Hetilap kereső

Puskás Anikó írása

Hatszázhuszonöt, mindössze ennyi aláírás hiányzott. Ennyin múlt, hogy az Országgyűlés három hónapon belül kötelezően napirendre tűzze a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállását. Az augusztus 5-én lezárult népi kezdeményezés kérdését ennek ellenére bárki beterjeszthetné a 386 parlamenti képviselő közül.

2005. április 4-én hangzott el Németh Erika (MSZP) Mikor lesz törvény a családon belüli erőszak megállítására? című interpellációja. Németh a 2004 tavaszán elkezdődött, majd májusban abbamaradt általános vitát említette beszédében, valamint az Országgyűlést kérdezte a távoltartásról szóló benyújtott törvényjavaslatról.
A távoltartás jogintézménye a 2006. évi LI. törvénnyel bekerült a magyar büntetőeljárási jogba. Eszerint kizárólag a bíróság rendelheti el szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén, amennyiben attól lehet tartani, hogy az elkövető a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt újra véghezvihetné. A távoltartás időtartama mindössze 10-60 nap lehet.
Két év alatt azonban kiderült, hogya távoltartás sem jelent önmagában igazi megoldást, így a joghézagok betöltésére megszületett a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény. Ennek első paragrafusa megfogalmazza ugyan a hozzátartozók közötti erőszakot, de a távoltartás időtartamát továbbra sem növelte.

Németh Erika interpellációja után alig másfél hónappal Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP) is felszólalt az ügyben, Lesz-e önálló büntetőtörvényi tényállás a családon belüli erőszakról? címmel. A képviselő asszony egy akkor történt eset kapcsán elmondta: a két és fél éves gyermekével fajtalankodó apa minősített esetű nemi erőszakot követett el, hiszen a gyermek nem töltötte be a tizenkettedik életévét, ráadásul a sértett az elkövető nevelése alatt állt. A büntetési tétel öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés a hatályos Btk. szerint. „Meggyőződésem – mondta – hogy sokan úgy gondoljuk, egy ilyen jellegű bűncselekmény nem pusztán egy erőszakos közösülés, hanem egy apa a gyermekét erőszakolta meg, és ez a családon belüli erőszak egyik legrettenetesebb cselekménye.” Az interpelláció végén elhangzott a kérdés, mely az Országgyűlés valamennyi tagjához szólt: „Mikor terjeszti be az Országgyűlés elé a büntető törvénykönyv módosítását, egy új törvényi tényállást, hogy a családon belüli erőszak ne csak erkölcsileg és társadalmilag legyen elítélve, hanem a büntetőjogi megítélése is a helyére kerüljön.” A felszólalásra Dr. Hankó Faragó Miklós válaszolt. Szerinte a törvényi tényállás önmagában még nem jelentene megoldást, továbbá „ennyi elkövetési magatartásnak egy tényállás alá vonása egyébként jogtechnikailag is rendkívül nehéz volna.” Az interpellációra ezenkívül más nem reagált, egyik oldalról sem.

Kinek a felelőssége ez a tarthatatlan állapot?

A családon belüli erőszak még ma, 2010-ben sem jelent önálló tényállást a Büntető Törvénykönyvben. Az erre irányuló legutóbbi kísérlet az a népi kezdeményezés volt, mely augusztus 5-én zárult le végül 49375 aláírással. Az Országos Választási Bizottság (OVB) által június 5-én hitelesített aláírásgyűjtés során ötvenezer kézjegy összegyűlését várta a kezdeményezés elindítója, Halász Pálma, aki a 168ora.hu-nak elmondta, mégsem volt hiábavaló az erőfeszítésük. Noha az Országgyűlésnek nincs tárgyalási kötelezettsége az ügyben, soha nem látott összefogás mutatkozott az emberek részéről. „Napi 12 órában hallgattuk a borzalmasabbnál borzalmasabb eseteket – mondta. – Voltak, akik gipszben vagy monoklival a szemük alatt jelentek meg és sírva írtak alá, történeteikben sokszor embertelenséggel, jogtalansággal és intézményes bántalmazással szembesültünk. Szociológusok kerestek meg, ügyvédek, orvosok és kórházak gyűjtöttek nekünk aláírást. Mind a mai napig érkeznek gyűjtőívek tucatjai. Még egy nap vagy még egy ember kellett volna még.”
Az önkormányzati választások miatt augusztus 23. és november 13. között felfüggesztésre kerültek az éppen folyamatban lévő aláírásgyűjtések. A szüneteltetés jelenleg 14 ügyet, vagyis 11 népszavazási és 3 népi kezdeményezést érintenek. Halász Pálma az újabb indítványa előtt most az interneten, egy közösségi portálon gyűjt támogatókat.

Továbbra is aktuális a kérdés: meddig marad magánügy a családon belüli erőszak? Közel ötvenezer ember fejezte ki óhaját az aláírásgyűjtő ívek százain, a kérdésre tehát az áprilisában megválasztott 368 parlamenti képviselő bármelyike felelhet. A Házszabály szerint ötven képviselő aláírásával sürgősségi törvényjavaslat terjeszthető az Országgyűlés elé, mely a kijelölt bizottság támogatásával vita nélkül tárgyalható. Az ügyben egyszerű többséggel – vagyis 194 képviselő jelenlétével és közülük mindössze 98 támogatásával – máris határozat születhet. Már csak várni kell. Arra az egy bátor képviselőre, aki előterjeszti a sürgősségi javaslatot, arra az ötvenre, aki patronálja és arra a kilencvennyolcra, aki megszavazza.