2012. február 10. péntek - Elvira. Holnapi névnap: Bertold, Marietta

A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!

LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON

Orbán a király !

magyar nemzett - 2012.02.10 07:12

Társalgó, 2012. február

Dagadt - 2012.02.10 07:10

A Fidesz egészségügyi reformhengere

predator - 2012.02.10 06:54

Klubrádió - Vége

predator - 2012.02.10 06:51

MALÉV: The End?

predator - 2012.02.10 06:47

Éljen Schmitt Pál !

Joszip Vragics - 2012.02.10 06:28

Önkormányzatok: gúzsba kötve

anula - 2012.02.10 05:57

A MALÉV megmentése

falusi - 2012.02.10 04:18
OLVASÓINK ÍRTÁK
További cikkeink
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
További cikkeink
ORSZÁGOLDALAK HÍREI
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Válassza ki, melyik év lapjaira kíváncsi:
Vagy írja be a keresendő szót, amelyre keresni szeretne:

Herczog László a válság veszélyeiről

Segélypolitika

  • Tetszik:
Az új szociális és munkaügyi miniszter azt mondja: a válságkezelésben a munkahelyek megőrzése a legfőbb célja. A legtöbb védelmet pedig a leghátrányosabb helyzetűeknek adná. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
Aki kemény megszorítások idején vállalja a szociális ügyek irányítását, vagy nagyon bátor, vagy önsorsrontó. Önre melyik igaz?

Remélem, nem az utóbbi. Amúgy meglepett Bajnai Gordon felkérése, s nem volt könnyű döntenem. Mindig minisztériumban dolgoztam, pontosan tudom, mennyire sokrétű, idegőrlő munka egy tárca vezetése. Válságban még nehezebb. Kollégáimat, barátaimat kérdeztem: szerintük vállaljam-e a feladatot? Mindannyian biztattak. Ezért mondtam igent.

Az Antall-kormány idején került a tárcához: a tizenkilenc év alatt egyetlen kormány sem kérdőjelezte meg szakértelmét. Vagyis talán még azt is elérheti: a Bajnai-kormány válságkezelő tervei széles körű politikai támogatást kapnak. Nyitna a jobboldal felé is?

Igen. Célom, hogy olyan törvényjavaslatok kerüljenek a parlament elé, amelyek a legelőnyösebbek az országnak. S ha épp a Fidesztől jön egy jó javaslat, kötelességem beépíteni a programunkba.

Bazánth Ivola felvétele
Csakhogy a válságkezelés sikere azon is múlik: mennyire tudják elfogadtatni a társadalommal a megszorító intézkedéseket.

Nemrég az derült ki egy közvélemény-kutatásból: az emberek túlnyomó többsége – pártszimpátiától függetlenül – ma már azt gondolja, szükség van az állami kiadások csökkentésére. Megértették és elfogadták, hogy hatszázalékos GDP-visszaesésnél muszáj megszorítanunk. Most azt kell végiggondolni: mindez hogyan történjen. Egyáltalán nem mindegy, miként érintik a megvonások a különböző rétegeket. Azt szeretném elérni, hogy a mélyszegénységben élők, a leghátrányosabb helyzetűek kapják a legtöbb védelmet. Nyilván az is gondot jelenthet egy családnak, ha esetleg le kell mondania a nyaralásról. De teljesen más a gondjuk azoknak, akiknek a lakhatása, élelmezése kerül veszélybe.

Pedig a közalkalmazotti bérek befagyasztásával akár ilyen helyzetbe is kerülhetnek az alacsonyabb bérből és fizetésből élők. A szakszervezetek ezért is demonstráltak, és tárgyalni akarnak önnel. Mit fog nekik mondani?

Sok minden módosítható, de a költségvetési keretet nem lehet túllépni. Azon belül viszont közösen kell optimális megoldásokat találnunk. Nem is akartuk a program minden részletét előre kidolgozni. Akkor ugyanis joggal vádolhatnának minket azzal: az érdekegyeztető tárgyalások csak formálisak, valójában már mindent eldöntöttünk.

Egyik céljuk az adóelkerülés megakadályozása. Viszont épp a közalkalmazottak azok, akik ha akarnának se tudnának adót csalni. Miért a legtisztességesebb járulékfizetőket sanyargatják?

Senkit sem akarunk sanyargatni. Azt szeretnénk, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításával tartós fejlődési pályára kerüljön az ország. Ami mindenkitől áldozatokat követel. Teljesen egyetértek azzal, hogy a miniszterek fizetése tizenöt százalékkal csökkent. Bár ez inkább szimbolikus gesztus.

Dr. Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter

Születési hely, idő: Budapest, 1949. október 24.

Képzettség
1969-74 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, népgazdasági tervező-elemző szak
1983 MKKE egyetemi doktor

Munkahelyek
2009. április 16-tól szociális és munkaügyi miniszter
2006 Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai államtitkár
2002-2006 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium - helyettes államtitkár
2001-2002 Gazdasági Minisztérium - miniszteri megbízott
1998-2001 Gazdasági Minisztérium - helyettes államtitkár
1990-1998 Munkaügyi Minisztérium - helyettes államtitkár
1988-1990 Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal - osztályvezető, főosztályvezető, az Országos Érdekegyeztető Tanács titkára
1977-1988 Pénzügyminisztérium - főelőadó, főmunkatárs, csoportvezető
1974-1977 Pénzügyi Szemle - szerkesztő

Egyéb tevékenységek
Munkaügyi Kapcsolatok Társasága - elnökségi tag
1996- Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat - tag

Nyelvismeret

Angol - középfok

Kitüntetések
1995. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje - az Érdekegyeztető Tanácsban végzett eredményes munkájáért
1999. Eötvös Loránd Díj
2008. Pro Facultate Díj – Corvinus Egyetem

(kormanyszovivo.hu)
Az MSZP és az SZDSZ régóta mondogatja: meg kellene szüntetni, hogy a családi pótlék alanyi jogon járjon. Most bevehetnék a rászorultság elvét a programjukba. Ehelyett befagyasztották a családi pótlékot is. Ez viszont a többgyermekes, szegény családokat terheli a legjobban.

Ebben a kérdésben sincs még végleges döntés. Több lehetőséget vizsgálunk. Az egyik: a családi pótlékot „felbruttósítjuk” és megadóztatjuk. A másik Ferge Zsuzsa javaslata: az egygyerekesek csak öt évig kapják a pótlékot, hiszen ők mégis könnyebb helyzetben vannak, mint a nagycsaládosok. És az is megoldás lehet, hogy a legmagasabb jövedelműektől vonjuk meg ezt a támogatást. Jelenleg számításokat, rétegvizsgálatokat végzünk. Egy új kormányt általában száz nap türelmi idő illet. Mi néhány hetet kérünk.

De ön már a parlamenti bizottsági meghallgatáson bírálta az alapkoncepciót: a gyes, gyed két évre csökkentésével a kismamák 20-30 százaléka munkanélkülivé válik, és segélyre szorul majd.

Ez nem kritika. Egyszerűen erre számíthatunk az előrejelzések alapján. Ám ez csak az érem egyik oldala. A másik: minél tovább marad otthon egy édesanya, annál kisebb eséllyel tud visszatérni a munkaerőpiacra. Azt is kimutatták: a magyar családok állami támogatása jóval nagyobb, mint például a cseheké. Ugyanakkor a gyermeket vállaló nők foglalkoztatása nálunk sokkal rosszabb. Mi ezen javítanánk. Programunkban szerepel bölcsődék, óvodák építése is, illetve támogatni akarjuk azokat a munkahelyeket, ahol kismamákat alkalmaznak.

Egyes becslések szerint akár 10-15 százalékra nőhet a munkanélküliség. Ön is elismerte: a munkáltatói járulék csökkentése önmagában nem oldja meg a problémát. Szükség van a piac bővítésére, a foglalkoztatás fejlesztésére is.

Ez így van, miközben keserű igazság: ha a világban szűkülnek a piacok, mindenhol nő a munkanélküliség. Az állam legfeljebb enyhíthet ezen. Legfőbb célunk most a munkahelyek megőrzése. Pályázatokat írunk ki, segítjük azokat a vállalatokat, amelyek nem bocsátják el a munkatársaikat. De arra is van lehetőség, hogy a válság átvészeléséig áttérjenek a négynapos munkahétre. Mi pedig ahhoz nyújtunk támogatást, hogy a munkavállalók keresete ne romoljon jelentősen.

Még a Gyurcsány-kormány indította el tavaly az Út a munkához programot. Ennek keretében idén több mint kilencvenmilliárdot költenek közmunkára. Szakértők szerint a közmunka nagyon sokba kerül az államnak, és a helyi önkormányzatok többsége nem tudja megteremteni a munkavégzés feltételeit. Másrészt a program abban sem segít, hogy a rászorulók piacképes, valódi álláshoz jussanak. Akkor mi értelme az egésznek? Nem inkább a szakképzésre és a foglalkoztatásra kellene fordítani a forrásokat?

Kezdjük azzal: a közmunkához kötött eszközbeszerzés uniós forrásból is finanszírozható. A regionális fejlesztési tanácsok most ígéretet tettek arra, hogy pályázataikba bekerül az önkormányzatok ilyen célú támogatása is. Másrészt a munkanélküliek számára az a kérdés: miből éljenek meg holnap. A szakképzés fontosságát senki sem vitatja, de ez rövid idő alatt nem hoz eredményt.

A rendszerváltás óta lett volna idő megoldani ezt a problémát.

Jogos bírálat. A közmunka valóban csak kiegészítő „eszköz” lehet. Erre nem lehet alapozni a foglalkoztatáspolitikát. Ám az Út a munkához program segíthet az alulképzett, munkafegyelemtől, közösségtől elszokott, funkcionális analfabéta embereknek. Azoknak, akikre nincs igény a versenyszférában. A programhoz kapcsolódó szolgáltatások és képzések esélyt adhatnak a munkanélküliek későbbi elhelyezkedésére.

Viszont a tárca honlapján az is olvasható: ha valaki a felkínált közmunkát nem fogadja el, segélyt sem kaphat.

Így van.

Akkor a közmunka valójában kényszermunka.

Ilyen alapon bárki megtehetné, hogy kijelentse: nincs kedvem semmihez, tartson el az állam! Az állástalanoknak van egy csoportja, amely tényleg mindent megtesz azért, hogy munkához jusson. Ám sajnos akadnak olyanok is, akiknek hiába ajánlanak fel különféle pénzkereseti lehetőségeket, nem fogadják el. Inkább „eljátszanak” az állami támogatással. De óvakodnunk kell az általánosítástól. Rendkívül veszélyesnek tartom, ha egyes népcsoportokat, etnikumokat hibáztatnak a gazdasági, társadalmi válságért.

Szakértők úgy vélik: a megszorítások radikalizálódáshoz, a rasszizmus fokozódásához vezethetnek.

Épp ezért különösen figyelnünk kell arra, hogy a válságkezelő programok megfeleljenek a társadalmi méltányosságnak. Nem szabad további elvonásokkal sújtani azokat, akik már nem képesek több terhet viselni.
Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Vissza a lap tetejére
1/5
Olvasta már?
előző
következő

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 8 db

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

Holdanyó
2009-05-06 03:23:47   #8

Juhászné Lévai Katalin
http://mszp.hu/belfold/bovebben/pokerbol---szocialis-segitseg
szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása lehetővé tenné, hogy a pókert játékkaszinón kívül, kártyatermekben is meg lehessen szervezni - közölte a kormánypárti politikus az általa és Keller László, valamint Halmai Gáborné (mindketten MSZP) által az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott előterjesztésről. A képviselő szerint a játéktermek megalakulásával hatszáz új, legális munkahely jöhetne létre.



Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a játék szervezője adózna, a kártyaterem játékadója pedig a havi nyereményalap öt százaléka lenne. A nyeremény, hasonlóan a többi szerencsejátékhoz, mentes lesz a személyi jövedelemadó alól - közölte. Kitért arra, hogy ma Magyarországon több tízezren "zugpókertermekben" játszanak, és tudomása szerint komolyabb bajnokságok esetén akár 700 millió forintig is terjedhet a nyeremény.



Juhászné Lévai Katalin elmondta, a módosítás 2010. január 1-jétől lépne hatályba, és csaknem fél milliárd forintos alapot jelentene "az esélyek bankjának", amely azoknak segítene, akiknek gondot jelent a közüzemi díjak befizetése, a gyerek taníttatása. Megjegyezte, hogy a kormánnyal még tárgyalniuk kell arról, hogy ezen összeget a szociálisan rászorulókra fordítsák.



Juhászné Lévai Katalin szerint "az esélyek bankja" nem egy nagy központi bankot, hanem sok kis közösséget jelent, amelyek egy alapból igényelhetnék a támogatást. Hozzátette: a helyi közösségek hoznák létre a bankot, amelyhez a hitelt igénylőnek is hozzá kell járulnia egy minimális összeggel. Közölte, hogy a 10-20 ezer forintos kölcsönt vissza kell fizetni, de a közösség döntheti el, mennyi időre adja az összeget.



Juhászné Lévai Katalin kitért arra, szeretnék, ha a kormány terveivel ellentétben, nem ősszel, hanem még a tavaszi ülésszakon benyújtaná a parlamentnek a magáncsődről szóló törvényjavaslatot.

Holdanyó
2009-05-02 12:24:16   #7

Utánna nézek a "szegények bank"jának, mert nagy a csend róla. Bangladesi példa nálunk annyiban különbözik, hogy itt nem kecskét vennének belőle, hanem 4-5 család egymásért vállal kezességet, Bangladesben a kecske tejét el tudja adni aki fent említett módon beforgatja a pénzt, itthon viszont tudjuk, hogy az állattartási vállalkozás ebből nem indítható el. Közegészségügyi és más szakhatóság engedélye többe kerülne, mint amennyit a szegények bankjából kapna a hitelfelvevő. Így hitelt fedezne hitelből, vagy közüzemi díjhátralékot. Sőt 4-5 családot nehéz úgy összeverbuválni, hogy egymásra várjanak a hitelt már visszafizető és még a hitelre váró. Ez így nem megoldás.Most május 12-én lenne az ülés, de akkor biológiából fogok érettségizni, így majd csak a beszámolót fogom tudni elolvasni. Feltétlen jelentkezem még ebben a témában.

Li Taj-po
2009-05-02 10:34:59   #6

Megint eltűnt, még emlegetés szintjén is a tanács által segített közösségi vállalkozás, mint a közmunka alternatívája, a reszocializáció eszköze. Csak ebben a cikkben, vagy a minisztériumból is? És mi újság a Szegények Bankjával, ami ugye köztudottan finanszírozhatná is a közösségi vállalkozásokat.

(Tanács: a szolgáltató államban mi keresni valója van a hivatalnak (Polgálmesteri Hivatalnak) a tanácsadó szolgáltatás helyett.)

Holdanyó
2009-05-01 18:21:45   #5

öszike13
Nem azt mondtam, hogy alkoholista is bárki, de mint a példa, hogy az autóvezető nálunk megállt a sarki kocsmánál, korán reggel és bedobott egy felest majd visszaült az autóba, mondván-mindjárt otthon vagyok- tehát a szó nem magán az alkoholizmuson van. A másik pedig hogy, akinek nincs meg az általános iskolája, kötelezik, hogy estin elvégezze azt. Az AFSZ honlapján néztem a képzési jegyzéket, biztonsági őr, gépjárművezető C kategóriás és dada szociális asszisztens képzések mellet a 7-8 osztály felzárkóztató is ott van. Aki még 35 év alatti, annak el kell kezdenie tanulni, aki kapja az óvodáztatási támogatást annak is el kell végezni a 8. osztályt vagy ha ez már meg van egy OKJ-s tanfolyamot. Ezek a képzések viszont 7x45 perces órák délelőtt, itt már a vagy dolgozik vagy tanul.

öszike13
2009-05-01 17:59:17   #4

Azért nem alkoholista minden közmunkás!
Viszont aki nem áll be közmunkára, akkor, amikor hivják! az ne kapjon segélyt. Igazságosnak tartom.
Sajnos sokan viszaélnek , feketén dolgoznak a segélyt kapják...
Nem azt mondom, hogy a segély mindenre elég..., viszont nem hiszem, hogy sok olyan család van aki csak a segélyböl meg élne...
Amennyi segélyes van az országban,hogyha csak takaritanák az országot / utak, utszélek, illegális szemét stb/ már ragyognánk a tisztaságtól.

Holdanyó
2009-05-01 10:59:05   #3

Értem én kedves Tapasztalat, de ahhoz mint a vállalkozásnál fontos a munka megszervezése és felügyelése. Fűkaszába üzemanyag, karbantartó, munkát megszervező és kiosztó, kell aki a bért számolja, tehát ez már egy komplett kisipari tevékenységszerű munkahely. Én tapasztalatból mondhatom, hogy egy ilyen munkánál is útba esik a kocsma, mert valahol el kell végezni a kis dolgot, nagy dolgot és meg is szomjaznak a munkások. Ki biztosítja azt, hogy ilyenkor a munkaital esetleg nem sör, bor formájában folyik le a közmunkás torkán? És ha igen? A munkahelyi balesetkor ki viseli a felelősséget? Kell a munkahely, de így is megoldás?

Tapasztalat
2009-05-01 10:48:19   #2

A jelen állapotokat alapul véve, igenis van alternatívája a közmunkának, mint ad hok megoldást tekintve. Az nem kétséges, hogy nagyon gyorsan meg kellene tenni a lépést, az önkormányzatok finanszírozási gondjait illetően, ami az indulás feltételeit biztosítaná.Két azonnal megoldandó aspektusát világítanám meg, felszerszámozottság, illetve felelős vezetők biztosításához / merthogy sarkalatos pont egy adott létszám esetén / anyagi alapot biztosítani.A kényszermunka megfogalmazás, roppant helytelen, mert jóllehet a segélyezés talán olcsóbb megoldást sejtet, de a fenntarthatóságot hosszú távon nem biztosítja. Nem beszélve a felmerülő morális kérdések, amúgy is eléggé kihegyezett voltáról. Prózai módon fogalmazva, munka van, a kereset alapvetően magasabb, hasznos közcélokat szolgál, akkor mi motíválja igazán ennek visszautasítását.Nyilván vannak ilyen jellegű tényezők, nos ezek kiszűrésével de faktizáland a gondolat menet.Beugrik a közmondás: mindíg azt a lovat ütik álltalába, amelyik húz, viszont biztos, hogy a másik ha képes lenne rá, érdemli a zabot? Nem!!

davidoff90
2009-05-01 10:42:01   #1

Az elvek mindig nagyon szépek,csak az a fránya végrehajtás..S mint tudjuk,az ördög a részletekben lakozik.Abban az országban,ahol gyakorlatilag megmondhatatlan ki a szegény,kinek mennyi a valós jövedelme,nem egyszerű védelmet nyújtani vagy terhet kiróni.Abban az országban,ahol a jó időben jó helyen lévők időben kimentették pénzüket és vagyonukat mindenféle adóparadicsomokba és rokonaik bevonásával működtetnek offshore cégeket nemigen beszélhetünk igazságos teherviselésről.Marad tehát a mindig elérhető középosztály,a nyugdíjasok,a járadékokból élők.Terheket tesznek azokra,akik gyerekeik taníttatása miatt már úgyis egyik napról a másikra élnek,akik a szüleiket is kénytelenek segíteni,akik az ingyenes orvosi ellátás terheit egyre nehezebben viselik.Nincs okom,hogy kételkedjek a jó szándékban.Csakhogy más a világ innen,alulnézetből.

1

 

XXI. évfolyam 18. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
További cikkeink
168 óra - A hetilap

Lapajánló

 

Előfizetés

Táncsics Alapítvány
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
További blogjaink
A HETILAP CIKKEI
További cikkeink

Szavazás

Nagy-Britannia
Nagy-Britannia
Ausztria
Németország
Olaszország
Franciaország
Oroszország
Svédország
Lengyelország
Országoldalak

Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!