Hetilap kereső

Pungor András írása

Lebuktatta a Magyarok Nyilai néven elhíresült terrorszervezetet, és egy ideje a média kedvence. De ki is Benkő György valójában? Spicli, titkos ügynök vagy magányos hős, idealista, aki tizenöt percnyi hírnévre vágyik? A „jakabista harcos” portréját PUNGOR ANDRÁS rajzolta meg.

Hollywoodi retroképek függnek a százhalombattai műhely falán. Fegyver a kézben, összevont szemöldök – magányos hős mind. Charles Bronson, Clint Eastwood és a James Bondot játszó Roger Moore néz a földön sorakozó rozsdamentes csőalkatrészekre.

A garázscég tulaja, Benkő György a fémholmit bizományba vette át, így kisebb a kockázat, amíg lassan beindul az új üzlet. Az izmos, rövid hajú, 31 éves férfinak nincs alkalmazottja, csak haverjai vannak, akik néha besegítenek, míg a médiahősnek máshol van dolga. A „főnök” éjjelente telepet őriz vagy autóit bütyköli, nappal meg fogadja a nála kilincselő sajtómunkásokat, akik a Magyarok Nyilai terrorszervezetet lebuktató hangfelvételért kuncsorognak. Ha hoznak pendrive-ot, kapnak is belőle doszt. Nincs ára a portékának, ha lenne, a sztori a hitelét vesztené. Benkő a tévéstúdiókban védi az igazát, szupermenes pólóban borítja ki a Molotov-koktélos bilit.

Kibelezni, megölni

„Ki kéne belezni, megölni!” – zúdul rá a szélsőséges fröcsögés e-mailben, telefonon. Az IQ „szétüti” a billentyűzetet, az étert.

„Ha találkozunk, meghalsz!” – bátrak a névtelenek.

„Várlak benneteket” – mosolyog Benkő.



Állítja, ha valami baj történik vele, az őt igazolja:
– Miért engem tartanak rossznak, miért nem azt, amit a Magyarok Nyilai csinált?
Kiszámíthatatlan életet él, esténként nincs mindig otthon. Egyébként a panelben, ahol lakik, nehéz is lenne csendben megtámadni őt.

Nem fél. Kicsit még élvezi is a felhajtást. Válaszol a levelekre, hívásokra, ha kell, szóban vág vissza a rágalmazóknak. De az utcán maga mögé is néz. Nem golyóálló, nem is hülye.

Jakabista. Egy Nyírmadáról Angliába disszidált sánta nagymester harcművészetének „katonája”. A Jakab Lajos által kifejlesztett stílus lényege: „légy őszinte, becsületes, fegyelmezett, magabiztos, kemény ember. Álld meg a helyed a mindennapi életben, ne nézz le senkit, de ne engedd, hogy lenézzenek.”

Benkő 14 évesen kezdett „jakabozni”. Bokszoló apja nyomdokaiba akart lépni, de más sportágat keresett. Belekóstolt a dzsúdóba, a karatéba is, aztán kezébe akadt egy Jakabról szóló könyv. A mester kocsmai verekedésekben fejlesztette tökélyre technikáit, több hadsereg katonáit is oktatta, és a James Bond-filmek főszereplőinek, Sean Connerynek és Roger Moore-nak lett az edzője, segítője.

A kis Benkő számára egyértelmű volt, hogy mit akar: jakabista lenni. Néhány év után már edző lett, gyerekeket trenírozott, és tanítványaival a versenyeken 150-200 érmet is begyűjtöttek évente. Most a különös utcai harcművészet fekete övének megszerzésére hajt. 16 év kellett, hogy barna öves legyen. Kétezer technikát tanult meg a vizsgára, és egyszer sem hibázhatott. Profi, akár egy kommandós.

Takarít, őriz, árul

Benkő György mindig Battán élt. Egykeként panelben nőtt fel. Nemrég elhunyt édesanyja kereskedő volt, édesapja pedig pincér. Bár a papa, aki a Fradiban bokszolt, megtanította néhány fortélyra, nem szeretett verekedni. Nyugodt volt, ma is nehéz felidegesíteni. Nyolcadikban valaki kikezdett vele: a támadó hiába ütött, ő elhajolt. Addig tartott a levegőcsépelés, míg a kihívó el nem fáradt.



A kis Benkő soha nem szerette, ha valakit bántanak. Közbelépett, ha kellett.

Anyjától örökölte karakánságát. Ő, miután átképezte magát, válságmenedzserként cégeket húzott ki a csávából. Fia az általános után a vegyiáru-kereskedelmibe járt. Másodikos szakközépiskolásként ő lett a suli legjobb tanulója. Aztán jött a munka: kereskedőként dolgozott, majd régi edzője unszolására átképezte magát vagyonőrnek.

180 forint per óra – nem volt valami fényes a kereset. Dobbantott és 60-80 ezres fizetéséből alapított egy saját céget. Azóta takarít, telephelyet őriz, mostanában meg csőalkatrészeket is árul. Hitelt vett fel, már kft.-birtokos, így van munka elég.

Nem jár szinte sehova. Ideje sem lenne rá, hiszen autóátalakítással is foglalkozik. Még szilveszterkor is az egyik kocsit fényezte. Amióta apja lecserélte Polski Fiatját egy világoszöld Citroënre, mániája lett a francia autó, na meg a tuningolás.

Most a filmbeli Fantomas Citroënjét rakja össze barátaival, használt alkatrészekből, bontott roncsokból. Autókiállításra viszi a készterméket. Egy-egy „saját gyártmánnyal” nyaralás helyett megjárta már Szlovénia, Szlovákia, Görögország kocsibörzéit is.

Vallomások a kocsiban

„Úgy rúgj, mintha rendőrt rúgnál” – harsogott S. József a jakabista edzőteremben. Benkő ki nem állhatta a pesti zavargásokban edződött férfit. Unta a sok dicsekvést:
– Állandóan azt kellett hallgatni, milyen sérüléseket szenvedett, amikor vascsővel támadt a rendőrökre, s hogyan gyújtották fel a tévészékházat.

Nyugalmat akart. Kezdetben beszólogatott a hangoskodónak:
„Kinek volt jó, hogy lángolt a tévészékház? A mi pénzünkből újítják fel.”

„Az a Gyurcsány pénze” – jött az „értelmes” válasz.

Gusztustalan, gyáva dolognak tartotta, ami történt:
– Nem nyalogatok otthon sem Gyurcsány-, sem Orbán-képet, de nem akarok olyan országban élni, ahol szétverik az utcákat.



Benkő azt hitte, hogy a férfi „csak molotovozik”. Egy darabig cukkolta, ellentmondott neki, aztán megunta. Elhatározta, hogy lebuktatja S. Józsefet. Lassan kezdett „egyetérteni” vele:
„Figyelj, beleolvastam egy-két internetes hírbe, már másképpen látom a dolgot!”

Edzés után mindig ő vitte haza autójával. Közel laktak egymáshoz, nem volt kitérő. Mobilját felvételre állította, és egy hónap után megkapta, amit várt, jött a Magyarok Nyilaira nézve végzetes beismerés:
„Mi vertük meg a Csintalant, mi dobáltunk Molotovot az országgyűlési képviselőkre, mi robbantottunk a Szilvásynál, én lőttem a Hiller házára” – sorolta a jakabista útitárs.

Benkő megdöbbent. Állítja, fogalma sem volt, hogy a férfi ilyen mélyre süllyedt a mocsárban.

Aztán jöttek sorban a beismerések: gránátvetővel támadtak volna Gyurcsány házára, Orbánt sem akarták kímélni, Lendvai Ildikót pedig a lakása lépcsőházában tervezték elverni.

S. József kikotyogta azt is, hogyan dobtak Molotov-koktélt a szocialista képviselők házaira, hogy Torockai László volt a szervezet politikai, Budaházy pedig a katonai szárnyának vezetője, hogy az IRA ír terrorszervezetet tekintették mintának. A felvételen szó esik arról is, hogy Rihó Krisztián, a Jobbik azóta lemondott bicskei elnöke segített a lőszerbeszerzésben, sőt részt is vett egy-két balhéban. S. József egy jászsági tanyáról is beszélt, ahol kipróbálták, mire képes egy kiló robbanószer. Az edzőtárs szerint korábban Torockai és Budaházy szerb és horvát kapcsolatai révén szereztek plasztikot az akcióhoz, de időközben a délszláv szál megszakadt.

Benkő nem félt a lebukástól. Akkor lett csak ideges, amikor S. József vörös fejjel, fújtatva ült be mellé a kocsiba. Azt hitte, vége a dalnak: kiderült, miben mesterkedik. De a férfi csak az izgalomtól volt pulykavörös: megkapta ugyanis az engedélyt az Ecsődi László MSZP-s képviselő elleni akcióhoz.

Névvel, címmel a hálón

Benkő lett volna a sofőr. A tavaly áprilisi beavatás azonban elmaradt, a Magyarok Nyilai „leendő obsitosa” Citroënjével inkább a rendőrség felé vette az irányt. Zsebre vágta a pendrive-ját is, rajta a kompromittáló hangfelvételekkel.

Két napig hallgatták meg a rendőrök. Aztán mehetett a dolgára. Örült, hogy megtette:
– Ezt más is megcsinálhatta volna. Nem normális, hogy panellakásokban rejtegetnek robbanóanyagokat, fegyvereket, hogy megfélemlítenek politikusokat, másként gondolkozókat. Én normális országban szeretnék élni.

Idén februárban a Hír Tv kereste meg azzal, hogy információik szerint ő az egyik tanú a Magyarok Nyilai ügyében. Nem nyilatkozott, nem akart beszélni. Mások viszont elkezdték mosdatni a szervezet tagjait. Nemsokára meglátta nevét és címét a szélsőséges Kuruc.info portálon. Ekkor döntött úgy, hogy véget vet a hallgatásnak, nyilvánosságra hozza a hangfelvételt. Bizonyítékot kockáztatott? Hiszen a gyanúsítottak így felkészülhetnek a védekezésre.

Szerinte nem:
– Az én hangfelvételem a tizede lehet a rendőrségi bizonyítékoknak. Csak segítettem összefűzni a szálakat.
Hogy hamisított a felvétel? Hiszen túl jó a minősége, ilyet – egyesek szerint – mobillal nehéz lett volna készíteni.

Mosolyog:
– Csodálkozni fognak azok, akik manipulációról beszélnek. Majd ha a bírósági tárgyaláson meghallják, milyen a felvétel eredeti minősége. Hallatszik rajta minden külső zaj: a sebváltó, a motor hangja, az ajtócsapódás is. A tévék, a könnyebb érthetőség kedvéért, kicsit tisztítottak a felvételen.
Beépített rendőr volna vagy titkosszolga?
– 1998-ban kilenc hónapig voltam katona. Ahogy akkoriban más is. Nem voltam rendőr, és nincs kapcsolatom a titkosszolgálattal.
Társai árulónak tartják. Benkőt tévészereplései óta nem engedik le az edzőterembe.
Bosszantja:
– Nem az az áruló, aki békés emberekre Molotov-koktélokat dob, aki pisztollyal lövöldöz, autókat borít fel, szétveri a várost? A jobbikos Novák Előd szerint a Magyarok Nyilai csupán gyerekes csínyeket követett el. Kíváncsi lennék, akkor is ezt állítaná-e, ha az ő házára támadtak volna?
Benkő azt szeretné, ha az emberek gondolkodása megváltozna. Ha látnák, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. Lassan csepegteti információit:
– Az a célom, hogy megértsék, mi zajlott ebben az országban, hova vezetett a politikusok ellenségeskedése. Lehet, hogy idealista vagyok, de nyugodt életet szeretnék.

Még egy-két hét…

Addig is Benkő György a jövőt tervezi. Hiányzik neki az edzősködés, folytatná a gyerekek trenírozását, és végre befejezné a Fantomas-járgányt.

Csörög a mobilja. Apja hívja. Kimenti magát, hiszen újságírókkal beszél megint:
– Apa, hidd el, még egy-két hét, és vége lesz az egésznek, elfelejt mindenki.
És ebben biztosan igaza van.