Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Kezdő jogsértőknek intő, visszaesőknek vasököl: a nyomtatott sajtót 25 milliós, a tévéket, rádiókat pedig akár százmilliós bírságokkal, sőt elhallgattatással fenyegetheti a Médiahatóság a parlament előtt lévő médiatörvény-tervezet szerint.

Tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, az emberi jogokat? Nem sért akár burkoltan kisebbséget vagy bármilyen többséget; személyiségi jogokat? A készülő médiatörvénnyel felturbózott Médiahatóság joga lesz eldönteni, melyik sajtóorgánum tesz, illetve nem tesz eleget az új elvárásoknak - számolt be a Népszabadság.

2011-től a Médiahatóság – illetve annak kizárólag fideszes delegáltakból álló médiatanácsa – feladata lesz nemcsak a tévék és rádiók, hanem a nyomtatott lapok és internetes hírportálok felügyelete is. A tervezet a korábbi médiatörvénytől eltérően „változatos szankciótípusok alkalmazását teszi lehetővé”. Így a jogsértő nyomtatott és online sajtótermékeket 25, illetve 10 millió forintra, a piacon „túlsúlyos” tévéket és rádiókat viszont 50, de akár 200 millió forintra is megbüntethetik, sőt el is hallgattathatják.

A büntetéseket ráadásul mindenképpen ki kell majd fizetni, hiszen – mint azt lapunknak Polyák Gábor médiajogász elmondta – „a Médiahatóság összes döntése azonnal végrehajtható lesz”. Eddig a büntetéseket bíróságon lehetett megtámadni, aminek halasztó hatálya volt (így nem kellett azonnal elsötétíteni a képernyőt, kifizetni a bírságot).Mostantól viszont legfeljebb utólag visszakaphatja pénzét a szolgáltató – feltéve, hogy megéri az ítéletet. (A kezdeti figyelmeztetés után egyre nagyobb bírságokat szabhatnak majd ki, akár sorozatban, így összességében akár százmilliós „Mikulás-csomag” is öszszejöhet.) A rádiókra, tévékre kiszabható, legfeljebb tíznapos elhallgattatást ráadásul nem lehet „visszacsinálni”, ahogy a hatósági nyilvántartásból való törlésüket – mint legsúlyosabb szankciót – is csak bajosan; ez ugyanis a médium megszüntetését jelenti.

A hírportálok esetében a szankciókat úgy próbálják betartatni, hogy az internetszolgáltatót is köteleznék – akár a jogsértőnek ítélt portál leállítására.

Az országos napilapokat, online hírsite-okat maximum 25 millió, a hetilapokat tízmillió forintra büntethetik, a jelentős piaci részesedéssel rendelkező rádiókat, tévéket akár 200 millióra, a kisebbeket 50 millióra. A legmagasabb büntetést azok a „túlsúlyos” szolgáltatók kaphatják, amelyek egy vagy két médiapiaci szegmenesben túl nagy részesedéssel (vagy eléréssel) rendelkeznek, és nem csökkentik fél éven belül a kívánatos szint alá. Enyhébb büntetésre számíthat az a médium, amely nem tesz eleget a médiahatóság adatszolgáltatási kérelmeinek, vagy akadályozza a hatósági eljárást.

Széles felhatalmazás = cenzúra

Médiajogászok szerint éppen ez a szinte parttalan felhatalmazás jelenti a legnagyobb problémát: nem tisztázott, mi minősül enyhe és súlyos jogsértésnek – ezt minden esetben a Médiahatóság döntheti el saját szempontjai szerint.

Elfogadása esetén a Médiahatóság olyan széles felhatalmazást kap, amilyenről médiajogászok szerint tőlünk keletebbre is csak álmodozhatnak. „Tőlünk nyugatra egyszerűen elképzelhetetlen, hogy hatósági felügyelet alá kerüljenek a hírportálok, viszont a volt szovjet tagköztársaságok többségében bevett dolog” – mondta a Hírszerzőnek Bayer Judit médiajogász.

– Ilyen mértékű hatósági kontrollra nincs nyugati példa – mondta Polyák Gábor. Eddig bárki, aki úgy érezte, hogy megsértették a jogait valamely médiumban, bíróságtól kérhetett jogorvoslatot. Mostantól viszont nem is kell hogy az érintett érezzen sérelmesnek egy róla megjelent állítást – elég, ha a Médiahatóság annak érzi. Ezzel pedig „újabb durva fenyegetést iktatnak be a rendszerbe”, hiszen egy újság esetében 25 millió forintos bírság komoly érvágás lehet.

Az újságokra ugyan nem vonatkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, sem az, hogy a híreket és véleményeket nem keverheti (ez „csak” médiaszolgáltatókra vonatkozik), de az, hogy a közerkölcsöt, alkotmányosságot, emberi jogokat és hasonló parttalan elvárásokat teljesít-e, azt bizony a hatóság döntheti majd el.

Tiltólistán a gyűlöletkeltés

Az általános – valamennyi médiumtípusra vonatkozó – tiltólistán szerepel a „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltése, nyílt vagy burkolt megsértése, kirekesztése; a magánélet és más, személyhez fűződő jogok megsértése is”.

A készülő médiatörvény alapján új nyilvántartást állítanak fel, de a médiumokat, illetve kiadókat a kötelező regisztráció után is kiterjedt, folyamatos, illetve egyedi adatközlésre kötelezhetik – még üzleti titkaikat is megismerheti a Médiahatóság. Ez azt jelenti, hogy ha egy lapban valamenyik tiltalom alá eső tartalom jelenik meg, és a Médiahatóság eljárást indít, akkor akár az újságíró jegyzeteit is lefénymásolhatja – különben jön a 25 millióig terjedő bírság.

A blogokra is kiterjed

A törvénycsomag másik újítása, hogy a szerkesztett blogokra is kiterjed, bár ez médiajogászok szerint értelmezés kérdése: elméletileg, ha ketten szerkesztenek egy blogot, és azon híreket is közölnek, akkor bizony számon lehet majd kérni rajtuk is a szabályokat, ellenkező esetben legfeljebb tízmilliós bírsággal számolhatnak, ami egy blog esetében egyenlő lehet a megszüntetéssel.

De nemcsak az interneten, hanem a rádiós piacon is széles felhatalmazást kap a hatóság, illetve annak elnöke, tette hozzá Polyák Gábor: a hatóság maga állapíthatja meg a frekvenciapályázatok feltételeit, illetve megtehetik, hogy nem hirdetnek nyertest, és addig pályáztatnak, amíg meg nem találják a „megfelelőt”.

– Példa nélküli személyi hatalom jön létre a Médiahatóság elnökének kezében – nyilatkozta a Népszabadságnak Enyedi-Nagy Mihály médiajogász. A kinevezések, a javadalmazás, az egyedi normák, iránymutatások, díjak mértékét, a hálózatba lépés feltételeit mind-mind az elnök szabja meg a törvény elfogadása után. A megteremtett rendszer a részletszabályozás útján tökéletes hatalmi szerszám lesz a Fidesz kezében, s a finanszírozás az egész rendszer számára biztosított, mivel a javaslat akkor is biztosítja a kilenc évre birtokon belülre került vezetők intézményeinek finanszírozását, ha három év múlva új kormány jönne – tette hozzá.

Jó hír a magyar médiumoknak, hogy nincsenek egyedül: a törvénytervezet a külföldi médiát is szabályozni kívánja – ha Magyarországon terjesztik –, bár a megkérdezett jogászok szerint „ott azért még nem tartunk, hogy Szalai Annamária a BBC-t is megbüntethesse vagy elhallgattassa”.

Ízlésrendőrség?

– A Médiahatóság miniszterelnök által kinevezett elnökének a készülő törvény olyan jogosítványokat ad, amelyeket vagy fölösleges szabályozni, vagy normális esetben bírósági jogkörbe vagy a szerkesztői szabadság körébe tartoznak – nyilatkozta a Népszabadságnak Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke. Kifogásolják, hogy a közszolgálati médián túl az írott és az elektronikus sajtó egészére kiterjesztik a szabályozást. A kilátásba helyezett büntetéseket is túlzónak tartják, mivel médiumok létét fenyegethetik, ahogy azt is, hogy „hatósági jogkörben intéznek el ízlésbeli, tartalmi kérdéseket”.