Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Éles vitát váltott ki a hír: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tizenhét egyetemet szüntetne meg, olvasztana be más intézményekbe, köztük a budapesti Corvinust. Aztán jöttek a cáfolatok; ezek sorában Lázár János Fidesz-frakcióvezető „ötletbörzének” minősítette, „ami a felsőoktatási koncepció körül zajlik”.

- Úgy hírlik, mégiscsak megmarad a Corvinus. Ilyen fürge a lobbi?

– Lehet, hogy ez is szerepet játszik az ügyben. De a felsőoktatásunkra egyébként ráfér a reform, mert indokolatlanul sok az intézmény, egyes szakokon jelentős a túlképzés, és gyenge az oktatás hatékonysága. Az átszervezés gondolata többször felvetődött már, néhányszor a Corvinus is az érintettje volt. Marx Károlyból Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem lett, majd Közgazdasági és Államigazgatási, végül Corvinus.

- Ezeknek a zöme nem volt több puszta névváltoztatásnál.

– Történtek karbővítések is. De a tényleges szerkezeti átalakításokhoz elgondolás és erő kell. A jelenlegi politikai erőviszonyok végrehajthatóvá teszik a konfliktusos döntéseket, így akár az egyetemek számának csökkentését is. Ami engem inkább foglalkoztat, az a Széll Kálmán terv azon passzusa, amely az államadósság csökkentésének részeként a felsőoktatásban jelentős költségmegtakarítást, másként fogalmazva: erőforrás-kivonást tervez. Ez az igazi gond.

- A „kormányzati reformcsomagról” azt nyilatkozta: a felsőoktatásnak is hozzá kell járulnia az államadósság csökkentéséhez.

– De óriási összeget vonnának el, miközben szervezeti átalakítással lehetetlen milliárdokat megtakarítani. Az átstrukturálás rövid és hosszú távú hatásán lehet tűnődni. A Corvinus esetében a brand megszűnése tényleg probléma. Bár megjegyzem: a Marx is eltűnt, a Corvinus is pótolható.


A Bod Péter Ákossal készült interjút elolvashatja teljes terjedelmében a csütörtökön megjelenő, legfrissebb 168 Órában.