Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az asztmás és tüdőrákos megbetegedések ugrásszerű növekedése mellett az úgynevezett hirtelen csecsemőhalálnak is egyik fő kiváltó oka Budapest rendkívül magas légszennyezettsége - mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke egy budapesti konferencián szerdán.

A tíz mikrométernél kisebb átmérőjű finom por (PM10) okozta levegőszennyezés Budapesten évente mintegy kétezer ember idő előtti haláláért és több mint 100 ezer megbetegedésért felelős; részben a PM10-nek tudható be, hogy az asztmás megbetegedések száma a fővárosban az utóbbi 25 évben a tízszeresére, a tüdőrákosoké pedig több mint háromszorosára emelkedett - mondta Lukács András A közlekedés részecskeszennyezésének csökkentési lehetőségei Budapesten 2011-ig című konferencián.

A Levegő Munkacsoport elnöke előadásában emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió előírásai szerint a PM10 koncentráció mértéke évente legfeljebb 35 napon lépheti át a megengedett határértéket, míg Budapest belvárosában ez a szám az elmúlt években ennek mintegy ötszöröse volt. Mint mondta, Magyarország 2011 júniusáig kapott haladékot a szennyezés visszaszorítására, amelyet ha elmulaszt, komoly büntetés elé néz: London esetében például nemrég 90 milliárd forintnak megfeleő bírságot szabott ki az Európai Bizottság.

Mivel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint a budapesti PM10-szennyezés 72 százalékát a közúti közlekedés okozza, elsősorban ezen a területen kell lépéseket tenni - mondta Lukács András.

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint a közösségi közlekedés fejlesztése keretében minél több helyen forgalmi előnyt kell biztosítani a közösségi járműveknek, elodázhatatlan a BKV, a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolása, és az arról való egységes tájékoztatás, szükséges az autóbuszpark korszerűsítése és bővítése, miközben legalább szinten kell tartani a kötöttpályás közösségi közlekedés színvonalát.

A civil szervezet emellett dugódíjat vezetne be, forgalomcsillapítást alkalmazna a mellékutcákban, újraosztaná a közterületeket - beleértve a főutakat - a közösségi közlekedés, a kerékpárosok és a gyalogosok javára és az autósok kárára, alacsony kibocsátású övezeteket hozna létre, valamint támogatná az ésszerűbb árufuvarozást és a közlekedési igényeket csökkentő településfejlesztést.

László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke előadásában eloszlatta azt a közkeletű tévedést, miszerint csak a gyalogosok és a kerékpárosok szívják a szennyezett levegőt. Egy mérésen alapuló kísérletre hivatkozva hangsúlyozta: az autóban ülők - még felhúzott ablaknál is - ugyanúgy kárvallottjai a levegőszennyezésnek, mint más közlekedők.

Nemzetközi módszertan alapján végzett hazai modellszámítások szerint évente 124 ezer forint értékű társadalmi hasznot jelent, ha egy budapesti lakos átül autójából a kerékpárra - hangsúlyozta a Kerékpárosklub elnöke. A haszon többek között a csökkenő egészségügyi kiadásokból, a kevesebb munkakimaradásból, valamint a dugók enyhítéséből származik.

László János kiemelte: nagy tartalékok vannak még a fővárási kerékpározás bővülésében, hiszen egy reprezentatív felmérés alapján a Budapesten és környékén élők mintegy 40 százaléka nyitott a kerékpározásra, ám jelenleg e csoportnak csak minden tízedik tagja száll nyeregbe rendszeresen.