2012. február 4. szombat - Csenge, Ráhel. Holnapi névnap: Ágota, Ingrid
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Meghalt Csurka István
2012. február 4. 11:04
Diákok bántalmaztak tanárokat Debrecenben
2012. február 4. 08:02
Félméteres hó eshet - Ezt tegye, aki bajba kerül
2012. február 4. 06:20
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Meghalt Csurka István
2012. február 4. 11:04
Tüntetések a fővárosban: 9 ezer rendőrt állítottak szolgálatba
2012. február 4. 10:46
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Elhunyt...
straca
-
2012.02.04 12:59
MALÉV: The End?
grog
-
2012.02.04 12:54
TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK
merlin
-
2012.02.04 12:53
A Jobbik Európába
giacinto
-
2012.02.04 12:12
Hát milyen országban élünk?
grog
-
2012.02.04 11:07
Új együttműködés az IMF-fel
grog
-
2012.02.04 10:54
Tarlós, a polgármester
Dr Smart
-
2012.02.04 10:50
Társalgó, 2012. február
giacinto
-
2012.02.04 10:23
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
Qkory
-
2012.02.04 10:17
Orbán a király !
grog
-
2012.02.04 09:37
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Péntek, 2009. november 20. 10:47
Lampé Ágnes
írása
Frekvenciabumeráng
Mit keres itt a politika?
Bochkor Gábor a profi rádiózásról
A Bumeráng nem kér a politikából. És a politikusokból sem. Mára ugyanis ott tartunk: feltételként kell szabniuk, hogy a politikától függetlenül akarnak rádiózni. Az ORTT döntése alapján megszüntetett Sláger Rádió reggeli műsorvezetője még bízik abban, hogy visszaperelhető az adó frekvenciája. LAMPÉ ÁGNES interjúja.
Épp most jött ki a stúdióból talán az egyik utolsó Bumeráng után. Még pár nap, és eldőlhet a rádió, így a műsor sorsa is.
Mi abban reménykedünk, hogy a Sláger, így a Bumeráng továbbra is hallható lesz. Vagy legfeljebb egy pici szünet várható. De ezt egyelőre nem tudjuk.
Azt nyilatkozta minap: a kedvezőtlen előjelek ellenére bízott abban, hogy tiszta verseny zajlik az országos frekvenciákért, ám a küzdelmet bemocskolta a politika. Melyek voltak azok a kedvezőtlen előjelek?
A rádió vezetőségétől tudtuk, hogy a politika a háttérben nagy erővel nyomul a frekvenciákra. De mire félni kezdtünk volna, mindig volt egy pozitív hír. Vagy a fülünkbe súgta valaki, hogy mégiscsak tisztességes lesz a verseny. Már azon megdöbbentünk, hogy az utóbb nyertes két csapat egyáltalán beadta a pályázatát. Arra számítottunk ugyanis, hogy olyan kicsi, de tapasztalt rádiók vagy hálózatok jelentkeznek, amelyek országossá akarnak válni. De sajnos nem a szakmailag legmegfelelőbbek lettek a befutók.
Mindkét nyertesnek van már rádiója: az Est Médiának ott a Radiocafé, az Adveniónak a Lánchíd Rádió.
Persze, a rádiós tapasztalat a pályázaton pluszpontot is ért. De azt azért tudjuk jól: egyik tulajdonos sem a már meglévő adóját másolja le nagyban. Egyébként az is elképesztő, hogy a két nyertes a bevételének 50, illetve 55 százalékát ajánlotta fel, miközben mindenki más 10-15 százalékot kínált. Ennyi pénzt valamennyi piaci elemző szerint lehetetlen kigazdálkodni.
A nyertesek azért ajánlhatták ezt a magas százalékot, mert kereskedőház-rendszerben működnek. Azaz a bevétel bizonyos költségek levonása után kerül a rádiókhoz.
Igen, csakhogy ezt a pénzt először meg kell termelni. A Sláger Rádió 12 éve van a piacon. Az induláskor úgy tervezte, 4 év alatt lesz nullszaldós, végül 7 év kellett hozzá. Ráadásul, amikor elkezdték, bővülő rádiós reklámpiacot jósoltak a trendek. Ehhez képest szűkült, és azóta is zsugorodik. Most egy prosperáló rádió helyén egy ismeretlen kezd működni, így kezdetben a hallgatottság visszaesésére is számíthatnak.
Hallani olyan elméletet, hogy pártokhoz köthető forrásokból finanszírozzák a leendő rádiókat, ami felboríthatja a piac törvényeit.
Minden rádiónak vannak politikai kapcsolatai. Ettől függetlenül az elmúlt 12 évben a piac lényegében gazdasági alapon működött. Hogy ez most változik-e, nem tudom. Azt viszont messziről látni, hogy az új rádiók gazdaságilag nem nyereségorientált konstrukciók.
A Financial Times cikke szerint a Slágernek és a Danubiusnak még a pályáztatás előtt a két nagy párt képviselői felajánlották: meghoszszabbítják a frekvenciaengedélyüket, ha az egyik csatornába az egyik párt, a másikba a másik szállhat be tulajdonostársként. Barbara Brill, a Slágert tulajdonló Emmis médiacég alelnöke pedig azt nyilatkozta: „Egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak azért, hogy a párt bennünket támogasson a pályázaton.”
Nincs olyan médiavállalkozás, amelynek vezetői ne beszélnének politikusokkal. Ezért is lepődtünk meg, amikor kiderült, a politika miatt szűnhetünk meg. Megdöbbentünk, hogy ebben az országban tényleg bármit meg lehet csinálni. Az egészben az a vicc, hogy még csak nem is nagyon szégyellték az ügyet.
Mindkét nagy párt azt mondja: ők nem befolyásolták a döntéshozókat.
Pedig aki benne van a folyamatokban, pontosan tudja, hogy így volt.
1997-ben a két kereskedelmi televízió indulása is botrányos volt. Nyert a TV 2 és az RTL Klub, a bíróság pedig két év után kimondta, hogy törvénytelenség történt. Az Írisz TV lett volna az egyik befutó, amely addigra persze becsukott. Most a Sláger perel – mindez vele is megtörténhet.
A Sláger mindent elkövet, hogy a per kimeneteléig életben tartsa a terméket. A jogászok nagyon optimisták. Nem véletlenül hangsúlyozta Majtényi László volt ORTT-elnök, hogy a döntés jogilag megtámadható. Gyorsított eljárással egy év alatt eldönthető a vita, és győztes per esetén visszatérhetünk a frekvenciánkra.
Tényleg bízik a folytatásban?
Megviseltek a történtek. A rádió reggeli műsora, a Bumeráng a mi gyermekünk Boros Lajossal. Annak idején Cappuccino néven még az állami Danubius Rádióban találtuk ki. Az 1995-ös privatizáció után a Danubius külföldi tulajdonosa készített egy országos felmérést. Az eredményből egyértelmű volt, hogy a hallgatók a Cappuccinót akarják. Amikor 1996-ban áttekertünk a Slágerre, névcserével ugyan, de ment tovább a műsor. Számunkra a rádió nem csupán kaland. 1990-ben elkezdtünk valamit, ami most, 2009-ben is tart. A Bumeráng ma a leghallgatottabb és a legeladhatóbb termék a magyar rádiós piacon. És most kidobnák a kukába? Nem tudom elhinni.
A sajtóban először az jelent meg, hogy a TV 2-nél folytatja. Majd az, hogy a Bumeráng az egyik győztes rádióban, a Neo FM-en lesz hallható. Nem árulás ez?
A TV 2-vel nem tárgyaltam. A Neo FM valóban megkeresett bennünket, körülszimatoltuk egymást, de ajánlattétel nem történt. Azt mondták, ha a Sláger Rádió megszűnne, őket nagyon érdekli a Bumeráng. Számunkra pedig – miért tagadnám – létfontosságú, hogy a műsorunkat a jövőben is hallhassa a közönség. Ha az utolsó ajtó is bezárulna a Sláger előtt, el kell gondolkodni, melyik csatornán folytathatjuk. Méghozzá függetlenül, politikamentesen.
A politikamentességet feltételként kell szabni egy szórakoztató, kereskedelmi műsor esetében?
Igen. Amúgy nem értem: a kereskedelmi rádiózás és televíziózás miért nem működhet kizárólag gazdasági alapon, a piac szabályai szerint? Hogy lehet, hogy az ORTT mint felügyelő szerv politikai pártok delegáltjaiból áll össze? Mi a fenét keres itt a politika? Ha a médiát a rendszerváltás óta szabadnak szeretnénk tudni, talán nem nekik kellene felügyelniük.
Mi változott a kereskedelmi rádiózásban a rendszerváltás óta?
Az obszcén és vulgáris témák sokkal erőteljesebben vannak jelen, mint pár éve. Eközben a rádiózás sokkal profibb lett. Hisz legalább olyan komoly szakma, mint az űrkutatás. Idejöttek az amerikaiak, és mintha műszerrel mérnék, megszondázták a piacot. Az adatok alapján dekázták ki, milyen zenék szóljanak a Slágerben, majd mindezt megtűzdelték olyan termékekkel, mint a Bumeráng. Ehhez ebben az országban csak nagyon kevesen értenek.
Bármekkora volt a profizmus, a Sláger hamar kénytelen volt zenei profilt váltani.
Kezdetben a hatvanas–hetvenes évek örökzöld amerikai zenéjét játszotta a rádió, ami ugyan felüdülést jelentett, ám rá kellett ébredni: az amerikai dalokon kevés magyar nosztalgiázik. Lassan, nagyon óvatosan zajlott az átpozicionálás. Hetekig ültek itt a programszakértők, és hatalmas kutatások adataiból finom érzékkel lőtték be a rádió zenei kínálatát.
A Sláger amerikai tulajdonosai mit szóltak a frekvencia elvesztéséhez?
Nem hitték el. Még a kihirdetés előtt leültem vacsorázni az Emmis elnökével. Kérdeztem tőle: Jeff, mi a B terv? Azt mondta: csak A terv van. Pedig próbáltam neki magyarázni: elveszíthetjük a frekvenciát. Győzködtem, bárkihez megy tárgyalni, hívja fel a figyelmét, hogy a helyzet nemzetközi befektetői problémákat vonhat maga után, vagy akár az amerikai szenátus tiltakozását is. És mégsem volt B terve. Azzal a romantikus amerikai beállítottságával jött ide, hogy mi vagyunk a legjobbak, tehát nyernünk kell.
Tavaly a két nagy párt a médiatörvényt módosítva megszavazta, hogy a Sláger és a Danubius pályáztatás nélkül működhessen tovább. Más kérdés, hogy Sólyom László indítványára az Alkotmánybíróság megvétózta a döntést. Akkor persze az amerikaiak sem hiányolták a versenyt.
Valljuk be, jogi értelemben igaza volt Sólyom Lászlónak. Legyen verseny. De tiszta!
A parlamenti szavazásból az Emmis vezetői is láthatták: a politika két oldala, ha az érdekük úgy kívánja, összefog.
Mégis száz százalékig hittek az A tervben. A döntés után az elnök – életében először – felhívott, és anynyit mondott, Gábor, harcolni fogunk. És hirtelen B, C és D tervvel is előálltak.
A hallgatók is meglepően hevesen reagáltak. Sok helyen látni a szolidaritásukat felszalagozott antennával kifejező autósokat.
Valahogy sikerült elérni, hogy a hallgatók bevegyenek a családjukba, a baráti körükbe, hisz minden reggel ott vagyunk a kocsijukban vagy az asztaluknál. Ezért természetes nekik, hogy Bocsit és Lajost hátba veregetik, vagy lecsókolják az utcán. A Sláger eltűnését úgy élik meg, hogy erőszakkal elveszik tőlük, amit szeretnek, ráadásul meg sem kérdezték őket.
A politika is jól tudja, hogy milliók hallgatják önöket.
Nem értik, hogy mi pont azért lettünk ennyire hallgatottak, mert pártállástól függetlenül mindenki szerethet bennünket. Senkit nem köpött le a szomszédja, ha azt hallotta tőle, hogy a Sláger Rádiót hallgatja. Ránk nem mondhatta senki, hogy ez balos vagy jobbos rádió... Itt a Lajos. Gyere, ülj le.
Arról beszélünk éppen, hogy a politika a kereskedelmi médiumokba is próbál beszivárogni.
Boros Lajos: Most éreztük csak meg, hogy az amerikaiak ernyője eddig megvédett bennünket. Azt persze érzékeltük, ha egy a politikához akár csak áttételesen is kapcsolódó témát dobunk be a műsorba, azonnal éles reagálások jönnek. Évek alatt megtanultuk, hogy megosztó társadalmi kérdéseket nem feszegetünk. Ettől függetlenül is percenként voltunk rohadt fasiszták, büdös zsidók vagy szemét kommunisták.
Mi abban reménykedünk, hogy a Sláger, így a Bumeráng továbbra is hallható lesz. Vagy legfeljebb egy pici szünet várható. De ezt egyelőre nem tudjuk.
A rádió vezetőségétől tudtuk, hogy a politika a háttérben nagy erővel nyomul a frekvenciákra. De mire félni kezdtünk volna, mindig volt egy pozitív hír. Vagy a fülünkbe súgta valaki, hogy mégiscsak tisztességes lesz a verseny. Már azon megdöbbentünk, hogy az utóbb nyertes két csapat egyáltalán beadta a pályázatát. Arra számítottunk ugyanis, hogy olyan kicsi, de tapasztalt rádiók vagy hálózatok jelentkeznek, amelyek országossá akarnak válni. De sajnos nem a szakmailag legmegfelelőbbek lettek a befutók.
Mindkét nyertesnek van már rádiója: az Est Médiának ott a Radiocafé, az Adveniónak a Lánchíd Rádió.
Persze, a rádiós tapasztalat a pályázaton pluszpontot is ért. De azt azért tudjuk jól: egyik tulajdonos sem a már meglévő adóját másolja le nagyban. Egyébként az is elképesztő, hogy a két nyertes a bevételének 50, illetve 55 százalékát ajánlotta fel, miközben mindenki más 10-15 százalékot kínált. Ennyi pénzt valamennyi piaci elemző szerint lehetetlen kigazdálkodni.
A nyertesek azért ajánlhatták ezt a magas százalékot, mert kereskedőház-rendszerben működnek. Azaz a bevétel bizonyos költségek levonása után kerül a rádiókhoz.
Igen, csakhogy ezt a pénzt először meg kell termelni. A Sláger Rádió 12 éve van a piacon. Az induláskor úgy tervezte, 4 év alatt lesz nullszaldós, végül 7 év kellett hozzá. Ráadásul, amikor elkezdték, bővülő rádiós reklámpiacot jósoltak a trendek. Ehhez képest szűkült, és azóta is zsugorodik. Most egy prosperáló rádió helyén egy ismeretlen kezd működni, így kezdetben a hallgatottság visszaesésére is számíthatnak.
Hallani olyan elméletet, hogy pártokhoz köthető forrásokból finanszírozzák a leendő rádiókat, ami felboríthatja a piac törvényeit.
Minden rádiónak vannak politikai kapcsolatai. Ettől függetlenül az elmúlt 12 évben a piac lényegében gazdasági alapon működött. Hogy ez most változik-e, nem tudom. Azt viszont messziről látni, hogy az új rádiók gazdaságilag nem nyereségorientált konstrukciók.
A Financial Times cikke szerint a Slágernek és a Danubiusnak még a pályáztatás előtt a két nagy párt képviselői felajánlották: meghoszszabbítják a frekvenciaengedélyüket, ha az egyik csatornába az egyik párt, a másikba a másik szállhat be tulajdonostársként. Barbara Brill, a Slágert tulajdonló Emmis médiacég alelnöke pedig azt nyilatkozta: „Egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak azért, hogy a párt bennünket támogasson a pályázaton.”
Nincs olyan médiavállalkozás, amelynek vezetői ne beszélnének politikusokkal. Ezért is lepődtünk meg, amikor kiderült, a politika miatt szűnhetünk meg. Megdöbbentünk, hogy ebben az országban tényleg bármit meg lehet csinálni. Az egészben az a vicc, hogy még csak nem is nagyon szégyellték az ügyet.
Mindkét nagy párt azt mondja: ők nem befolyásolták a döntéshozókat.
Pedig aki benne van a folyamatokban, pontosan tudja, hogy így volt.
1997-ben a két kereskedelmi televízió indulása is botrányos volt. Nyert a TV 2 és az RTL Klub, a bíróság pedig két év után kimondta, hogy törvénytelenség történt. Az Írisz TV lett volna az egyik befutó, amely addigra persze becsukott. Most a Sláger perel – mindez vele is megtörténhet.
A Sláger mindent elkövet, hogy a per kimeneteléig életben tartsa a terméket. A jogászok nagyon optimisták. Nem véletlenül hangsúlyozta Majtényi László volt ORTT-elnök, hogy a döntés jogilag megtámadható. Gyorsított eljárással egy év alatt eldönthető a vita, és győztes per esetén visszatérhetünk a frekvenciánkra.
Tényleg bízik a folytatásban?
Megviseltek a történtek. A rádió reggeli műsora, a Bumeráng a mi gyermekünk Boros Lajossal. Annak idején Cappuccino néven még az állami Danubius Rádióban találtuk ki. Az 1995-ös privatizáció után a Danubius külföldi tulajdonosa készített egy országos felmérést. Az eredményből egyértelmű volt, hogy a hallgatók a Cappuccinót akarják. Amikor 1996-ban áttekertünk a Slágerre, névcserével ugyan, de ment tovább a műsor. Számunkra a rádió nem csupán kaland. 1990-ben elkezdtünk valamit, ami most, 2009-ben is tart. A Bumeráng ma a leghallgatottabb és a legeladhatóbb termék a magyar rádiós piacon. És most kidobnák a kukába? Nem tudom elhinni.
A sajtóban először az jelent meg, hogy a TV 2-nél folytatja. Majd az, hogy a Bumeráng az egyik győztes rádióban, a Neo FM-en lesz hallható. Nem árulás ez?
A TV 2-vel nem tárgyaltam. A Neo FM valóban megkeresett bennünket, körülszimatoltuk egymást, de ajánlattétel nem történt. Azt mondták, ha a Sláger Rádió megszűnne, őket nagyon érdekli a Bumeráng. Számunkra pedig – miért tagadnám – létfontosságú, hogy a műsorunkat a jövőben is hallhassa a közönség. Ha az utolsó ajtó is bezárulna a Sláger előtt, el kell gondolkodni, melyik csatornán folytathatjuk. Méghozzá függetlenül, politikamentesen.
A politikamentességet feltételként kell szabni egy szórakoztató, kereskedelmi műsor esetében?
Igen. Amúgy nem értem: a kereskedelmi rádiózás és televíziózás miért nem működhet kizárólag gazdasági alapon, a piac szabályai szerint? Hogy lehet, hogy az ORTT mint felügyelő szerv politikai pártok delegáltjaiból áll össze? Mi a fenét keres itt a politika? Ha a médiát a rendszerváltás óta szabadnak szeretnénk tudni, talán nem nekik kellene felügyelniük.
Mi változott a kereskedelmi rádiózásban a rendszerváltás óta?
Az obszcén és vulgáris témák sokkal erőteljesebben vannak jelen, mint pár éve. Eközben a rádiózás sokkal profibb lett. Hisz legalább olyan komoly szakma, mint az űrkutatás. Idejöttek az amerikaiak, és mintha műszerrel mérnék, megszondázták a piacot. Az adatok alapján dekázták ki, milyen zenék szóljanak a Slágerben, majd mindezt megtűzdelték olyan termékekkel, mint a Bumeráng. Ehhez ebben az országban csak nagyon kevesen értenek.
Bármekkora volt a profizmus, a Sláger hamar kénytelen volt zenei profilt váltani.
Kezdetben a hatvanas–hetvenes évek örökzöld amerikai zenéjét játszotta a rádió, ami ugyan felüdülést jelentett, ám rá kellett ébredni: az amerikai dalokon kevés magyar nosztalgiázik. Lassan, nagyon óvatosan zajlott az átpozicionálás. Hetekig ültek itt a programszakértők, és hatalmas kutatások adataiból finom érzékkel lőtték be a rádió zenei kínálatát.
A Sláger amerikai tulajdonosai mit szóltak a frekvencia elvesztéséhez?
Nem hitték el. Még a kihirdetés előtt leültem vacsorázni az Emmis elnökével. Kérdeztem tőle: Jeff, mi a B terv? Azt mondta: csak A terv van. Pedig próbáltam neki magyarázni: elveszíthetjük a frekvenciát. Győzködtem, bárkihez megy tárgyalni, hívja fel a figyelmét, hogy a helyzet nemzetközi befektetői problémákat vonhat maga után, vagy akár az amerikai szenátus tiltakozását is. És mégsem volt B terve. Azzal a romantikus amerikai beállítottságával jött ide, hogy mi vagyunk a legjobbak, tehát nyernünk kell.
Tavaly a két nagy párt a médiatörvényt módosítva megszavazta, hogy a Sláger és a Danubius pályáztatás nélkül működhessen tovább. Más kérdés, hogy Sólyom László indítványára az Alkotmánybíróság megvétózta a döntést. Akkor persze az amerikaiak sem hiányolták a versenyt.
Valljuk be, jogi értelemben igaza volt Sólyom Lászlónak. Legyen verseny. De tiszta!
A parlamenti szavazásból az Emmis vezetői is láthatták: a politika két oldala, ha az érdekük úgy kívánja, összefog.
Mégis száz százalékig hittek az A tervben. A döntés után az elnök – életében először – felhívott, és anynyit mondott, Gábor, harcolni fogunk. És hirtelen B, C és D tervvel is előálltak.
A hallgatók is meglepően hevesen reagáltak. Sok helyen látni a szolidaritásukat felszalagozott antennával kifejező autósokat.
Valahogy sikerült elérni, hogy a hallgatók bevegyenek a családjukba, a baráti körükbe, hisz minden reggel ott vagyunk a kocsijukban vagy az asztaluknál. Ezért természetes nekik, hogy Bocsit és Lajost hátba veregetik, vagy lecsókolják az utcán. A Sláger eltűnését úgy élik meg, hogy erőszakkal elveszik tőlük, amit szeretnek, ráadásul meg sem kérdezték őket.
A politika is jól tudja, hogy milliók hallgatják önöket.
Nem értik, hogy mi pont azért lettünk ennyire hallgatottak, mert pártállástól függetlenül mindenki szerethet bennünket. Senkit nem köpött le a szomszédja, ha azt hallotta tőle, hogy a Sláger Rádiót hallgatja. Ránk nem mondhatta senki, hogy ez balos vagy jobbos rádió... Itt a Lajos. Gyere, ülj le.
Arról beszélünk éppen, hogy a politika a kereskedelmi médiumokba is próbál beszivárogni.
Boros Lajos: Most éreztük csak meg, hogy az amerikaiak ernyője eddig megvédett bennünket. Azt persze érzékeltük, ha egy a politikához akár csak áttételesen is kapcsolódó témát dobunk be a műsorba, azonnal éles reagálások jönnek. Évek alatt megtanultuk, hogy megosztó társadalmi kérdéseket nem feszegetünk. Ettől függetlenül is percenként voltunk rohadt fasiszták, büdös zsidók vagy szemét kommunisták.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXI. évfolyam 47. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Eltőzsdézte: Lázár János csak nyerni szeret
Proszektúra
Citius, Altius, Fortius
Gréczyblog
Hosszú menetelés – 2014-ig
Fotópályázat
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 33 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Bocsánat Hölgyeim és Uraim!
Én nem a zsidózásba, és a gyűlölködésbe akartam belekeveredni. Arra sem lennék különösen kíváncsi, hogy a "fennkölt" műveltségű emberek miért hallgatták a Sláger Rádiót (hiszen rengeteg az Ő "műveltségükhöz" igazodó rádió létezik) És ha nem hallgatták, akkor milyen alapon mondanak véleményt?
Én az előbbiekben a legutóbbi hírekre kívántam reagálni, miszerint Bocsiékat szeretnék beintegrálni az utódrádióba.
Ha Bocsit be tudják kényszeríteni Lovász László székébe, (és az "elvárt" politikai fröcsögésébe) akkor valóban kemény diktatúra kezdődik. Én Őt ennél sokkal intelliengesebbnek, és elismertebbnek tartom. Meg vagyok győződve, hogy Ő ennél több kategóriával feljebb áll.
ferixx a 34-re!
Segítsen felsorolni, ma Magyarországon vállalkozást, mert kereskedelmi rádióról beszélünk, mely az árbevétele 45%-ból képes fedezni a költségeit, és ebben még nyereség is marad?(ugyanis a most nyert pályázók a másik 50 ill. 55%ot koncessziós dijként ajánlották!)
A nyertes pályázatok, még hozzá nem értők közt is stabilan verik az irreális, azaz teljesíthetetlen üzleti terv kitételét, mint ilyet ki kellett volna zárni a versenyből!
Erröl szól a felháborodás, amit jelez a külföldi nagykövetek tiltakozása is, ami ezt és a pécsi (az csak a fideszes városvezetéshez köthetö) esetet említi!
Nézze kedves ferixx, a háború előtt rengeteg bérház volt zsidó tulajdonba, ezek házmestereiből is kerültek ki a "testvérek". Aztán ezek valahogy megúszták a rendszerváltást, sokan feljebb is kerültek egy-két emelettel, szolgálták becsülettel az ÁVH-t, most pedig a fiaik, unokáik masírozgatnak fel-alá Hazánk nagyobb dicsőségére. Szóval, Maguk csak ne példálózzanak azzal, hogy hol lakik a Gyurcsány, mert ő nem sokat tett a valamikori tulajdonos kiírtása érdekében, a Maguk most is a zsidók valamikori bérházában élö elvbarátainak felmenői viszont nem nevezhetők makulátlannak e-tekintetben! Ponyemájes?
Aranyos! Idepofátlankodik közénk, és még neki áll feljebb! Árulják már el, van Maguknak valami szemináriumuk, ahol ezt a viselkedést Magukba sulykolják? Szavakban olyan nagy legények, majd meglátjuk, mit kezdenek a nagy lehetőséggel? Emberileg drukkolok Orbánnak, mert életében saját erejéből nem lett miniszterelnök, ha ezt is elbaltázza, nem marad a csodapalotájában vakolat, mert mind lerugdossa. És szegény családja! Képzelem, 2002-ben, meg 2006-ban mit kellett kiállniuk!
ferixx! Oroszlánok elé kegyeddel! Békétlen senki!
gazduram!
Arra a felvetésre, hogy a slágeres ügy több, mint 3 ember megélhetése, hanem egy irreális pályázat támogatása volt, ami rossz üzenet a világgazdasági elitnek, aki azon gondolkodik, hogy érdemes e ide befektetni, azt látom nem nagyon véleményezte!
Arra nagyon büszke, hogy csornaiak, nagyon nehezen megválasztottak egy fideszest, akinek a ciklus hátralévö részében nem lehet szerepe, hisz a költségvetés elfogadásán kivül, melyre vele együtt is képes a kormányzati többséget biztosítani a kormány, a közpénzekböl közel 4 millió ft-ot betettek a zsebébe a semmiért!
Ha valamit érdemes kritizálni, akkor ez is az!!!
Na látja, gazduram! Hát pont ezt írtam!Eldőlt! Primitívek akarunk maradni! Ha azt veszem, hogy abban a bizonyos negyven évben kevesebbe került a kultúra, mint bárhol a világon, akkor sikerült ennek a népnek kézzel-lábbal elhárítania magától! Csak hallgatni kell az embereket utcán, villamoson, vagy nézni kell a vetélkedő műsorokat. Úristen! A bunkóság ezerrel! Aztán még vannak, akik csodálkoznak a FIDEBBIK diadalmenetén!
gazduram, akkor tűnjenek el a papok, a színészek, muzsikusok, vattacukorkészítők, mert ezek semmivel nem járulnak hozzá a Maga problémájának a megoldásához! A nép meg csak annyira demagóg, amennyire önnön primitívsége alkalmassá teszi a demagógia befogadására. Ha ezt a politikusok felismerik, attól kezdve nyert ügyük van! Szóval eredendően rajtunk múlik, hogy primitívek akarunk-e maradni. Sajnos, úgy tűnik, a dolog eldőlt...
gazduram!
Itt nem a három ember munkályáról van szó!!!
Arról a politikai döntésről, mely alapján egy irreális, gazdaságilag megalapozatlan pályázatot pozítivan bírált el!
DONJ!
Felhívom a figyelmed, hogy a kuratórium döntését, melyet az MSZP és a Fidesz delegáltak egységesen hoztak meg, Szalay Annamária a fidesz képviselöje szentesítette!
Igy a demokratában is leírhatnád a kritikádat, de mint jobboldali lapok fórumán általában, a jobboldalt bíráló vélemények nem jelennek meg!
E kérdésben meg csak a szocikat bírálni, demagógia!
Milyen sokan hallgattak a nepbutito Bochkor-Boross-Vogaprocesszor triot...S kozben ellent tudtak allni az elbutitasi kiserletnek!Aze' ez ma' valami-hogy egy masik nepbutitot idezzek.
szov:
Helyes.Ez a jó válasz.Semmi handabanda.Ennyit lehet tenni,ennél tovább nem érdemes menni.Nekem ugyan nem volt kedvencem a két adó,viszont nem értek egyet a döntéssel.Nagyon sokan szerették az adásaikat,legalább megkérdezték volna a hallgatókat.Törlök én is,és akit a döntés bánt,tegyen ugyanígy.
A cikkben olvasható dolgokkal egyet értek.
Itt is flood-ol a náci beírogató kommandó, mint mindenütt.
És mint mindenhol, és minden vonatkozásban, a tehetséges emberekkel szemben gyűlöletet keltenek, a másodrendő, "futottak még" kategóriásokat pedig megpróbálják mártírként beállítani és az elnyomás áldozatainak feltünteteni. NEM arany barátaim! Aki tehetséges, az nem azért lesz ismert és népszerű, mert elnyomja a többieket (bár egész biztos ilyesmi is előforul ókor-ókor). És NEM, kedves barátaim! Aki tehetségtelen, az attól nem lesz tehetséges és népszerű, ha a tehetségeseket eltávolítják a helyükről. Láttunk már efélét.
Én leginkább csak autóban rádiózom. Természetesen első dolgom volt, hogy ezt a két frekvenciát kitöröltem a beprogramozottak közül. Javaslom, hogy indítsunk mozgalmat, hogy mindenki tegye ezt. Aki olvasta adja tovább!
Mi öreg nyugdíjasok meg "vizesre sírtuk" a párnánkat. Az élet, meg ez a büdös politika, még ezt a földöntuli jóérzést is elvették Tőlünk, hogy a Bochkor -Boros duó velünk van. A 10,5% munkanélküli meg nem elég, hogy munka nélkül maradt, még ezt az adást is elvették Tölük. Bocsánatot kérek, nem tudom, most jó helyen írtam ezeket a megrázó sorokat, vagy a "Demokratában " kellett volna? Kérek szépen segítséget.
Zsdanov elvtárs? Pfuj!! Révai elvtárs? Pfuj!!!!! Majd mi megmondjuk, hogy annak a 2,5 millió embernek, akik a Slágert és a Danubiust hallgatták, mi a jó! A kurva anyjukat!
Sokan szerették,sokan nem szerették.Ez ízlés kérdése.Akinek nem tet-
szik,ne hallgassa ilyen egyszerű.Persze elmélkedni lehet a műsor színvonalán.Speciel én Bochkor "eszmefuttatásait kimondottan alpárinak,
undorítónak tartottam.Más kérdés a működtetés kérdése.Józan paraszti
ésszel úgy gondolnánk,hogy a mai,kapitalista körülmények között ez egy
egyszerű kérdés.Aki többet fizet,azé a működtetési jog.Igenám,de ebbe
is beletenyerel a politika,jól felfogott érdeke szerint.Mi pedig ebbe
ugye már nem látunk bele.Röpködnek a különféle nyilatkozatok,lemondások
Végül még a "baráti" országok nagykövetei is levélírásra ragadtatják
magukat.Na, most aztán tényleg zavaros lesz a kép,bocsánat a hang.Mi
magyarok semmit nem tudunk rendesen csinálni.Na,de ki a felelős.Most
aztán jöhet a sárdobálás minden szinten.Sajnos itt is.
Egy környzetvédelmi munkacsoport szerint, tíz százalékot tisztúlt a levegő szennyezettsége, mióta a Sláger rádió befejezte adását.
Kedves "rádiósok"!
Igazatok van. A politika tényleg mindenen rajta hagyja piszkos nyomát, mint a meztelen csiga a nyálat.
1, Gondolkozzatok már el rajta, hogy ki, ill. kik a felelősek ezért!
Kiknek jó, azha körülöttünk minden csak zűllik, hanyatlik?
2, Állati gyorsan át szoktam kapcsolni azokról az adókról, ahol ittas, a saját primitív vicceiken röhögő fazonokkal telt meg az éter. T. a kivételnek, de a felelős újságírásról a legtöbb műsorvezetőknek a leghaloványabb lila gőze sincs. A rétegműsor sem lehet nívótlan, mint ahogy pl. a hangerő sem pótolhatja a műértéket.