Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Továbbra is homályos a kép a romagyilkosságok ügyében. Bár Cs. István nyilatkozott az egyik kereskedelmi tévének nem tudjuk: az elfogottakon kívül mások is részt vettek a bűncselekményekben, illetve a titkosszolgálatoknak volt-e információjuk az akciókról.

Elképzelhetetlennek tartja Cs. István, hogy a roma támadássorozatnak nem voltak anyagi támogatói. A férfi – akit azzal gyanúsítanak, hogy sofőrként segédkezett a cigány-gyilkosságoknál – úgy fogalmazott a TV2-nek, hogy „vannak olyan emberek, akik nincsenek bent.”

Mint ismert: a támadássorozatban kilenc helyen összesen hat ember halt meg, köztük egy öt éves kisfiú. Kilencen súlyosan megsérültek. A Nemzeti Nyomozóiroda Cs. Istvánnal együtt négy embert vett őrizetbe.

Cs. István arról beszélt, hogy a gyilkosságok előtt fel sem merült benne, hogy társai mire készülnek: “Ők azt mondták nekem, hogy egy ilyen vadászat jelleggel fogunk menni, sok mindenbe, részletekbe nem mentünk bele. Nem mondtak nekem el dolgokat”.



A Tiszalöki eset után elmesélték neki, hogy az egyik áldozattal hogyan végeztek: “Ahogy kilépett az illető az ajtón, célozni is alig célzott, lőtt és annyit hallott, annyit mondott az illető, hogy jajj. Ennyit mondott, hogy jajj, és összeesett. ”

(A hencegés mintha a szélsőséges szervezetek, csoportok tagjainál „alapkövetelmény” lenne. A Magyarok Nyilai állítólagos terrorszervezet vesztét is a dicsekvés okozta: „Mi vertük meg a Csintalant, mi dobáltunk Molotovot az országgyűlési képviselőkre, mi robbantottunk a Szilvásynál, én lőttem a Hiller házára” – sorolta egy szélőjobbos edzőtárs a százhalombattai Benkő Györgynek, aki később „feldobta” a Magyarok Nyilai tagjait a rendőrségen.)

Cs. István korábban katona volt, Koszovóban is szolgált. Majd miután leszerelt a Katonai Biztonsági Hivatalnak jelentett. Úgy fogalmazott: “volt olyan, hogy kérdeztek személyekről, én válaszoltam.” Azt, hogy pontosan kikről tett jelentést, nem árulta el. A TV2 úgy tudja, hogy a debreceni szurkolótáborról és a tévé ostromban résztvevőkről kérdezhették. És később a tiszalöki támadásról is. Ő azonban nem árulta el, hogy benne volt. Amikor ezt elmesélte társainak, a többiek arra is gondoltak, hogy megölik a kapcsolattartóját. Azt mondta: neki is többször mondták, hogy ha feljeleni őket, végeznek a családjával is.

Cs. István a Magyar Nemzet birtokában lévő egyik rendőrségi vallomása szerint a kislétai gyilkosság után találkozott egykori tartótisztjével a Katonai Biztonsági Hivataltól. Ezt az információt a KBH elhallgatta a parlamenti bizottság előtt. Legalábbis ezt állították a Népszabadságnak a bizottsági tagjai: Demeter Ervin (Fidesz), Gulyás József (SZDSZ) és Tóth Károly (MSZP).

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő nagyobb esélyt ad annak, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal bűnös mulasztása miatt ölhették meg utolsó áldozatukat a romavadászok, mint annak, hogy ez az egész csupán merész fantáziálás lenne. Erről a volt kommandós még augusztusban a Népszabadságnak nyilatkozott.

Úgy fogalmazott: „némi huzavona után a katonai elhárítás elismerte ugyan, hogy Cs. István egy időben az ő emberük volt, de siettek hozzátenni, hogy a romagyilkosságok idején már nem dolgozott nekik. (…) Csakhogy, a titkosszolgálatoktól nem lehet csak úgy leszerelni. Ha a KBH elégedett volt Cs. munkájával, akkor leszerelése után a tartótisztje egyszerűen átadhatta őt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH). Megszervezhetett egy hármas találkozót, ahol bemutatta neki az NBH-s tartótisztjét, és jó napot.” Tarjányi a Népszabadságnak azt mondta, nem zárná ki annak a lehetőségét, hogy Cs. István mégiscsak jelentett a romagyilkosságokról.



Mint fogalmazott: „Félt, mert - mint vallotta - állítólag, amikor K. Árpád megtudta, hogy kapcsolatba lépett vele a KBH, azt mondta, megöli a tartótisztjét. Cs. István joggal tarthatott attól, hogy ez esetben esetleg őt is elteszik láb alól.”

Benyújtotta a vádiratot a Pest Megyei Főügyészség

Benyújtotta a vádiratot a romagyilkosságok ügyében a Pest Megyei Főügyészség a megyei bíróságra; K. Árpádot és társait több emberen elkövetett emberöléssel és más súlyos bűncselekményekkel vádolják - közölte a megyei főügyészhelyettes.

A mintegy 90 oldalas vádiratban leszögezik: a vádlottak a romákkal szemben ellenséges érzületet tápláltak, mert mindegyiküknek volt személyes konfliktusa velük kapcsolatban. A Nemzeti Nyomozó Iroda kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást. Tavaly augusztus 21-én egy debreceni szórakozóhelyen fogták el a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal gyanúsítható, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő négy férfit - írta az MTI.