A Nemzeti Színház évadzáró sajtótájékoztatóján egy szélsőjobbos online televízió munkatársa provokálta Alföldi Róbertet: nem gondolja-e, hogy le kellene mondania „megosztó” rendezései miatt, és felhozta azt is, Az ember tragédiájának római színében „orális szexjelenet” van. A jelenlévők közbekérdezésére kiderült, a Jobbik-közeli orgánum riportere nem látta az előadást, csak fényképet róla. Alföldi erre „ilyen orális szexet” kívánt az őt provokáló újságírónak. Tegyük hozzá: a római színben Madách Imre féktelen hedonizmust, kéjes tivornyát ábrázol, az előadásban pedig nincs szexuális aktus, természetesen imitálják azt. A történtek után a Jobbik – a KDNP asszisztálásával – ismét követelte Alföldi leváltását, most éppen az említett kijelentése miatt. A kultúráért is felelős erőforrás-miniszter írásbeli figyelmeztetést adott a direktornak. Csáki Judit kritikus szerint azért nem rúgták ki Alföldit, mert Orbán Viktor valamiért azt gondolta, pillanatnyilag nem teszi meg e szívességet a szélsőjobbnak. KARÁCSONY ÁGNES interjúja.
- Vekerdy Tamás pszichológus, az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó előadásainak egyik válogatója mondta: Alföldi Róbertnek, a Nemzeti Színház igazgatójának az üldözése az ország szégyene. És megengedhetetlen, hogy politikusok határozzák meg, mit lehet és mit nem a művészetben.
– Én is így gondolom. Ráadásul dühít, hogy olyanok akadályozzák a munkámat, akiket nem érdekel a színház. Felszámolják az esztétikai alapú, normális kritikai közbeszéd körülményeit, feltételeit. Ha Alföldit nemtelen, aljas támadások érik, „verbális nemi erőszakkal” vádolják, elég nehéz arról írnom, hogy a Tragédia valamely színében következetlenséget véltem fölfedezni. Ez a beteg és torz szellemiségű hatalom arra akar kényszeríteni, hogy velük együtt üljek a mocsokban. Amit kikérek magamnak.
- Miután múlt hétfőn, május 23-án Réthelyi Miklós, a kultúráért is felelős miniszter a parlamentben – jobbikos kérdésre reagálva – közölte, Alföldi az ominózus kijelentése miatt méltatlanná vált a Nemzeti vezetésére, s vizsgálatot indít az ügyben, ön a saját Facebook-oldalán levelet tett közzé „kedves színházi barátainak” címezve. Közös kiállásra kérte őket Alföldiért.
– Legalábbis próbálkoztam, mutatnának-e szolidaritást Alföldivel. És ebben az esetben teljesen mindegy, jobbra szavaztak-e, vagy balra, kedvelik-e Alföldi Róbert rendezéseit, vagy nem.
- Csak néhányan reagáltak a javaslatára. Mit gondol, miért?
– Sokan azt hiszik, ha csöndben vannak, észrevétlenek maradnak. Van „rondábbik” változat is, amikor az ügy kapcsán egyesek inkább azt taglalják, miért nem szeretik Alföldi művészetét. Aki így viszonyul ehhez az alantas támadássorozathoz, azt nem a lényeg érdekli, amiről valójában szó van: ma éppen Alföldit akarja kiteríteni a hatalom, de holnap mások következhetnek, ahogy tegnap a filozófusok kerültek sorra. Aki a saját fejét használja, azt megalázhatják, meghurcolhatják. Nem viselik el a gondolkodást, a másként gondolkodást végképp nem tűrik. Ennek a hatalomnak már ellenzékben is praxisa volt a rombolás, a parasztvakítás, neki semmiért nem kár most sem. Én viszont féltem azt a nem kevés dolgot, ami jó ebben az országban. Vagyok olyan magyar, mint ezek bármelyike. S bár olykor már érzem magamon, hogy fáradok a tiltakozásoktól, nem hagyom abba.
- Mindenesetre a Magyar Színházi Társaság vezetősége – köztük Csizmadia Tibor, Cseke Péter, Márta István, Novák Eszter, Takács Katalin – közleményében egyértelműen kiállt Alföldi mellett. Nagyobb kulturális közéleti visszhangja lett Blaskó Péter nyílt védlevelének, amelyet Réthelyinek címzett. Blaskó – aki három éve nem volt hajlandó átvenni Gyurcsány Ferenctől a Kossuth-díjat – úgy fogalmazott: igaz, Alföldiétől különbözik a világnézete, de kéri a minisztert, fontolja meg döntését, hiszen mostanra érett össze a társulat, az igazgató leváltásával széteshet az ígéretes munka.
– Fontos állásfoglalás volt Blaskó Péteré: a formátumához méltó. Nagy színész, ezt Alföldi is tudja. Nagyszerűen dolgoznak együtt a Nemzetiben, legutóbb épp a Tragédiában, amelyben Blaskó játssza az Úr szerepét. Ez művészek szövetsége, amely felülírja azt, hova szavaznak négyévenként.
- Egyébként a jobbikos Pörzse már május 16-án is lobogtatta a parlamentben a Tragédia római színének fotokópiáit, követelve a rendező-igazgató eltávolítását a színház éléről. Réthelyi akkor azzal védte meg Alföldit: látta a produkciót, nem tartja botrányosnak, inkább „újszerűnek”. Azért megjegyezte azt is, „jogos felháborodást” váltanak ki a Nemzeti előadásai. Az efféle védelem fals, nem?
– Valóban: mintha hálásnak kellene lennünk, mert Réthelyi Miklós nem találta botrányosnak Alföldi rendezését. Pedig már önmagában micsoda helyzet az, hogy egy miniszternek esztétikai ítéletet kell mondania egy előadásról? Hogy kerül a csizma az asztalra? Micsoda baromság, hogy a 21. században Európa közepén az ép elméjüket elveszítő képviselők – miközben egymást érik a társadalmi, gazdasági balhék – arról vitáznak a parlamentben, van-e a Tragédia római színében orális szex, vagy csak imitálják a színészek. Másfelől: közmegegyezéses politikai hazugság, hogy az „Alföldi-ügy” a nemzeti színházi „eszményről” szól. Valójában a homofóbiáról, s arról, hogy nem viselik el az öntörvényű embereket. Ha ráadásul művész, és még közönséggel is találkozik, főként nem. Mert az hat. És mert a hatalom akarja megszabni, mire való bármely színház, különösen a Nemzeti: a honfikebel dagasztására.
- Alföldi végül írásbeli figyelmeztetést kapott. Úgy is vehető: ismét megvédte a miniszter. De nézhető másként is: az intővel némiképp azt erősítette meg Réthelyi, amit előzőleg ő maga és államtitkára, Szőcs Géza mondott, miszerint Alföldi Róbert átlépett egy határt azzal, ahogyan válaszolt az őt kérdező újságírónak. Hozzáteszem: az illető egy szélsőjobbos online tévé és a Barikad.h- szerzője, s provokálta az igazgatót. Vagyis miközben a kulturális kormányzat megrótta Alföldit, nem határolódtak el az őt ért hecckampányoktól. Noha megtehették volna.
– Meg is kellett volna tenniük. Alföldinek alpári kérdést tett fel egy náci orgánumot képviselő személy. Nem újságíró. A Nemzeti igazgatója az ő szavait használva válaszolt vissza, érthetően kissé türelmét veszítve: jó ideje egymásra licitálva gyalázza a Jobbik és a Fidesz-öleb KDNP Alföldit. Aki ugyan szemtelen volt, de semmiféle határt nem lépett át. Szőcs Géza viszont igen. Korábban óvta Alföldit a színfalak mögött, de most kissé túl gyorsan jelentette ki: számos alkalmas embert ismer, aki Alföldi helyére léphet. Kérdezem: ezt ő vajon milyen alapon ítéli meg? Fogalma sincs azokról a fejlődési áramlatokról, amelyek alakították a magyar színház közelmúltját. Az persze más, ha az „alkalmasságot” politikailag gondolja. Ahhoz azonban deklarálnia kell: a Nemzeti „bokréta Isten kalapján”, nem pedig színház.
- Alföldit büntették, az útszéli provokációkra viszont még csak egy rossz megjegyzést sem tett a kulturális kormányzat. Lehet olyan üzenete is a miniszteri intőnek: a direktornak voltaképpen továbbra is tűrnie kell a megalázó támadásokat?
– Igen. A kormány kutyaszorítóba került: engedelmeskedik-e a Jobbiknak, hogy Alföldit felnégyeljék – amely törekvéshez ismét vadul asszisztált a KDNP –, vagy nem. Úgy tesz a hatalom, mintha nem szeretne engedni a szélsőjobbnak, belülről azonban nagyon is egyetért vele. Szerintem azért nem rúgták ki Alföldit, mert Orbán Viktor valamiért azt gondolta, most nem teszi meg ezt a szívességet a Jobbiknak. Ne higgyük, hogy az ilyen-olyan értelmiségi tiltakozások befolyásolták a döntést.
- Sokan mondják: a Fidesz kultúrharcot indított a liberálisok, baloldaliak ellen. De úgy tűnik: a kulturális hatalmi harc már a saját pártköreikben is zajlik. Példa rá az Opera körüli személyi csörte vagy Eperjes Károly kilökése a győri direktori pályázatból.
– Igaza van. Tudjuk: Orbán Viktor a csókosait színházzal jutalmazza. Persze nem érdekli őt a művészet: hűséges szolgáinak színházat adni számára olyan, mintha Negró cukorkát dobna a szájukba. Amúgy a „belső ellenbeszédre” nem a győri példa az első, hanem a székesfehérvári eset. Vasvári Csabát a fideszes közgyűlés nevezte ki pár éve, bár nem volt vezetői tapasztalata. Majd az ottani képviselők azzal szembesültek: Vasvári irányításával a színház kiesett az állami támogatás legfelsőbb kategóriájából, mert nem volt meg az előadásszám, így a helyi testületnek több pénzt kell adnia az intézményének, hogy megmentse. Azt mondta erre az önkormányzat: csókos ide vagy oda, mi már nem bírjuk finanszírozni ezt. És elküldték a direktort. Az már viszont tényleg bohózat, hogy Vasvári védelmében a Vidnyánszky Attila elnökölte jobboldali Teátrumi Társaság levelet írt a hatalomnak: ugyan már ne szóljon bele a kultúrába.
- Eperjes pedig azt mondta: a győri önkormányzatot – amelyet amúgy Borkai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő vezet – az zavarta, hogy ő „nem szabadgondolkodó”.
– Vicc. Eperjes mintha a névjegyét küldte volna be a győri testületnek. Ugyanis elmondta: ugyanazt a pályázatot adta be oda, mint egykor Veszprémben, és ott nyert, nem érti, mi a baja akkor a győrieknek. Akik úgy döntöttek, Forgács Pétert bízzák meg: ő már korábban is vezette a színházat. Hogy aztán Orbán Viktor miért nem húzta föl a szemöldökét azért, mert színi kedvence kiesett Győrből, nem tudom. De Eperjes helyében most egy kicsit megpróbálnék gondolkodni.
- Ön nyilatkozta egyszer: a politika halálos öleléséből nem tud szabadulni a színház.
– Nemigen. Nálunk legalábbis minden rezsim valamiért bele akar szólni a színház életébe. Számos színházi ember pedig fontosnak tartja, hogy mutogassa vagy hasznosítsa aktuális világnézetét. Ezektől a reflexektől nehéz szabadulni – mindkét oldalon. Én például azt gondolom: az egyik kecskeméti előadásnak – a Caligula helytartója Bagó Bertalan rendezésében – egyértelműen ott lenne a helye a pécsi szemlén az évad legjobbjai között. Nem került be. S bár azt a színházat is politikai kinevezett vezeti, Cseke Péter, elsősorban mégiscsak jó színházat akar. Így aztán engem kicsit sem érdekel, kire szavaz négyévenként.
HozzászólásokÖsszesen: 16 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Ha valakinek nem világos: liberte szabadságot jelent.
Miért használjuk a liberális szót szitokként?
Emlékeznek?
"Liberte, Egalite, Fraternite" azaz Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Lehet, hogy ez a Nagy Francia forradalom jelszava volt?
Kedves szélsőjobbosok! Nem kellene annyira félni a szabadságtól!
Jobbikos Tibi,maga nem egèszsèges,vagy ostoba.
Ha megtanulta volna azt,hogy az emberek különböznek,a nemzetek is különböznek,màs szokàsok,ünnepek,hagyomànyok fontosak a màs -màs nemzetek èletèben.Ha nem lenne olyan betegesen gyülölködö el tudnà fogadni a màssàgot. Nagy baj lenne,ha mind ugyanolyanok lennènk amilyen ön.
"(ballilberális nyelven az ilyet úgy hívják hogy náci)".
Jobbikos Tibinek!
Tudod, a magyar nyelvben mi magyarok a gallért gallérnak hívjuk, a nácit meg nácinak
Azt a kommentelőt aki még egyszer leírja azt,hogy magyar gyalázás,egészséges nemzeti érzelem,libsi stb..egyszerűen ostoba tahónak fogom gondolni,mivel ennél lejjebb már nem lehet kerülni.Már ami a vita színvonalát illeti.Röviden:inkább menjünk együtt kapálni,azt mindketten értjük,én legalábbis az elméleti részről már hallottam.
Miért gondolja valaki,bárki,hogy magyar,az egy baromi nagy érdem?Tibor,az hogy te minek születtél,az egy véletlen.De a magyar népcsoporthoz való tartozásod önmagában egy nulla.Érted? Egy kurva nagy nulla.Ha ez az összes amit fel tudsz mutatni,akkor jobb ha csöndben maradsz.Az emberi faj egésze szempontjából a hozzád hasonló gondolkodású emberek megnyilatkozásai csupán verbális hulladéknak minősülnek.Ha ti vagytok a magyarok,én nem akarok az lenni,bár megelőlegezted ezt nekem.Sajnos a születés okán ez lett a hazám,de a hozzád hasonló alakok miatt elment a kedvem az egésztől.
Komolyra fordítva a szót, szoktam színházba járni szülővárosomban, Tiszalökön. Nem túl sűrűn, de szoktam. A vígjátékokat szeretem, legutóbb a Házas-társas-játék című darabot néztem meg. (Debrecenben nem járok színházba. Egyrészt nincs nekem tetsző darab, másrészt Vidnyánszki is egy libsi alak - a Ludas Matyi feldolgozása olyan aberrált, mintha Alföldi rendezte volna.)
Csak tudod, a helyi színtársulatnak valahogy nem jutna eszébe olyan darabot játszani, amiben katonák Nagy-Magyarországra maszturbálnak.
Ez az egyik fő különbség a liberális, és az egészséges emberek közt.
Mit mondasz Misi? Nem hallom rendesen... hány százalékot kapott az SZDSZ? Vagy akár az LMP? És mennyit a Jobbik?
Nyilas Tibikém! Te és a hozzád hasonlók természetesen nem jártok színházba. Miért is mennétek ilyen számotokra furcsa és zavaró helyre, amikor mehettek helyette kocsmába vagy fradi meccsre is. Olvasni nem szerettek értékesebb műveket, hiszen ott van nektek helyettük Wass Albert, meg a Mein Kampf. Ti akkor érzitek jól magatokat, ha fekete egyenruhába bújva masírozhattok és kelthettek félelmet kisgyerekekben, öregasszonyokban, ha addig kergethettek egy terhes roma asszonyt, amíg annak megindul idő előtt a szülése. Vice házmesterek primitív pártja vagytok. A söpredék, a magyarság legalja.
Látom vannak itt olyanok, akik leereszkednek hozzád és érvekkel akarnak meggyőzni arról, mekkora marha is vagy te meg a hozzád hasonló gazemberek. Értelmetlen dolog. Az ember elég viccesen is néz ki, ha lefekszik a csótány mellé a földre és megpróbálja arról meggyőzni, hogy annyira, de annyira undorító és gusztustalan kártékony lény, hogy jobb lenne ha eltűnne vagy megszépülne. Ilyet maximum nagyon részegen képes az ember elkövetni. józanul a csótánnyal nem áll le vitázni annak undorító voltáról, hanem eltapossa, újságpapírra segíti és mehet a kukába.
Hát nem indult egyszerűen. Vélhetőleg azért, mert nem vagyok egy alapos típus. No meg azért, mert az asszony utál bárhova időbe elindulni, rendkívül ideges attól, hogy én szeretek mindenhova egy pár perccel előbb érkezni, mert bár rendkívül rendetlen vagyok, de alapvetően liberálisoktól eltérő módon pontos.
Az utolsó pillanatban indulás itthonról. Még azon szórakoztam, vajon hány olyan hülye liberális lesz, aki nem érti meg, hogy ezen a héten a kedd a szerda. Pedig jól a szájukba rágtuk, hogy a Liberális klub ezúttal kedden lesz szerda helyett. Ezen derülve indulás előtt még kicipeltem a házunk elé a kukát, hiszen szerdán ki kell vinni, mert csütörtök hajnalban viszik el azt.Csak ma reggel jutott eszembe, hogy a kedd, az csak virtuális értelemben szerda, így hiába is csodálkoztam rá, hogy nem vitték el reggelre a szemetünket.
Na szóval elindultunk. És mint jeleztem nem nagyon szerveztem meg a nagy utazást Erzsébetről Újlipótvárosba. A Mező Imre útig nem volt semmi gond. De ott hirtelen a teljes terjedelmében lezárt út, igen alaposan pofán vágott. Persze, utólag már eszembe jutott, amikor szól a Szabadai, hogy akkor temették Mádl Ferencet. Nekem nagy kerülő, kóválygás, de azért a végén még időben sikerült így is megérkeznem. Még kész szerencse, hogy nem engem temettek, mert ha így tesznek, vélhetőleg jelentősebb késés következik be napirendembe.
Ahhoz képest, hogy a szerda az most kedd lett, elég szép számban sikerült összegyűlnünk a nyár előtti utolsó Liberális Klubra. Az asszony azonnal vett is egy Beszélőt, így megint tettünk családilag azért, hogy a régi Demokratikus Ellenzék legendás lapja, ne szűnjön meg. Vegyetek ti is rendszeresen Beszélőt, mert ezzel nagyon nemes ügyet támogattok és én olyan gazfickó vagyok, aki úgy gondolja a Beszélő megmaradása még annál is fontosabb, hogy legyen Klubrádió. Ha mindenki aki- amúgy nagyon helyesen- aláírta a tiltakozást a Klubrádió mellett, venne minden hónapban egy Beszélőt, a lap biztonságba lehetne. Nemes misszió!
Természetesen nem kezdtünk időben. Liberális körben nem szokás. És , hogy Csáki Judit is liberális azt elég jól mutatta az is, hogy a kezdésnek meghirdetett idő után is még békésen a dohányzó helyen szívta a bagóját a legnagyobb lelki nyugalommal. A hangulat amúgy már kint is nagyon jó volt. Aztán elkezdődött a show! Hatalmas gongütés nélkül.
Csáki Judit érdekes és izgalmas beszélgetőpartner volt. Nagyon élvezetes stílusban beszélt és ömlött belőle a szó. Bőven volt mit mondania, mi meg nagyon élveztük, hogy ennyire bőven van mit. Beszélgettünk a színházigazgatók kinevezése körüli anomáliákról. Beszélgettünk az oktatás helyzetéről, az iskolák megszüntetéséről, a felsőoktatási intézményekben bekövetkezett változásokról. Judit nagyon helyesen azt mondta, amit a liberálisok szoktak gondolni erről, hogy nincs ellene az iskolabezárásoknak, nincs ellene , hogy kis létszámú egyetemek megszűnjenek vagy összevonásra kerüljenek, a probléma megint itt első sorban azzal van, hogy ha a Fidesz valamit elkezd, akár véletlenül jó dolgot, azt a megvalósítás módja miatt alaposan el is szúrja rögtön. Beszélgettünk az alternatív színházak helyzetéről és persze beszélgettünk Judit pár remek riportjáról is. Ha Csáki Judit a vendég, ott remek logikával kitalálható, hogy szó esett bőségesen az Alföldi ügyről is. Tarján András részletes beszámolót ígért a tegnapi beszélgetésről, így ha nem haragszotok, nem veszem el előle a kenyeret, írja csak ő meg! Ahogy nálunk lenni szokott, először a meghívott vendég beszél arról, amiről akar, meg amiről Tarján kérdezi, akkor is ha arról nem akarna, aztán meg kérdéseket lehet feltenni a vendégnek, amire válaszolgat, majd a legvégén az egész átmegy kötetlenebb beszélgetésbe. Az idő ezúttal úgy szaladt,hogy amikor felállt a Tarján, hogy megköszönje a vendégnek, meg nekünk, hogy emeltük jelenlétünkkel a rendezvény színvonalát, akkor először azt hittem András barátom megbolondult,mert miért zárja le ilyen hamar, de nagyon megdöbbentem, amikor az órára néztem. A fene sem gondolta, hogy tényleg ilyen gyorsan elszaladt másfél óra.
A magam részéről nagyon jól éreztem magam ismét a Liberális Klubban és nagyon köszönöm Csáki Juditnak, hogy elfogadta a meghívásunkat és ilyen remek estét varázsolt elénk. Sok jó előadás, beszélgetés volt már nálunk, számomra valamiért ez a legjobbak közé tartozott. Aki nem jött el, sajnálhatja, mert nagyot veszített a távolmaradásával.
Tisztelt hozzászólók.
"Attól, hogy valaki elolvassa az étlapot,még nem köteles rendelni róla".
azazello: nem kell ahhoz a darabot látni, hogy véleményt mondjanak róla. Színkritikusnak sem kell lenni, csupán egészséges erkölcsű, nemzeti érzelmű embernek (ballilberális nyelven az ilyet úgy hívják hogy náci).
Meg már elmondtuk korábban: nem önmagában a római színnel van baj. Hanem eleve az "újraértelmezéssel" meg főleg a többi darabbal, amit ott előadnak, lásd a Zaváda Pál féle, művészetnek álcázott magyargyalázás.
Meg aztán: az itteni társaság is úgy szídja a Jobbikot, meg a Gárdát, hogy halvány fogalmuk sincs a párt és a szervezet valódi működéseiről, céljairól, tagjairól, csupán a balliberális sajtó által mutatott, szándékosan csúsztató hírekből és fotókból tájékozódnak.
Mivel te nem vagy magyar, a magyarok gyalázása soha nem fáj neked, de tudd, hogy ha valaki mindig gyalázva érzi magát, lehet hogy tényleg gyalázzák.
Mit szólnál, ha valaki 1944-ben azt mondta volna egy európai zsidónak: "Miért panaszkodsz állandóan? Biztos kisebbségi komplexusod van!"
Igazság szóvá tétele nem egyenlő a hisztivel.
Kedves Jobbikos Tibi.
Furcsa"recitropitás"működik Önben.De ha úgy gondolja,hogy akkor billen helyre az igazság-ahogy Ön vélelmezi-nosza,rendezzék meg az Önök"Ember tragédiáját".Avagy más,izléséhez és habitusához való értelmezést.Szájban és ökölrázásban vannak elegen.Ön látta az előadást?Avagy a pártos honfivérnek elég az indulathoz,egy kis"menórázás".
Arra erőssen kiváncsi lennék,hogy a római szinben,a forrón nemzeti érzelmű rendező hogyan ábrázolná a hedonista vérbő dekadenciát.Judeolibsibolsik rontanának a nemzetre,plussz összeeskűvés elmélet...Ahová Ön sorolja magát,az lenne az egyszer egy.
Azok akik mindig gyalázva érzik magukat,valószínűleg kisebbrendűségi komplexusban szenvednek.Másodsorban a nemzetieskedő társaság azonkívül,hogy színházat nem túl sokat látott,ez az ügy is csak arra jó,hogy magára vonja a figyelmet,mivel túl sok értelmes dolog nem telt tőle.Az összes nevesíthető tevékenysége,a cigány csesztetés lajbiban.
A politika az egy nagy színház. Ha viszont a színházból valaki politikát csinál, az hülye. Sőt, seggfej. Pártostól.
Ma este 18 órától a Liberális Klub vendége lesz Csáki Judit. A helyszín Budapest XIII. kerület Balzac utca 5. az emeleti SZDSZ iroda.
Ha színházban, előadás során valaki egy menórát vécékefének használna, gondolom Csáki Judit mindjárt nem védené a "művészet szabadságát" hanem azonnal tiltakozni kezdene, mondván hogy gyűlöletkeltés.
Ebből a kettős mércéből van már elege nagyon sok embernek. Ha a zsidókat, cigányokat gyalázni gyűlöletkeltés, a magyarokat és keresztényeket gyalázni is gyűlöletkeltés legyen, ne művészet.
Ahogy az aberráció és az "újító, modern elgondolások" sem az, hiába hívják a liberálisok annak.