Mi mindenre jó egy reggeli könyvbemutató. A kötet promóciójára. A sajtópéldányok kiosztására. Az első szendvics elfogyasztására. A második kávé felhajtására. A kamerák beüzemelésére. De legfőképp politikai villámcsörték bonyolítására, agresszív riporteri nyomulásra, ötvenszer feltett kérdések újrafogalmazására, alkalmi pletykacserére. „Mellékesen” a Pallas Páholyban Debreczeni József könyvét Dávid Ibolya és Kuncze Gábor méltatta. Az Arcmás című Orbán-portré a politikus húszéves pályafutását, a „végnapjait élő demokrácia” baljós jövőjét elemzi. BUJÁK ATTILA riportja.
– Ugyan. Nem lesz itt semmi baj. Ne parázz, Lajos. Ígér fűt-fát, de öt perc alatt elhasal – mondja a fásult-szomorkás nyugdíjas úr a szomszédjának.
A pincécske teremnek zsúfolt, választóbázisnak szűkös. De legalább meleg van. Elvek és ellenszenvek egy helyen.
– Miket beszélsz? – fészkelődik a nyugtalan társ. – Orbán mondta: magas a nyugdíjasok arányszáma.
– Ez ritkítana minket – morog a szomszéd, botját markolászva.
Az MSZP „kopottasabb bázisa” jött ide, riadozni. Természetesen Orbánról esik majd szó.
Mert a magyar politika origója húsz éve Orbán Viktor. Könyvtárakra menő szakirodalom hőse. Kende Péter két, bulváros hangütésű sztorigyűjteményt szentelt hősünknek. A példányok ünnepélyes dedikációja MSZP-pártkongresszusok bónuszprogramja volt. A Csak a narancs volt című nívós interjúgyűjteménynek Orbán a központi alakja. Önálló opust miniszterelnök korában szentelt magának. Az Arcmás Debreczeni
második Orbán-pályaképe a kezdetektől napjainkig.
Mégsem ez ma „a” hír. A közérdeklődés tárgya Kuncze és Dávid „titkos találkozója”, állítólagos politikai egybekelése.
– Nem találkoztak, nem tárgyaltak, és nem indulnak együtt, ez hülyeség. Ott voltam végig Debrecenben – mondja egy képviselő a telefonban, pechünkre költségvetés közben érjük el. – Bocs, csak szavazok egyet, nyomok egy – mit is? – „igen” gombot. Hol tartottam? Szóval ez kamu. Sima lejáratás. Sejtheted, kiktől ered. Bizonyítani nem tudod. Megint „igen”.
Elköszönök. Előre a hazáért!
A kombattáns jobboldali (egykoron liberális) újság hatalmas címlapképpel dobta fel
Debreczeni József könyvbemutatóját. Az egyflekkes szöveg a hírlapírói tömörítés remeke. A Dávid–Kucze-portré mellett, öles cím alatt (Debreczeni, Kuncze, Hack MDF-listás?) közölt tíz mondatban közös platformra kerül Dávid, Kuncze, Bokros, a „hitgyülis” Hack, „a Nemzetbiztonsági Hivatallal kapcsolatban álló” Political Capital volt igazgatója, Somogyi Zoltán. A könyvbemutatóról a „Gyurcsány Ferenc által elnökölt Táncsics Alapítvány” tulajdonában lévő Kapcsolat.hu internetes portál ad hírt. Így kerek a világ. Az Orbán szó s maga a könyvcím sajnos kimaradt. Nem futotta rá a terjedelem.
A fél sajtó a kis Pallasba tódult.
A jobboldal és „végvidéke”. Ők a műsor végére vártak. A nagy rohamra.
A heccre.
Ibolya asszony toalettje hószín, hószín a gyöngysor, a glaszékesztyű, a golyóstoll. A háttérben a hű Herényi. Kunczén királykék öltöny, decens nyakkendő. De ő már tréningmackóra vágyik. Némi mosolyt fakaszt, amikor a kiadó embere bejelenti: „És eljött Kuncze Gábor, a Klub Rádió munkatársa.”
MSZP-s politikus nincs itt egy szál sem.
– Onnan csak Gyurcsányt ismerem. Nem lett volna szerencsés, ha most eljön – rázza a fejét Debreczeni.
Ha valaki, ő aztán pesszimista. Az antalli közjogi szerkezetnek szerinte befellegzett. Kétharmaddal (ami már biztos) Orbán mindenre felhatalmazást kap majd. Politológusi ellenvéleményeket sorolunk: „Az alkotmánymódosítástól óvakodni fog. Csak magára rántaná a forró vizet, nem beszélve a törvényszerű csalódásról. Mert
nem jön el a Kánaán.”
– Aki ezt mondja, bolond, vagy festi magát – mondja indulatosan Debreczeni. – Nem olvassák Stumpf, Török Gábor, Orbán elménckedésit? Öt perc alatt átrajzolja a választókerületek határát. Létrehozza a „felsőházat”, amelyet ő állít össze, érdemdús férfiakból. Hámori Józsefekből, Pálinkásokból, Professzorok Batthyány Köreiből, Mádl Feri bácsikból és főleg méltóságos püspökökből. Az elnök vétójogot adományozhat magának, amelyet a parlament kétharmaddal írhat csak felül. Folytassam?
Dávid Debreczenit méltatja, Kuncze a könyvet. Láthatóan olvasta is. Készült.
– Sokan mondják – állítja Kuncze –, hogy a szerzőnek „be van csípődve” Orbán Viktor. Hogy elfogult. Lehet. De minden állítást idézetekkel, tényekkel dokumentál... Én magam több miniszterelnököt ismerhettem. Antall az interpellációkra is beült. Horn nem volt jelen, de mindenről informálódott. Orbán bevezette a háromhetes ülésezési rendet, majd a kétéves költségvetést. A kormányt másfél havonta lehetett kérdőre vonni. Gyurcsány gyakran szólalt fel. Túl gyakran is. De jelen volt. És nem az utcán szónokolt.
A Pallas törzsközönsége nem fékezi érzelmeit: a Gyurcsány név hallatára tapsolni kezd.
– Nézzék – csitítja őket Kuncze. – A szerző jósol. Sötéten látja a jövőt. És mivel jósol, számon lehet rajta kérni.
Kasszandra jóslatai igaznak bizonyultak, de nem hitt neki senki. Akadnak jósok, akik gyakran tévednek, mégis mindenki hisz nekik. Debreczeni a nagy megmérettetés előtt áll. Kivárjuk – tárja szét kezét Kuncze.
Méla csönd. Nyugdíjasaink kicsit lelombozódnak.
A vitavezető be is zárja a boltot.
– Kérdések? Jó. Köszönöm. Viszlát – mondja, mielőtt nyikkanhatnánk.
Dávid (és Herényi) kampányolni rohan. Ők még remélnek. Kuncze ráér, van idő. Meg is járja. Beélesített szupermobilokkal felszerelve a sajtó támadja le.
– Csak egy kérdésre, Kuncze úr.
– Csak egyre.
– Indul az MDF-listán?
– Nem.
– De tudja, miért kérdezem – bazsalyog a rámenős ifjonc.
– Egy kérdésről volt szó – morogja az exelnök, s a kávé felé oldalaz.
Máris egy szeplős hölgy állja útját.
– Indul az MDF-listán, Kuncze úr?
– Ki hozta össze ezt a csacsiságot? – kérdezzük az SZDSZ-es kültagoktól.
– Két verziónk van – mosolyognak. – Az
Ibolyáék lökték ki a „hírt”, hogy „rajtuk legyen a világ szeme”. De a Fideszt sem lehet kifelejteni.
És valóban. Az elnök asszony kilenc tévét, nyolc rádiót is bebarangolt, hogy a pártvonalat erősítse: „hamis hír, intrika áldozata ő, a Magyar Demokrata Fórum az egyetlen megmaradt józan erő” a populista utcapártok közé ékelődve. Nyolc százalékra törnek, tagjaik száma nő, ármány nem foghat rajtuk.
– A megszokott mártírpóz. Általában bejön. S az Orbán-könyvről, láthatod, szó sem esik – mondják a deprimált liberálisok.
– Egy percig se gondolom – legyint Debreczeni –, hogy egy vaskos kötettel bármit is befolyásolhatok. Azt is elfogadom, hogy elfogult vagyok. Elfogult vagyok a rendszerváltás, az alkotmányos szerkezet védelmében. Ha úgy tetszik, Orbán ellen.
Fideszes ismerősünk egyértelműen fogalmaz:
elkezdődött a kampány. Megjelennek a hírlapírók kreált hírei itt is, ott is. Elég szánalmas, alja módszer.
– Szerintünk – vetjük ellene – a jobboldali belvilágban célzott hír nem szokott megjelenni a „felső vezetés” jóváhagyása nélkül. „Kreatív” hírlapírók nincsenek.
Az Áder–Schmidt Mária-féle „összeesküvési ügyet”, a Magyar Nemzet „Horváth Zsolt”-cikkét említjük.
– Persze. Az provokáció volt. Az Ibolyára viszont „nincs vadászati tilalom”.
Kuncze a hírlapírók rohamát kivédte. A SZDSZ „házi keselyűi” elől nem menekülhet. Puritán, sápadt, szőke hölgyemény támadja meg,
inkvizítor pózába feszülve.
– Átjátszottad a Kókának a pártod – mondja, s dacosan ajkába harap. – Ez volt a vég.
– Nézd... – mosolyog udvariasan Kuncze.
– Ki tette tönkre ezt a pártot, Gábor, ha nem a vezetői? – kérdi a lány fojtott indulattal, s majdhogy nyakkendőn nem ragadja Kunczét.
– A történelem, a válság, a rendszerváltás balsikere – próbálunk segíteni.
– Az, az. A történelem. Az volt – mosolyog kesernyésen Kuncze.
– Az sem szerencsés, hogy öt tucat liberális töredékszervezet alakult az SZDSZ romjain – morognak a békétlen hívek.
– Aha. Amíg főnök voltam, nem is tudtam, hogy egy matrjoskababának vagyok az elnöke – mondja Kuncze.
De ennek vége.
– S elérkezett a rendszerváltás vége is – mondja Debreczeni. – Az Orbán-könyvet meg kellett írni, hogy dokumentáljam, mi történt. Vele, a pártjával, a parlamenttel. És hamarosan mivelünk...
HozzászólásokÖsszesen: 23 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Donj!
Sokan vannak, akikről és akiktől szívesen olvas az ember. A közíró a közről nem ír, csak a közönséges emberekről. Nálunk ez a divat.
Az első 100 oldal után továbbra is állitom,nem könnyű olvasmány. Tele tényekkel, hivatkozásokkal és nem a "patás ördög" képével. Valami olyan, hogy egy tehetséges, söt sokra hívatott fiatal embert, hogyan változtat meg a politikai játszótér. Olyan "Rokonok" szindróma érzésem van.
#18 "nagyapának" azt hiszem igaza van.
Buta emberek írnak butaságot a buta emberekről. Tanulságos.
Az emberi butaságról nem érdemes hosszan írni.Saját magát mutatja be.
És fogjuk is.
"A politikában az győz aki utoljára csapja be a másikat"Tapasztaltuk
"A politikus legfőbb ellensége az archívum"-Paul Lendvaitól tanultam.Ha abból indulunk ki,hogy ki mikor mit mondott,hogy ki mikor kinek volt a szövetségese vagy a szekértolója hamar lezöttyenünk.Az élet és a szerencse forgandó.A politikában soha ne mondd azt hogy soha.És ha az egyiktől számonkéred az évtizede mondott szavait,a másikat is figyelmeztesd:tegnap még mást mondott.Vagy fogadd el,hogy a politikában az győz aki utoljára csapja be a másikat.
Biztosan van miért méltatni Debrecenit!
De mindent neki sem kell, lehet elhinni.Ő sem lát a jövőbe, és erre ékes bizonyíték, hogy ma egy Bokrossal készül egy listán lenni, akit még néhány évvel ezelött élesen kritizált.
Unom már Debrecenit!
Unalmas
Hecc...., pecc...,kimehecccc...
Holnapután bejöhetsz, de a másik ajtón. Azt direkt a tekedvért készítettük./Kafka/
A könyvet szinvonalához méltóan egy pincében mutaták be. Ott volt mindenki, aki már rég nem számít: féltucat bukott politikus, börtönviselt színigazgató.
A köny mondanivalója, egy mondatban leírható: A diktatúra már itt van,
most futottam össze vele a sarkon.Szóval ,fuccs az aranyéletnek, talán már a Május elsejét sem ünnepelhetjük, virslivel, nyalókával,
vattacukorral.
Bizony, bizony, régóta feltünt nekem, hogy a társadalom érdekei, valahogy mindíg egybesetek az én egyéni érdekemmel, de ennek most vége.De miért? Az én jólétem, talán nem a közjót szolgálja? Monjuk, nekem van hat gépkocsim,kilenc embernek meg kettő. Azért mégiscsak elmondhatjuk, hogy nálunk tíz emberre nyolc gékocsi jut.
Na. Hát erről szól a demokrácia.
Rémlik nekem még a "kilencvenes"évekből egy fideszes válasz,arra a kérdésre:mi lesz ha önök kiöregednek a fideszből?A válasz az volt:Akkor félreállunk a fiatalok javára!Talán valaki emlékszik erre a kijelentésre,meg talán arra is hogy ki mondta ezt?
Eza derék "közíró" nem találja időszerünek, egy könyvet kiadni a nagy Sukorói buktáról?
Nem érne meg pár sort, hogyan kapott tizennyoc hónap sittet Benedek Fűlöp a Vagyonkezelő ZRT vezérigazgató- helyettese?
Látom,megint kezdődik egymás gyalázása.Nagy magyar sajátosság.Ha netán valakinek más lenne a véleménye a magamén kívül,azt legyalázzuk.Pedig még meg sem kezdődött a választási szélhámosok partvonalra kerülése.
Na mindegy,a cikk nem erről szólt.Arról,hogy van egy közíró,mégha más esetleg nem is ismeri,ismerné,akit Debreczeni Józsefnek hívnak.Valamikor,nem oly rég,még az MDF-fel együtt futott.Aztán mivel nagyon meg lett becsülve?át-és visszatért a rendes szakmájához.Továbbra is közíró maradt.Ha valaki,neki biztos van egy kis rálátása arra,ami a színfalak mögött zajlik.Bár még én sem olvastam a legújabb könyvét,(mint mások sem)amit eddig nyilatkozott,és nyilatkoztak róla jópáran,pestiesen szólva:-Van benne valami!-
Azt,hogy a fityiszes vezért,most már másodszor tűzi a tollára,mutat valamit.Mégpedig azt,hogy egy nagy csalódást élt át,és erre hívja fel a figyelmét azoknak,akik majd utűána fogják elolvasni e művet.
Aztán,hogy ki érzi a vesztét,majd az elkövetkezendőkben el fog dőlni.Mint a szégyenteljes 2002 és a további években eldőlt.
Talán azért írt megint OV-ról,mert Ő így látja jelenleg.Külömben is,döglött oroszlánba nem rúgunk.(Fleto)
Hogy mi volt addig OV,senkisem tudja.Azaz tudjuk,de nem érdemes ezen rágódni.Hogy mi lett,azt ez a Debreczeni már látja,és sok hasonló gondolkodó is ugyanezt érzi.Garantálom,ha másképp alakul a 2002 választás,már királyunk lenne.
Na ezt meg nem akarjuk.
Basákból,királyokból már elegünk van.
Sokan,akik már megértük ezt a nagy (gengszter)azaz rendszerváltást,tudjuk,a magyar népnek nem ez kell.
Egy nem történészekből és nem ügyvédekből álló parlament.Mert olyan,hogy miniszterképző és jobb-vagy baloldali politikus tanoda,na olyan sincs.Van helyette különféle főiskola,meg egyetem,ahol a "pórnép" úgy tudja,hogy szakembereket képeznek.Ha egyáltalán képeznek.Szájtépőből meg annyi van,hogy Dunát lehet velük rekeszteni.
A jelenlegi,parlamentben ülők,nagytöbbsége,meg nehogy elmenjen a munka temetésére,mert nem ismerték az elhunytat.
Mivel ezidáig az életemből ledolgoztam 42 évet,volt és van tapasztalatom jó pár esetről amik megtörténtek.Az 1989 évet követően,olyan helyen voltam,ahol egy akkori belügyminiszter,aki éppen nem a szárazságáról volt nevezetes,lekisért a kapuig egy nála vendégeskedő csapatot.Nem a baloldalról.Mi dolgozók,nem igen szerettük,mert amit lehetett,azt úgy megkavarta,mint a (sz.)szilvalekvárt.Volt is káosz rendesen.A mellette álló titkár,lehetett vagy 25-28 éves,mikor látta,hogy a miniszter kissé oldalra akar dőlni,azt mondta fennhangon:Bazsi gyere be,mert be vagy b...va.Nekem akinek ugyancsak nem tetszett dr.HB nekem kellett rászólni az ifjú úrra,hogy az lehet,hogy kapatos az úr,de akkor is miniszter.
Ha a közíró úr véleménye a jelenlegi könyv,hát legyen.Lelke rajta.
Amit nem értek,az az ellenoldal.Miért nem akarja keresztre feszíteni?Miért nem akarja legyalázni,megcáfolni?
Mert lehet,hogy igaz.
És ezt ők is érzik.
Tisztelt "gyuri".
Most olvasom a könyvet . Kicsit "száraz",(nem szerencsés a tipográfiája sem), tényekre épitő, ezért lassabban olvasom, értelmezve a mondandót, akarom megérteni. Önnek is ezt ajánlom, mert láttam még kapható a könyv. Elkezdtünk itt néhányan valamit, ami arról szól, hogy nem vitázunk olyanokkal akiknek nincs érvrendszerük, csak a gyülölet(Ez nem vonatkozik "davidoff90"-re). Tegye Ön is ezt, és nyugodtabb lesz az élete.
Nekem a cikk címével és nem Debreczenivel volt bajom-remélem ez nem volt félreérthető.A Hírstarton még most is az eredeti szerepel.Itt-szerencsére-megváltozott. A tiszteletbeli marha címet köszönöm.De meg kell vallanom,a valóságos is megillet.Ha a balekoknak ez a gyűjtőnevük.Az a "szikra" különösen jól esett.Felemelt és aztán leporolt t.véleményező társam-a kis érdem is érdem manapság.Üdvözlöm.Egyébként hegyaljai igenis eltanácsolt innen.Lehet hogy mérgében tette,nem emlékszik rá.Ha csak pillanatnyi fellángolás volt, ez sem lényeges.A cikk tartalmával kapcsolatosan mit is mondhatnék?Nagy elvek földközelben.Ennyi.
Na itt az újabb nagyokos, benquick, aki ennyire ismeri a magyar közelmúlt politikai történelmét. Miután azt sem tudja, ki Debreczeni, azt biztosan tudja, hogy a könyve nem érdemel egy sort sem. Ez aztán a megfontolt vélemény! Ki a f..om ez a benquick?
Kedvem volna, de időm nincs arra, hogy összegyűjtsem mindazt a mocskolódást, pocskondiázást, primitív, alacsony szinten írt cikkeket, amelyek az elmúlt 6-7 évben Gyurcsányról megjelentek a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben, a Demokratában, a Heti Válaszban és más, hasonló elkötelzettségű médiumokban (nem beszélve a Hír tv-ben dühöngő gyűlöletről). Csak azért tenném, ha tenném, hogy megmutassam, milyen színvonalon írtak/írnak az ún. jobboldali, magukat újságíróknak nevezők a politikai ellenfélről. Ehhez képest -és egyébként is- Debreczeni József könyve tárgyilagos, visszafogott és tényszerű. Furcsa, hogy a tárgyilagosság itt sem nem feltétele a kommentező jobboldali érzelműeknek. Miért?
davidoff90, nem értek egyet Önnel, de semmi gond nincs azzal, ha szóvá teszi a véleményét, pl. azt, hogy nem tetszik a cím.
Fontosabb az a probléma, hogy a D.J. könyvében leírtak sajnos hamarosan bekövetkeznek. A szocialista-liberális oldal lejáratta magát, következik egy látszat-demokrácia, ténylegesen a korai Kádár-korszak egypárti uralmának módszereivel. Amikor még élt Rákosi jelszava: aki nem velünk, ellenünk.
Kíváncsi vagyok, mi marad meg a nem jobboldali sajtóból, médiából néhány év múlva.
Sztárcsinálás bulvárosan!
Egyébként nem ártana ha Ön is olvasna onnan IS.A bezárkózástól még senki nem lett nagyobb.