Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTI

Látványos hibák és érdeksérelmet okozó döntések nélkül telt a kormány első száz napja Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa úgy véli: a kabinet kedvező megítélésének elsődleges oka, hogy a kormányzás szimbolikus intézkedésekkel vette kezdetét. Abban, hogy a kormánypártok változatlan népszerűségében az ellenzék gyengesége is közrejátszik, az MTI-nek nyilatkozó politológusok egyetértettek.

Mráz Ágoston Sámuel szerint három, a kormányzati munkára visszavezethető oka van az új kormány töretlen társadalmi támogatottságának. "Egyrészt a kabinet nem követett el látványos és emlékezetes hibákat a kommunikációjában. Másrészt a választás után sem változtatott korábbi üzenetein és ígéretein, így szavazói nem érzik becsapva magukat. Harmadrészt: az elmúlt száz napban egyetlen társadalmi csoport sem szenvedett el érdeksérelmet, nem sújtották őket sem adminisztratív, sem pénzügyi megszorító intézkedések" – összegezte véleményét.

A politológus emlékeztetett arra, hogy négy éve, az ősz kezdetén már a megszorításokról és a szocialisták választási ígéreteinek megszegéséről szóltak a politikai viták, most viszont pragmatikus, „a bosszúállást kerülő, a mindennapi problémákra koncentráló kormányzás képe bontakozott ki”.

A kormánypártok népszerűségéhez ugyanakkor az ellenzék hiteltelensége és erőtlensége is hozzájárul – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Kiemelte, hogy amíg a belharcokkal foglalatoskodó MSZP nem tudta helyreállítani hitelességét, a Jobbikot „a szélsőségesek és a radikálisok közötti” nézetkülönbségek kötötték le, az LMP pedig továbbra sem döntötte el, hogy baloldali pártként kíván-e megjelenni. Az aktív kormányzás miatt ráadásul egyikük sem tudott saját témákkal előállni.

Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője hasonlóan vélekedett: szerinte, mivel az ellenzék mind parlamenti arányát, mind mondanivalóját tekintve gyenge, a kormányzati cselekvésnek nincs világos alternatívája, és ezt fokozza az ellenzéki pártok megosztottsága. Ez a kormánypártok számára rendkívül kedvező „kegyelmi állapot” aligha fog rövid időn belül megváltozni – tette hozzá Novák Zoltán.

A politológus úgy gondolja: a kormánypártok változatlanul kedvező megítélésének elsődleges oka a kormányzás „ritmusa”, vagyis az, hogy a kabinet szimbolikus intézkedésekkel kezdte meg munkáját, míg a konfliktusos, a választói elvárásokkal esetleg ellenkező döntéseket elnapolták, vagy azok hatása még nem érezhető. Példaként említette, hogy a kormány 29 pontból álló első gazdasági akcióterve visszalépés a Fidesz-KDNP azonnali és nagyarányú adócsökkentést kilátásba helyező választási ígéretéhez képest, az adótörvények részletei azonban még nem ismertek.

A Nézőpont Intézet elemzőjével némiképp vitatkozva Novák Zoltán elmondta: az elmúlt száz napban több vitatható, kétes kimenetelű személyi döntés és törvény született. Az utóbbiak között említette a médiaszabályozás átalakítását és a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kifüggesztését elrendelő jogszabályt.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa ugyanakkor a népszerű intézkedések közé sorolta a bankadó bevezetését, ami szerinte megfelel annak a széleskörű társadalmi elvárásnak, hogy a válság terheit a pénzügyi szektor is viselje. A legfontosabb elfogadott jogszabályok között kitért az állampolgársági törvénynek a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását megalapozó módosítására is.