Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az LMP képviselői számba vették: a Fidesz-KDNP frakciószövetség kétharmados többsége eddig huszonegy alkalommal vétett az átláthatóság elve ellen.

A Fidesz-KDNP kétharmados többsége

a központi államigazgatási szervek jogállásáról szóló törvény vitájában

1. elvetette a kormányülések napirendjének és a napirendre vett előterjesztéseknek az online közzétételi kötelezettségére, valamint

2. a kormányülések hangfelvételei titkosítása enyhítésére, és

3. a tanácsadói tiszteletdíjak nyilvánosságára vonatkozó LMP-javaslatokat;

4. valamint a vagyontörvény módosításánál megszüntette a Számvevőszék jelölési jogát az állami cégek felügyelőbizottságai élére;


a vagyontörvény módosításánál

5. a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) alá rendelt – tehát banktitok mögé bújtatott – állami cégeket;

6. elvetette az állami vagyongazdálkodás parlamenti ellenőrzésének fenntartására irányuló LMP-javaslatot;

7. elvetette a vagyonátruházásról, értékesítésről szóló döntések Magyar Közlönyben való közzétételére vonatkozó LMP-javaslatot;


a Nemzeti Földalapról szóló törvény vitájában

8. nem támogatta az LMP javaslatát, hogy az NFA Tanács és Ellenőrző Bizottság tagjai közfeladatot ellátó személynek minősüljenek,

9. a Birtokpolitikai Tanács üléséről hangfelvétel készüljön, valamint

10. a Földalap ellenőrzésében a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek is részt vegyenek;


a gazdasági-pénzügyi törvénycsomagban

11. eltörölte az államháztartási törvénynek azt a szabályát, amely a költségvetési szervek, állami-önkormányzati cégek átlátható gazdálkodását biztosította;

12. bővítette a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatókörét és ezzel még több beruházás kerül ki állampolgári ellenőrzés alól;

13. úgy módosította az építési törvényt, hogy fakultatívvá tette a közmeghallgatást, és

14. korlátozta a bírósághoz fordulás lehetőségét az érintett állampolgári közösségek számára;


a közbeszerzési törvény módosításánál

15. megszüntette a közbeszerzési eljárás előkészítése során azoknak az összeférhetetlenségét, akik az érdekelttel gazdasági kapcsolatban állnak;

16. a „részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatalának korlátozásával” az üzleti titkon túlmutatóan korlátozta a közbeszerzések átláthatóságát;

17. a helyi nyilvánosság számára korlátozta a közbeszerzési dokumentáció könnyű hozzáférhetőségét;

18. megszüntette az ajánlatkérő és az ajánlattevő között később megkötött szerződések nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettséget;

19. kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól a jogi szolgáltatásokat és

20. az ingatlanok tulajdonjogának megszerzését;

21. elvetette az off-shore-lovagok közbeszerzésből való kizárására vonatkozó LMP-javaslatot.