Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Új tervezetet készített az igazságügyi minisztérium a büntetőeljárási törvény módosításáról. A tervezet szerint a kiemelt ügyekben az ügyész megtilthatná, hogy ügyvéd legyen a tanú mellett a kihallgatásakor. Az indoklás arra hivatkozik, hogy az ügyvéd kiszivárogtathatja a vallomás tartalmát, ráadásul fölösleges is a jelenléte. A Helsinki Bizottság ügyvédje szerint nem helyes, ha burkoltan rosszhiszeműséggel, durvább esetben bűnpártolással vádolja az ügyvédeket a jogalkotó.

Kiemelt jelentőségű ügyben az ügyész "az ügy körülményei alapján" megtilthatná, hogy a tanú kihallgatásán jelen lehessen az érdekében eljáró ügyvéd, ezt az új szabályt vezetné be a büntetőeljárásról szóló törvénybe a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csütörtökön megjelent jogszabálytervezete. Az ügyvéd jelenlétének megtiltása ellen nem lehetne panaszt tenni, egyetlen kivétel lenne, ha a tanú maga a sértett - írta az Index.

A tervezet az új szabályt részben azzal indokolja, hogy az ügyvéd jelenlétét szükségtelennek nevezi. Azzal érvel az indoklás, hogy az ügyvéd csak felvilágosítást adhat a tanúnak a jogairól, más tevékenységet nem végezhet, a vallomást nem befolyásolhatja, a hatóságnak viszont a kihallgatás elején amúgy is tájékoztatnia kell a tanút a jogairól.

Az indoklásnak van egy másik eleme is: "A Javaslat a kiemelt jelentőségű ügyekben meg kívánja akadályozni azt, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd – aki ez esetben valójában nem a tanú érdekeit tartja szem előtt, és esetleg nem is az ő megbízásából jár el – azért vegyen részt a kihallgatáson, hogy értesüljön a tanúvallomás tartalmáról, és arról tájékoztatni tudja a terheltet vagy más olyan személyt, akinek ez érdekében áll".

"Az egyetlen helyes kiindulási alap az, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvédet, akit köt a titoktartást és az eljárást nem manipulálhatja jogellenesen, nem gyanúsít burkoltan rosszhiszeműséggel, durvább esetben egyenesen bűnpártolással, hamis tanúzásra felhívással a jogalkotó" – reagált a tervezetre és indoklására az Indexnek Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság nevű jogvédő szervezet ügyvédje. "Arcpirító az a feltételezés, hogy az ügyvéd nem a tanú érdekében jár el, az pedig, hogy az indokolás szerint megbízás nélkül jelen lehet a kihallgatáson, jogi analfabétizmusra utal" – tette hozzá.

Szerinte mindez egybecseng a Fidesz-MPP frakcióvezetőjének "kifejezetten ügyvédellenes" retorikájával. Ezzel Lázár Jánosnak arra a júniusi napirend előtti felszólalására utalt, amikor Lázár azt mondta: a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A téma akkor is a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban került elő. A már hatályba lépett módosítás szerint az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az őrizet első negyvennyolc órájában. A módosítás miatt tiltakoztak a jogvédők, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig az Alkotmánybírósághoz fordult.

Fazekas az új tervezet indoklásával kapcsolatban azt is megjegyezte: nem létezik olyan módszer, amellyel az információ kiszivárogtatását meg lehet előzni, ha az ügyvédet kizárják, a tanú akkor is kiadhatja az információt.

Ha valakit tanúként hallgatnak ki, akkor önmagára nézve nem köteles terhelő vallomást tenni. "Ezen szabály maradéktalan érvényesülése érdekében, a védelemhez való alkotmányos joghoz kötve elvárható és szerintem garantálandó tanút segítő ügyvéd jelenléte - ez pedig független az eljárás manipulálásának jogalkotói feltételezésétől" – fogalmazott a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje az Indexnek. Az ügyvéd jelenléte fontos lehet a tanúkihallgatáson például akkor, ha a gyanúsítás szándékával idézett tanú jogairól történő tájékoztatás nem korrekt, ha olyan kérdés adódik, amire a mentességi jog kiterjed, vagy ha a jegyzőkönyvet kell aláírás előtt ellenőrizni.