Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Táborelvű a magyar sajtószerkezet Tölgyessy Péter szerint; a közönséget csak a bulvár érdekli, a sajtótól pedig saját előítéleteinek visszaigazolását várja, az érdemi vitára nincs lehetőség, de igény sincs rá.

A Magyarországon kialakult sajtószerkezet táborelvű, sokan csak a saját politikai véleményüket akarják viszonthallani, ebben a helyzetben pedig nem lehet igazán komoly dolgokat megbeszélni - mondta Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában.

Tölgyessy Péter szerint a Nap-keltét abban a formában elindítani sem lett volna szabad a kilencvenes években, akkor ugyanis jellemzően külső beszállítókkal készíttették a műsorokat, fizettek értük, ráadásul a hirdetési bevételeket is a gyártók kapták. Mindez bombaüzlet volt annak, aki csinálta, de egyben ez volt a közszolgálati televízió leépülésének kezdete is. Az alkotmányjogász szerint nyilvánvaló, hogy a Nap-kelte egy irányba húzott, bulvárosította a politikát, képi világa pedig elavult volt - írta a Népszabadság.

Alacsony nézettség, magas fizetésekkel

Úgy látja, nagy bajban van a közszolgálati adó, nézettsége tíz százalék alatti, ehhez képest óriási pénzek mennek el a közszolgálati televíziózásban, vitatható kifizetésekkel.

Felidézte: a nyolcvanas éves végére kialakult az az újságíróelit, amely szerinte hajlékonyan igazodott a felső elvárásokhoz, valamint hozzájárult ahhoz, hogy egyre többet lehetett megtudni az ország bajairól, és így előremozdította a reformokat is. A rendszerváltás után kiderült: a jobboldali kormány nagyon távol állt ettől az elittől, amely magát alapvetően baloldalinak, liberálisnak tekintette.

Háborús lendülettel épült ki a jobbos sajtó

A jobboldali sajtó később, az Orbán-kormány idején kezdett lendületesen, "háborúban" kiépülni, harci lapokkal, harci fórumokkal. Tölgyessy Péter szerint a késő szocialista reform-sajtóelit uralmát Horn Gyula döntötte meg. Egyrészt egyszerűen átlépett az újságírók véleményén, másrészt kiegyezett a jobboldallal. Ekkor lett egyértelműen és véglegesen jobboldali újság a Magyar Nemzet.

Ezekben az években épült ki az a kereskedelmi elektronikus médiarendszer is, amely szokatlan volt a térségben. A viszonylag tőkeerős kereskedelmi média a felkészületlen közszolgálati televíziózásra zúdult rá, és hamar át is vette a vezető szerepet. Tölgyessy szerint a kereskedelmi csatornák hírműsorai valójában szórakoztató műsorokká váltak, olyanokká, mint a szappanoperák és az akciófilmek.

A közönséget csak a bulvár és saját pártsajtója érdekli

Közben a közönség egy része otthagyta a mértékadó fórumokat, mondván, nem érdekli őket a politika, és csak a bulvárt nézi. A maradék közönség egy jelentős része pedig valójában a saját előítéleteit akarja megerősíteni, „az én táborom jó, a másik pedig gonosz" elv alapján. Létrejött egy olyan sajtószerkezet, amelynek sok fóruma szinte lehetetlenné teszi, hogy a bonyolult kérdéseket is meg lehessen beszélni -írta a Népszabadság a közszolgálati rádióra hivatkozva.

Felhívta a figyelmet a megyei lapok döntő szerepére is. Mint fogalmazott: vidéken alig olvasnak országos napilapot, van olyan megye, ahol a megyei lapok 95 százalékát jelentik a napilappiacnak. A kisvárosokban pedig alig van a polgármestertől független nyilvánosság. A helyi tévé, a helyi újság mind-mind a helyi városvezető kezében van. A legnagyobb újdonság ebben a helyzetben az internet előretörése - húzta alá. Tölgyessy ezzel kapcsolatban megjegyezte: az internetes újságírás nem a médiaháborúban született, és jóval kevésbé áll be a pártok mögé.