Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Sajtóhírek szerint mivel Gamauf János nem a szolgálatával összefüggésben gyilkolták meg, nem lesz a magyar rendőrség hősi halottja. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára diszkriminatívnak tartja az eljárást, mert álláspontja szerint azért nem akarja a rendőri vezetés a hősi halottá nyilvánítást kezdeményezni, mert állítólag "szerelmi kapcsolat" állt fenn a feltételezett elkövető és a lelőtt rendőr között.

Sem a Belügyminisztérium (BM), sem az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nem nyilatkozott - az MTI csütörtöki és pénteki többszöri megkeresésére - arról, várható-e a az Alsóörsön lelőtt 29 éves Gamauf János főtörzsőrmester hősi halottá nyilvánítása. A BM sajtóosztálya az MTI kérdésére, hogy a szaktárca hősi halottá nyilvánítja-e a lelőtt rendőrt, illetve temetéséről a rendőrség vagy a Belügyminisztérium gondoskodik, azt válaszolta: ebben a kérdésében az ORFK az illetékes. Arra, hogy a bűncselekmény során életét vesztő 21 éves alibánfai főiskolás temetési költségeihez vagy a család támogatásához bármilyen formában hozzájárulnak-e, későbbre ígértek tájékoztatást.

A hvg.hu kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője, Tímár Zoltán annyit mondott, hogy „a rendőrség méltó módon – vállalva a szertartás valamennyi költségét – fogja elbúcsúztatni halottját és megőrizni az emlékét”.



Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára szerint azért nem akarja a rendőri vezetés a hősi halottá nyilvánítást kezdeményezni, mert sajtóhírek szerint "szerelmi kapcsolat" állt fenn a feltételezett elkövető és a lelőtt rendőr között. A naplo-online.hu-nak elmondta: rengeteg rendőr jelezte számára, hogy sérelmezik azt, hogy az ORFK nem lépett, nem adott semmilyen tájékoztatást az ügyben: halogat. "Ha az otthonában éri a halál a rendőrt, akkor érthető lenne, de a kollégánk szolgálatot teljesített, jár neki az ilyenkor szokásos méltó elismerés" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy bármi legyen is a gyilkosság kiváltó oka, annak nem szabad befolyásolnia az ügyet. Megemlítette azt is: jelezte az ORFK-vezetésnek azt is, hogy sokan azt gondolják, ez nem vet jó fényt a rendőrségre - ez a fajta diszkrimináció -, és a hétfői belügyi érdekegyeztető tanácson is felveti ezt a kérdést.

Jogilag nem lehet hősi halottá nyilvánítani

A hvg.hu szerint az érvényben lévő, „a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól” szóló 1997-es kormányrendelet szerint az a hivatásos rendőr számít hősi halottnak, aki az ország „alkotmányos rendjének védelme, a közbiztonság és a közrend fenntartása, az államhatár védelme, tűz, elemi csapás, katasztrófa következményeinek elhárítása közben kimagasló bátorságot, illetve kiemelkedő személyes helytállást tanúsított és eközben, vagy így elszenvedett sérülése miatt életét vesztette”.

Gamauf János halálának körülményei miatt nem áll fenn a hősi halottá való nyilvánítás, hiszen szolgálat közben, de nem rendőri tevékenysége, vagyis az intézkedés miatt érte a halálos lövés. A főtörzsőrmestert – a rendelet alapján – a szolgálat, a belügyi szervek, illetve a szervezeti egység halottjává nyilváníthatják. Az utóbbi kiesik a lehetőségek közül, a szolgálat halottjává való minősítésről a minisztérium, míg a belügyi szervekéről az ORFK hatáskörébe tartozik a döntés.

Magánéleti szál

Elsőként az ATV állt elő egy magánéleti szállal, amely indítékul szolgálhatott a lövöldözéshez: információik szerint a kettős gyilkosság helyszínétől nem messze öngyilkosságot elkövetett férfit és a lelőtt rendőrt gyengéd szálak fűzték egymáshoz. Ez utóbbival kapcsolatban Tarjányi Péter rendőrségi szakértő ugyanakkor a Népszabadságnak azt mondta: volt már rá példa a magyar rendőrség legújabb kori történetében nem is egyszer, hogy fiatal, ambiciózus rendőrök megpróbáltak egymaguk felderíteni egy kisebb bűnszervezetet, aztán beletört a foguk. Ne vessük el annak a lehetőségét - fogalmazott -, hogy Gamauf valahogy megtudta, hogy Sz. Bálint fegyverekkel seftel, s elhatározta, hogy leleplezi, azonban még mielőtt jelentette volna a dolgot a parancsnokainak, Sz. végzett vele. Persze – ismerte el a szakértő – felvetődik a kérdés: miért lett ezek után öngyilkos Sz. Bálint.

Tarjányi másik verziója, hogy egy másik bűncselekményt akartak leplezni a támadással. Miután más „nagy balhé" azon az éjszakán (és az óta sem) történt a környéken, vagy a feltételezés hibás, vagy arról van szó, hogy Sz. társai elálltak a nagy balhétól, és sorsára hagyták a közös célért a rendőrgyilkosságot is vállaló barátjukat, aki emiatt a halálba menekült. A verziók számát még hosszan lehetne szaporítani. Tarjányi szerint az ügyben pénteken felállított különleges nyomozó-csoport feladata lesz tisztázni, mi történt valójában.

Nem viselt golyóálló mellényt

Korábban internetes fórumokon több kérdés és rendőri vezetők esetleges felelőssége is felmerült az üggyel kapcsolatban. A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakmabeliek azonban eloszlatták a kétségeket. Az éjszaka szolgálatban lévő főtörzsőrmester azért nem viselt golyóálló mellényt, mert a rendőrök ezt csak külön parancsra vehetik föl. A rendőrtanulónál pedig azért nem volt lőfegyver, mert a vonatkozó jogszabály szerint ő még nem is hordhat magánál ilyen eszközt.

Felmerült az is, hogy nem kellett-e volna még egy „teljes jogú” rendőrnek az igazoltatásban részt vennie. Információink szerint azonban nincs arra vonatkozó általános érvényű előírás a rendőrségen belül, hogy kettesével kell eljárniuk a közúti ellenőrzésnél. A gyakorlatban ugyanakkor valóban igyekeznek párosával dolgozni az egyenruhások; az egy rendőr és egy rendőrtanuló párosítása ettől függetlenül teljesen jogszerű volt – közölték forrásaink.