Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Lassan csak kiderül, mi is lesz a négy közszolgálati médium új vezetőinek feladata: úton az új médiatörvény. Belénessy, Jónás, Medveczky és Ókovács mindenesetre érdemi tervek nélkül foglalhatta el székét - számolt be a Népszabadság az átalakulásról.

Pénteken munkába álltak a közszolgálati médiumok új vezetői – csak még azt nem tudják, mi is a munka. Az összevont médiakuratórium csütörtökön választotta meg a többségükben jobboldali médiumoktól érkezett vezérigazgatókat (az ex-Lánchíd rádiós Belénessy Csabát a Magyar Távirati Iroda, Medveczky Balázst a Magyar Televízió, az ex-Lánchíd rádiós Jónás Istvánt a Magyar Rádió, a hírtévés, Lánchíd rádiós Ókovács Szilvesztert pedig a Duna Televízió élére).

Tőlük a megválasztóik – Balogh László kuratóriumi elnök szerint – azt várják, hogy „folyamatosan emelkedő színvonalú, sokszínű, pártatlan, a kulturális sokszínűséget bemutató rádióval és televízióval találkozzanak a fogyasztók a jövőben”; s hogy „teljesítsék kötelezettségeiket”.

Kötelezettségeik pontos mibenlétét azonban továbbra is sűrű homály fedi, miután a vezérigazgatók csütörtöki meghallgatásukon nem tudtak válaszolni az intézmények jövőjével, átalakításával kapcsolatos kérdésekre. Balogh szerint ugyan a meghallgatás után „minden kérdésre válaszoltak”, azt viszont ő is elismerte, hogy olyan kérdésekre nyilván nem válaszolhattak, amelyek még nincsenek szabályozva. Hiszen a közmédia jövőjét is szabályozó új médiatörvényt még be sem nyújtották. Vagyis: a négy közmédium állítólagos összeköltöztetéséről, a hírgyártás összevonásáról, a leépítésekről és a költségvetésről továbbra sem tudni semmit – Balogh magyarázata szerint azért nem, mert ezek a kérdések pusztán „fikciók” - számolt be a Népszabadság.

Nem volt feladatuk

A napilap arra a kérdésére, hogy egy önéletrajz és egy ötperces bemutatkozás alapján, konkrét, számonkérhető koncepció nélkül miként is hozhattak érdemi döntést (ezt ellenzéki kurátorok kifogásolták is), a kuratóriumi elnök azt válaszolta: öt órán keresztül hallgatták meg a jelölteket, akik a koncepciójukkal kezdték; „ugyanakkor a jelölés és a koncepciók ismerete, elfogadása nem volt feladatunk”.

Különben is, szerinte „a végeredmény a fontos”. (A jelölés és a választás „komolyságát” jelzi, hogy pályáztatás nem volt, a jelöltektől csak egy önéletrajzot kértek; egyiküket közvetlenül a meghallgatás előtt értesítették, hogy ő volna a jelölt, úgyhogy szíveskedjék befáradni a kuratórium elé, hogy vázolja „koncepcióját”. A vezérigazgatók munkaköri leírásukkal pedig csak a csütörtöki meghallgatáson ismerkedhettek meg.)

A kuratórium – amely mellesleg még be sincs jegyezve – tehát lényegében csak rábólintott a Médiatanács jelöltjeire, megkötötte velük a munkaszerződést határozatlan időre, havi 1,7 millió forint bruttóval, plusz 25 százalék prémiummal. Balogh sajtótájékoztatóján bemutatta a szerződéseket, a vezetői koncepciókat viszont nem – mivel azokat csak szóban adták elő...

A koncepciót hiányolta Mandur László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának szocialista tagja is, aki szerint a „fideszes többségű Médiakuratórium úgy választotta meg a fideszes Médiatanács fideszes jelöltjeit, hogy az sem derült ki, mi lesz az intézmények jövőbeni sorsa, merre megy a közszolgálat, mi a terv, mi a koncepció, mi a feladat.

Felháborító, öntelt és cinikus

– Sem a Médiatanács, sem a kuratórium nem tettek le az asztalra semmit, amiből kiderülhetett volna, mire is keresik, és milyen feladatok megoldására várják a „megfelelő” embert. Az is titok maradt, mi lehet a vezérigazgatók elképzelése a magyar közmédiumok élén, hiszen a jelölteknek egy egyszerű pályázat formájában sem kellett megosztani a gondolataikat sem a döntnökökkel, sem a közvéleménnyel – írta Mandur, az eljárást felháborítónak, önteltnek és cinikusnak nevezve; „így lesz a köztévéből és a közrádióból közpénzből fenntartott fideszes zsebtévé és zsebrádió”.

A KDNP viszont nem hiányolt semmit, sőt üdvözli a „független” vezetők megválasztását. Erről Pálffy István beszélt tegnap, bejelentve, hogy a parlament elé kerülő, mintegy 140 oldalas médiatörvény sürgősségi tárgyalását fogják kérni, hogy azt még karácsony előtt megszavazhassák. (A médiacsomag többi elemét is sürgősséggel fogadták el, a „médiaalkotmány” kivételével, így a szakmának alig lehetett beleszólása a médiarendszer átalakításába.) Az új médiatörvény a jelenlegi – rádiókra és televíziókra vonatkozó – jogszabály teljes kiterjesztéséről szól valamennyi ismert médiatípusra és szolgáltatásra. Ahogy arról beszámoltunk, a javaslat jelentősen korlátozza a nagy médiavállalatok mozgásterét, de átszabják a reklámok, a műsorstruktúrák szabályait is.

Echo tévés az MTI-nél

Szabó László Zsoltot és Vas Évát kérte fel helyettesének Belénessy Csaba, az MTI új vezérigazgatója. Ezt a cég pénteki vezetői értekezletén jelentette be az új vezető a távirati iroda közlése szerint. Szabó László Zsolt jelenleg az Echo TV vezérigazgatója, 1997–1999 között a Duna TV gazdasági alelnöke, 1999–2001 között pedig az MTV elnöke volt. Vas Éva korábban az MTI gazdasági területért felelős alelnöke volt. Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy a közmédiumok „vesztes” vezérigazgatójelöltjei közül kerülhetnek ki a helyettesek.