Hetilap kereső

Herskovits Eszter írása

Ő váltotta a Bajnai-kormányban Draskovics Tibort. Az igazságügyi és rendészeti miniszter azt mondja: bár mandátuma csupán öt hónapra szól, még rövid idő alatt is sokat lehet tenni a közbiztonságért. Időszerű lenne a több mint tízéves igazságszolgáltatási reform eredményeinek értékelése, a konzekvenciák levonása is. HERSKOVITS ESZTER interjúja.

Nemcsak szakértők látják úgy: megrendült az igazságszolgáltatásba vetett bizalom. Itt van például a móri ügy...

– Ne haragudjon, az igazságügyi miniszter nem beszélhet folyamatban lévő ügyekről.

Csakhogy az eljárásban tévesen megvádolt Kaiser Ede és Hajdú László ügye már lezárult.

– Maga a per ugyanakkor még tart. A független és senki által sem befolyásolható bírói döntésbe vetett bizalmat éppen az ásná alá, ha a kormány képviselőjeként véleményt nyilvánítanék.

Akkor nézzünk egy másik esetet. Amely szintén csorbította az igazságszolgáltatás hitelét. Az egyik legveszélyesebb bűnöző, az egyebek mellett emberöléssel és bűnszervezet létrehozásával is vádolt Magyar Róbert nemrég megszökött a házi őrizetből. A bíróság úgy reagált: sajnálatos, hogy a rendőrség nem fordított kellő gondot a vádlott őrzésére, miközben azt is tudhatták, hamarosan ítélet születhet a perben. Ugye azzal egyetért: ez több mint kínos?

– Ahhoz nem fér kétség: emberi mulasztás is történt. Mint arról a budapesti főkapitány is beszámolt, több rendőrt is felelősségre vonnak az ügyben. Ez az ő hatáskörük. Amit pedig én tehetek: kezdeményezem a házi őrizetre vonatkozó jogszabály módosítását. Ma többnyire naponta háromszor ellenőriznek a rendőrök: két „látogatás” között az illető akár ki is tudja használni a kedvező alkalmat. A jelenlegi szabályozással még az előírások tökéletes betartása esetében is lehetséges, hogy a Magyar Róberthez hasonló bűnözők megszökjenek. Azt kértem a munkatársaimtól: vizsgálják meg a jogszabály módosításának lehetőségét, hogy a rendőrség folyamatosan őrködhessen a házi őrizetes lakása előtt.



Az is közfelháborodást váltott ki: Magyar Róbert ügyvédje egy nyilatkozatában kvázi bujkálásra biztatta ügyfelét.

– Azt gondolom: az ilyesmi megengedhetetlen egy európai jogállamban.

És Magyarországon?

– Értem az iróniát, de azért Magyarország – jogállam. Visszatérve: az ügyvéd nyilatkozata kapcsán azonnal levelet írtam a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és az Országos Ügyvédi Kamarának, vajon indítanak-e fegyelmi eljárást. A rendőrségtől pedig azt kértem, vizsgálják meg, hogy az ügyvédnő elkövetett-e bűncselekményt. Szerintem ugyanis ez a megnyilvánulás nemcsak etikai kérdéseket vet fel. De ennek büntetőjogi megítélése nem az én feladatom.

Az Európai Unió többször is elmarasztalta Magyarországot, amiért – főleg az életellenes és a gazdasági bűncselekmények esetében – nagyon elhúzódnak a perek. Csak egy példa: a Globex-ügy tizenkét évig tartott, s csupán múlt héten zárult jogerős ítélettel.

– Azt javasoltam a Legfelsőbb Bíróság elnökének: nézzük meg közösen, mit tehet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az eljárások gyorsításáért. Mert ez valóban jogos elvárása nemcsak az uniónak, de a magyar közvéleménynek is. Persze ezek a problémák többnyire nem „egytényezős” megoldásokat igényelnek: az eljáró hatóságoknak – beleértve a bíróságokat is – együtt kell működniük. Egyébként a tárca által tavaly kezdeményezett büntetőeljárási módosítás már számos olyan intézkedést vezetett be, amely épp az eljárások gyorsítását szolgálja. Ilyen például a tárgyalásról való lemondás vagy a tárgyalási őrizet jogintézményének létrehozása is.

Jogászok szerint az is gyorsítaná az eljárásokat, ha bővítenék a bírósági titkárok és jegyzők hatáskörét. Jelenleg 1,4 millió tárgyalás van folyamatban, ebből 400 ezer a peres, bírát igénylő ügy.

– A bírósági titkárok feladatait az elmúlt években – a bírák tehermentesítése végett – a legtágabban igyekeztünk meghatározni: ami alkotmányosan rájuk bízható, azt végezhetik is. De az Alkotmánybíróság a közelmúltban meghúzta a határokat, így a titkárokra delegálható feladatok köre nem bővíthető tovább. Ezért megvizsgáltuk, miként csökkenthető azoknak az ügyeknek a száma, amelyek – ahogyan ön fogalmazott – nem feltétlenül igényelnek bírói közreműködést. Az év második felétől jelentős változást fog hozni, hogy az 1,4 millió ügyből a mintegy 500 ezer úgynevezett nem peres, vagyis fizetési meghagyásos ügyeket elláthatják a közjegyzők. Ez jelentős lépés a bíróságok tehermentesítésére.

A Fidesz egyik fő kampánytémája az igazságszolgáltatás, de nem a szervezeti átalakítása. Hangoztatják: kormányzásukat számonkérésekkel, elszámoltatásokkal kezdik majd, és ha szükséges, ehhez még jogszabályt is módosítanának.

– A Fidesz kampányában elhangzottakat nem szeretném kommentálni.

De attól még a politika beárnyékolja az igazságszolgáltatást.

– Ez demokráciában, jogállamban nyilván nem lehetséges. Az igazságszolgáltatásnak, beleértve minden ágát, alkotmányosan depolitizáltnak kell lennie. Szakmailag viszont időszerű lenne a több mint tízéves igazságszolgáltatási reform eredményeinek értékelése, a konzekvenciák levonása. Tény, egyes bírák, bíróságok túlterheltek, bár ennek mértéke régiónként nagyon változó. A cél az, hogy az ország különböző településein mindenki nagyjából azonos idő alatt juthasson bírói döntésekhez, és ezek egységesek legyenek. Egyetértek Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével: szükséges a jogegység eljárásának korszerűsítése is. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást már többször megpróbáltuk keresztülvinni a parlamenten, ám sosem volt meg hozzá a kétharmados többség. Ebben a ciklusban sajnos már nem lesz mód jelentős átalakításra.

Amikor elődje, Draskovics Tibor hirtelen lemondott, azt nyilatkozta: ő már nem sokat tudott volna hozzátenni a Bajnai-kormány munkájához. Önnek voltaképpen csak öt hónapra szól a megbízatása. Egyáltalán: lehet ennyi idő alatt érdemi döntéseket hozni?

– Még rövid idő alatt is meglepően sokat lehet és kell is tennünk. Nézzük például a közbiztonságot. Hiába javul a bűnügyi statisztika, vannak olyan kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekmények, amelyek a helyi köznyugalmat zavarják. Ezért a községekben, falvakban éppen most épül ki a településőr-rendszer – már jelenleg is mintegy 950 önkormányzattal együttműködve. Mindenhol helyben ismert civil a település őre, a rendőrség és a lakosság közti kapcsolattartó, és a feladatellátáshoz megfelelő képzést is nyújtunk. A teljes programra több milliárdot költ a kormány. Közben készülnünk kell az országgyűlési választások rendészeti biztosítására is. Ami szintén kiemelten fontos szakmailag.

Netán atrocitásoktól is tartanak?

– Nem. De ha lennének, meg kell akadályozni őket. Jövőre Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, ezért idén a kampányidőszakban sokkal nagyobb lesz a nemzetközi érdeklődés nálunk, mint egyébként. Ha a rend, a törvényesség és a közbiztonság kérdéseiről van szó – egy másodpercre sem dőlhetünk hátra. Én sem fogok.