2013. május 23. csütörtök - Dezső. Holnapi névnap: Eszter, Eliza
A fontos idő
Jelentkezzen a 168 Óra klubfórumára!
Szerda, 2013. május 22. 13:15
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Orbán Viktorra több ügy miatt is nyomás nehezedik
2013. május 22. 17:31
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
oregsoma: "... Egy, csak egy legény van talpon a vidéken... 00:50
Hát milyen országban élünk?
hass: Kédben , nem egy Alexander the Great reinkarnációját... 23:28
TÁRSALGÓ 2013 május
nofene: Halihó öregharcos! Szerintem máris sínen vagyunk. Ugyanis a... 23:24
Viccek
Cave: Nem kell sajnálni! Boldogok a lelki szegények, mert övék a... 22:35
Orbán a király !
Cave: Én Életempárjának elvesztését a cigire való... 22:33
Nesze nektek kormányprogram
Cave: De szép is lenne, ha csak annyiféle, és olyan mértékű adó... 22:10
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
Rózsa Misi: Tisztelt Polgármester Úr/ Kerületi Pártelnök Úr / Parlamenti... 20:52
LIBERÁLISOK
Qkory: Kulka János nyílt levele Kerényinek "Magyar... 20:50
ATV az "Őfelsége ellenzéke" szerepében
Csülök: 20:47
Kedves Feri !
Cave: A "családért" mindent . Jó... 20:41
Mutyi
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szerda, 2011. augusztus 31. 08:39
Krug Emília
írása
Egészpályás letámadás Ócsán
Megmentünk mindenáron!
Óriási felelőtlenség Orbánék terve – int a professzor
Gettót kiáltanak az ellenzők a kormányzat ócsai tervei miatt, a Belügyminisztérium viszont szociális családiház-építési programról beszél, amellyel megmenthetik a csődbe jutott devizahiteleseknek legalább egy részét. Szakértőket és helyi politikusokat kérdeztünk az elképzelésről, hogy indulatoktól mentesen lássuk a pró és a kontra érveket. KRUG EMÍLIA írása.
„Itt csak az tud létezni, akinek van kocsija, anélkül nem lehet munkába járni, és a vásárlás is nehézkes.” „Földút kanyarog a házak között, a közművesítés még csak álom. Bolt sincsen, öt-hat kilométert kell utaznunk Ócsára tejért, kenyérért.” „Egy hidroglóbuszból jön a víz, de a teteje már régen beomlott. Szúnyoglárva, cserebogár jön a slagból. Az utóbbi két karácsony alatt egyáltalán nem volt villany. A busz sem áll meg, csak tanítási napokon naponta kétszer.”
A helyiek beszámolói alapján kevesen kapnának kedvet a költözéshez. Majd ezután! A kormány jövő év márciusáig nemcsak nyolcvan családi házat húz föl Ócsán, de kiépíti a közlekedést, lesznek üzletek, bölcsőde, kibővített óvoda is.
A Belügyminisztérium indoklása szerint a mintaprojektre Ócsa a legalkalmasabb, hiszen itt az államnak több mint háromszáz hektárnyi területe van, így a földért nem kell fizetni. Ráadásul a Budapesttől harminc kilométerre, az M5-ös autópálya mellett fekvő település könnyen megközelíthető, jó a busz- és a vonatközlekedés, így az elsősorban a fővárosban és Pest megyében élő bajba jutott hiteleseknek a költözés miatt nem kellene feladniuk a munkahelyüket sem. Tényleg nem. Dehogy. Csupán reménykedhetnek, hogy a ritkás tömegközlekedéssel beérnek munkakezdésre, futja a megnövekedett benzinszámlákra az egyre zsugorodó családi kasszából.
„Agyrém” – minősítette a sajtóban az ötletet a szomszédos Felsőpakony polgármestere, Sztancs János. Másnap a Fidesz helyi szervezete közleményt adott ki, miszerint „ostoba, rövidlátó magatartásnak tartja” a polgármester „alaptalan vagdalkozását”, amellyel „a lehetőségét is elvágja, hogy a projekt keretében például a felsőpakonyi iskola és óvoda felújítására, bővítésére állami támogatást szerezzen”. És: mondjon le. Sztancs közölte, marad.
– Kizárt, hogy a beruházás Ócsának ne kerülne pénzbe – magyarázza lapunknak. – Növelik az óvodai, bölcsődei helyek számát, átépítik az épületeket. Nőnek a közműköltségek, s az állami normatívából eddig is csak a kiadások felére futotta. Honnan lesz pénz például a pluszsegélyekre?
A polgármester szerint a környéken újrainduló és frissiben startoló vállalkozásokban hiba túlzottan bízni.
– A FÉG konvektorgyár ötven embert vesz újra föl, nyilván azok közül, akiket korábban elbocsátott, de már betanított. A dabasi cementcsomagolóban harmincöt állás lesz, de nagyon rossz a vonatközlekedés, az ócsaiak nem érnek oda kezdésre. S az építkezés az államnak se lesz olyan jó üzlet, mint első látásra tűnik. A házak költségét akár meg is duplázhatja az, hogy ki kell építeni a víz-, a csatorna-, az elektromos hálózatot, megoldani a víztisztítást, a közlekedést. Bicikliutat is terveznek. Jól hangzik. De a közút mellett, a forgalom miatt veszélyes, beljebb a szántóföld viszont vizes, nagyobb beruházás alkalmassá tenni.
A felsőpakonyi polgármester szerint Ócsának csak akkor éri meg befogadni a BM lakásait, ha – megnövekedő költségeiért cserébe – bánatpénzt kap.
– Bánatpénz? Hova gondol? – Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere nem is érti a felvetést. – Hiszen a mi intézményhálózatunk, az itt élők nyernek a fejlesztésekkel!
Ami ráfér a városra. Ócsa „önhikis” (önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat), költségvetése siralmas, beruházásokra – a rendőrőrs felújítására, egészségház létrehozására – másfél milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki. A most megvalósulni látszó fejlesztéseket a város régóta tervezte. Az első ütemben elkészülő nyolcvan házzal egy időben bölcsődét épít az állam (eddig nem volt), bővíti a helyi óvodát, megoldja a közlekedést. A második ütemben (négyszázhúsz ház) pedig újabb bölcsőde, óvoda és alsó tagozatos általános iskola is épül majd. S a fenntartás? Gond egy szál se. Az első körben felhúzott új intézmények ellátását a város – mivel amúgy is szüksége van rájuk – kigazdálkodja. A többit pedig, Horváth Tamás úgy gondolja, az eszközkezelő fogja – amolyan gondnokként – fenntartani, működtetni.
Biztos ez?
– Még nincs megállapodás, hiszen létre sem jött a társaság. Higgye el, mi szeretnénk a legjobban, ha már a részletekről tárgyalhatnánk.
Az események így is felpörögtek. A kormány június 30-án utasította a belügy- és a nemzetgazdasági minisztert a szociális családiház-építési program kidolgozására. Július második hetében már csöngött is a telefon az ócsai hivatalban, s még aznap megjelent a pesti stáb, felmérni a helyszínt.
– Lobbi? Nem volt rá szükség. Pletykákból hallottuk, hogy Ócsa is a lehetséges helyszínek között van – mondja Horváth. – Július 19-én reggel kilenckor pedig már a belügyminiszterrel tárgyaltunk.
Sikerrel. Nemrég kormányrendelet is nevesítette Ócsát, és kiderült: száz 40 négyzetméteres ház épül a gyermektelen pároknak, kétszáz 50 négyzetméteresbe az egygyerekes családok költözhetnek. A száz 60 négyzetméteres épületet két gyerekkel lehet majd elfoglalni, míg a 75 darab 70 és 80 négyzetméteres házakat a nagycsaládosok bérelhetik. Ócsa augusztus végén testületi ülésen minősíti belterületté a jelenleg még gazdasági területnek számító földet, s fogad el részletes településrendezési tervet, benne az állam felé való igényekkel.
Bár sokáig úgy tűnt, immár korántsem biztos, hogy könnyűszerkezetes házak épülnek. Nemrég Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ocsúdott, mondván: a téglatechnológia már bizonyított az árvízi újjáépítéskor Felsőzsolcán. Pedig már ajánlatot is kaptak. Tizennégy cég hat-nyolc hét alatt húsz-harminc kulcsrakész családi ház felépítését vállalta, alsó hangon nettó 150-160 ezer forintért négyzetméterenként. A 60-80 négyzetméteres házak építési költsége így egyenként 9-13 millió forint lenne, az alapozási munkák, a közművek kiépítése nélkül.
Ám a helyzetet bonyolítja, hogy a kormány alacsony rezsijű házakat látna szívesen. Ez viszont a korszerűbb anyagok beépítése miatt igencsak megdobná a kivitelezési költségeket: szakértők szerint 400 ezer forint per négyzetméter árig.
Egyelőre annyi tudható, hogy a kormány a programra összesen négy-hatmilliárdot költene, s hamarosan kiírják a közbeszerzési pályázatot. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy eldőlt-e már, milyen technológia mellett voksol a kormány, illetve, hogy milyen szempontrendszer szerint választják ki a bérlőket – lapzártánkig nem kaptunk választ.
– Szép dolog, hogy energiatakarékos házak épülnek majd, de abba senki nem gondol bele, hogy a kiköltöztetéssel nőnek a környezeti költségek. Többet kell utazni, több benzint használni – mondja Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója, szociológus, közgazdász. – De ha annyira akarják, legyen, ötszáz ház nem oszt, nem szoroz a probléma méretéhez képest.
És ő oszt, szoroz.
– Magyarországon jelenleg 133 ezer önkormányzati bérlakás van. Nyolcvan százalékuk szociális lakás, a többi foglalkoztatáshoz, munkahelyhez kötött. Viszont háromszázezerre volna szükség! Ennyit azonban – s itt tévednek a kormányok – nem kellene megépíteni. Nincs Magyarországra irányuló migráció, se demográfiai nyomás, ezért sok üres lakás van. Vagyis a meglévő állományt kellene hasznosítani, a szükséges bérlakásokat piacról beszerezni. Nincs nagyobb pazarlás, mint hagyni üresen állni ezeket a lakásokat!
A megoldás nem ördöngösség, külföldön bevett gyakorlat a lakbértámogatási rendszer. Amelyhez persze első körben módosítani kellene a lakástörvényt, hogy tulaj és bérlő kiszámítható feltételek között kössön üzletet. A lakáskiadást terhelő huszonöt százalékos adót is jelentősen csökkenteni kellene, hogy a kiadóknak megérje az állammal tiszta körülmények között szerződni. Sőt, akár kedvezmény is járhatna azoknak, akiknek lakásait a szociális szektorban hasznosítják.
Hogy miért nem indul mégsem ilyen rendszer? Hegedűs szerint nincs elég politikai nyomás, a bankok és az építők jól lobbiznak.
Az ócsai programmal kapcsolatos vita mégsem a megoldási javaslatokról szól. „Gettó”, „frankgulág”, „adóstelep” – szólnak az ellenzők hangzatos szóvirágai.
– A racionális vitának manapság nincs terepe, mindkét oldalon indulatból érvelnek. Pedig kár lenne a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, és elfeledkezni a hazai lakásrendszer gondjairól – mondja kollégájával egyetértve Ladányi János szociológus, a Corvinus Egyetem professzora. – Szociális bérlakások kialakítását jó ötletnek tartom, még ha az ócsai programról nagyon rossz véleménnyel vagyok is.
Ladányi szerint abból a pénzből, amelyet az állam Ócsán szándékozik elkölteni, akár a fővárosban is egészen jó meglévő lakásokhoz lehetne jutni – szétszórtan, tehát a szegregáció veszélye nélkül. A szociológus ugyanis arra figyelmeztet, nincs olyan szakirodalom, amely ne említené: nem szabad olyan közösséget mesterségesen létrehozni, amely demográfiailag, szociálisan homogén. Ez ugyanis szegregációhoz vezet. Ebben az esetben megbélyegzéshez is, mert a bedőlt devizahiteleseket még saját környezetük is elítélné, mondván: a társadalmon élősködnek.
Kevesebb szó esik arról, hogy a helybeliekre is rossz hatással lehet a kényszerű együttélés.
– Egy település életébe nem szabad drasztikus eszközökkel belenyúlni. Veszélyes és kiszámíthatatlan következménye lehet, ha a lakosság növekedése nem természetes gyarapodás eredménye, egyszerűen csak „odatelepítenek” több száz embert. De mindebben persze nincs semmi meglepő. A kormány szociálpolitikai módszerei a két világháború közötti időszak technikáit idézik. A csaknem száz évvel ezelőtt épült Auguszta-telep vagy az állami lakótelepek (mint például a pestszentlőrinci) már létrejöttük idején is a budapesti szegénység gócpontjai voltak. Akárcsak az 1929–33-as válság után épültek – például a ferencvárosi Dzsumbuj. Persze korábban sokaknak nyújtottak segítséget, de a 21. században másolni őket óriási felelőtlenség.
Az ócsai építkezés, főleg „a telek végében kiskertecske, mert kertészkedni ugyebár mindenki tud” kormányzati kitétel miatt sokakban az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) telepeit eleveníti fel. Az ONCSA-telepeken a kiválasztottak nemcsak házat és állatokat kaptak, hanem új szabályrendszert is. A családfőnek kötelessége volt dolgozni, a feleségnek takarítania a lakást, megművelnie a kiskertet, gondoznia a gyerekeket. A szabályok betartását ellenőrizték, de tanáccsal, tanfolyamokkal segítették is a beköltözőket. A módszer az állami telepeken is ismert volt, nem egyet fallal vettek körbe, estére a kapukat bezárták, s a renitensek, késők nevét felírták.
S láss csodát, a Belügyminisztérium (a mostani) tervei között szerepel: a bérlőkkel szerződésben rögzítenék a közfoglalkoztatásban való részvétel kötelezettségére, illetve az együttélési szabályok betartására vonatkozó kitételeket is.
– Aki szegény, vagy csak pechje volt, az gyámkodásra szorul – sugallja ez a gondolkodásmód a közvélekedésre rímelve – magyarázza Ladányi. – A Fidesz mindenre bombasztikus megoldást kínál. A közmunka se lett volna ördögtől való, de rossz utat választottak – ahogy Ócsával is. Egészpályás letámadásban gondolkodnak akkor is, amikor inkább védekezni kellene.
A helyiek beszámolói alapján kevesen kapnának kedvet a költözéshez. Majd ezután! A kormány jövő év márciusáig nemcsak nyolcvan családi házat húz föl Ócsán, de kiépíti a közlekedést, lesznek üzletek, bölcsőde, kibővített óvoda is.
A Belügyminisztérium indoklása szerint a mintaprojektre Ócsa a legalkalmasabb, hiszen itt az államnak több mint háromszáz hektárnyi területe van, így a földért nem kell fizetni. Ráadásul a Budapesttől harminc kilométerre, az M5-ös autópálya mellett fekvő település könnyen megközelíthető, jó a busz- és a vonatközlekedés, így az elsősorban a fővárosban és Pest megyében élő bajba jutott hiteleseknek a költözés miatt nem kellene feladniuk a munkahelyüket sem. Tényleg nem. Dehogy. Csupán reménykedhetnek, hogy a ritkás tömegközlekedéssel beérnek munkakezdésre, futja a megnövekedett benzinszámlákra az egyre zsugorodó családi kasszából.
MTI-fotók
„Agyrém” – minősítette a sajtóban az ötletet a szomszédos Felsőpakony polgármestere, Sztancs János. Másnap a Fidesz helyi szervezete közleményt adott ki, miszerint „ostoba, rövidlátó magatartásnak tartja” a polgármester „alaptalan vagdalkozását”, amellyel „a lehetőségét is elvágja, hogy a projekt keretében például a felsőpakonyi iskola és óvoda felújítására, bővítésére állami támogatást szerezzen”. És: mondjon le. Sztancs közölte, marad.
– Kizárt, hogy a beruházás Ócsának ne kerülne pénzbe – magyarázza lapunknak. – Növelik az óvodai, bölcsődei helyek számát, átépítik az épületeket. Nőnek a közműköltségek, s az állami normatívából eddig is csak a kiadások felére futotta. Honnan lesz pénz például a pluszsegélyekre?
A polgármester szerint a környéken újrainduló és frissiben startoló vállalkozásokban hiba túlzottan bízni.
– A FÉG konvektorgyár ötven embert vesz újra föl, nyilván azok közül, akiket korábban elbocsátott, de már betanított. A dabasi cementcsomagolóban harmincöt állás lesz, de nagyon rossz a vonatközlekedés, az ócsaiak nem érnek oda kezdésre. S az építkezés az államnak se lesz olyan jó üzlet, mint első látásra tűnik. A házak költségét akár meg is duplázhatja az, hogy ki kell építeni a víz-, a csatorna-, az elektromos hálózatot, megoldani a víztisztítást, a közlekedést. Bicikliutat is terveznek. Jól hangzik. De a közút mellett, a forgalom miatt veszélyes, beljebb a szántóföld viszont vizes, nagyobb beruházás alkalmassá tenni.
A felsőpakonyi polgármester szerint Ócsának csak akkor éri meg befogadni a BM lakásait, ha – megnövekedő költségeiért cserébe – bánatpénzt kap.
– Bánatpénz? Hova gondol? – Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere nem is érti a felvetést. – Hiszen a mi intézményhálózatunk, az itt élők nyernek a fejlesztésekkel!
Ami ráfér a városra. Ócsa „önhikis” (önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat), költségvetése siralmas, beruházásokra – a rendőrőrs felújítására, egészségház létrehozására – másfél milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki. A most megvalósulni látszó fejlesztéseket a város régóta tervezte. Az első ütemben elkészülő nyolcvan házzal egy időben bölcsődét épít az állam (eddig nem volt), bővíti a helyi óvodát, megoldja a közlekedést. A második ütemben (négyszázhúsz ház) pedig újabb bölcsőde, óvoda és alsó tagozatos általános iskola is épül majd. S a fenntartás? Gond egy szál se. Az első körben felhúzott új intézmények ellátását a város – mivel amúgy is szüksége van rájuk – kigazdálkodja. A többit pedig, Horváth Tamás úgy gondolja, az eszközkezelő fogja – amolyan gondnokként – fenntartani, működtetni.
Biztos ez?
– Még nincs megállapodás, hiszen létre sem jött a társaság. Higgye el, mi szeretnénk a legjobban, ha már a részletekről tárgyalhatnánk.
Az események így is felpörögtek. A kormány június 30-án utasította a belügy- és a nemzetgazdasági minisztert a szociális családiház-építési program kidolgozására. Július második hetében már csöngött is a telefon az ócsai hivatalban, s még aznap megjelent a pesti stáb, felmérni a helyszínt.
– Lobbi? Nem volt rá szükség. Pletykákból hallottuk, hogy Ócsa is a lehetséges helyszínek között van – mondja Horváth. – Július 19-én reggel kilenckor pedig már a belügyminiszterrel tárgyaltunk.
Sikerrel. Nemrég kormányrendelet is nevesítette Ócsát, és kiderült: száz 40 négyzetméteres ház épül a gyermektelen pároknak, kétszáz 50 négyzetméteresbe az egygyerekes családok költözhetnek. A száz 60 négyzetméteres épületet két gyerekkel lehet majd elfoglalni, míg a 75 darab 70 és 80 négyzetméteres házakat a nagycsaládosok bérelhetik. Ócsa augusztus végén testületi ülésen minősíti belterületté a jelenleg még gazdasági területnek számító földet, s fogad el részletes településrendezési tervet, benne az állam felé való igényekkel.
Bár sokáig úgy tűnt, immár korántsem biztos, hogy könnyűszerkezetes házak épülnek. Nemrég Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ocsúdott, mondván: a téglatechnológia már bizonyított az árvízi újjáépítéskor Felsőzsolcán. Pedig már ajánlatot is kaptak. Tizennégy cég hat-nyolc hét alatt húsz-harminc kulcsrakész családi ház felépítését vállalta, alsó hangon nettó 150-160 ezer forintért négyzetméterenként. A 60-80 négyzetméteres házak építési költsége így egyenként 9-13 millió forint lenne, az alapozási munkák, a közművek kiépítése nélkül.
Ám a helyzetet bonyolítja, hogy a kormány alacsony rezsijű házakat látna szívesen. Ez viszont a korszerűbb anyagok beépítése miatt igencsak megdobná a kivitelezési költségeket: szakértők szerint 400 ezer forint per négyzetméter árig.
Egyelőre annyi tudható, hogy a kormány a programra összesen négy-hatmilliárdot költene, s hamarosan kiírják a közbeszerzési pályázatot. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy eldőlt-e már, milyen technológia mellett voksol a kormány, illetve, hogy milyen szempontrendszer szerint választják ki a bérlőket – lapzártánkig nem kaptunk választ.
– Szép dolog, hogy energiatakarékos házak épülnek majd, de abba senki nem gondol bele, hogy a kiköltöztetéssel nőnek a környezeti költségek. Többet kell utazni, több benzint használni – mondja Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója, szociológus, közgazdász. – De ha annyira akarják, legyen, ötszáz ház nem oszt, nem szoroz a probléma méretéhez képest.
És ő oszt, szoroz.
– Magyarországon jelenleg 133 ezer önkormányzati bérlakás van. Nyolcvan százalékuk szociális lakás, a többi foglalkoztatáshoz, munkahelyhez kötött. Viszont háromszázezerre volna szükség! Ennyit azonban – s itt tévednek a kormányok – nem kellene megépíteni. Nincs Magyarországra irányuló migráció, se demográfiai nyomás, ezért sok üres lakás van. Vagyis a meglévő állományt kellene hasznosítani, a szükséges bérlakásokat piacról beszerezni. Nincs nagyobb pazarlás, mint hagyni üresen állni ezeket a lakásokat!
A megoldás nem ördöngösség, külföldön bevett gyakorlat a lakbértámogatási rendszer. Amelyhez persze első körben módosítani kellene a lakástörvényt, hogy tulaj és bérlő kiszámítható feltételek között kössön üzletet. A lakáskiadást terhelő huszonöt százalékos adót is jelentősen csökkenteni kellene, hogy a kiadóknak megérje az állammal tiszta körülmények között szerződni. Sőt, akár kedvezmény is járhatna azoknak, akiknek lakásait a szociális szektorban hasznosítják.
Hogy miért nem indul mégsem ilyen rendszer? Hegedűs szerint nincs elég politikai nyomás, a bankok és az építők jól lobbiznak.
Az ócsai programmal kapcsolatos vita mégsem a megoldási javaslatokról szól. „Gettó”, „frankgulág”, „adóstelep” – szólnak az ellenzők hangzatos szóvirágai.
– A racionális vitának manapság nincs terepe, mindkét oldalon indulatból érvelnek. Pedig kár lenne a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, és elfeledkezni a hazai lakásrendszer gondjairól – mondja kollégájával egyetértve Ladányi János szociológus, a Corvinus Egyetem professzora. – Szociális bérlakások kialakítását jó ötletnek tartom, még ha az ócsai programról nagyon rossz véleménnyel vagyok is.
Ladányi szerint abból a pénzből, amelyet az állam Ócsán szándékozik elkölteni, akár a fővárosban is egészen jó meglévő lakásokhoz lehetne jutni – szétszórtan, tehát a szegregáció veszélye nélkül. A szociológus ugyanis arra figyelmeztet, nincs olyan szakirodalom, amely ne említené: nem szabad olyan közösséget mesterségesen létrehozni, amely demográfiailag, szociálisan homogén. Ez ugyanis szegregációhoz vezet. Ebben az esetben megbélyegzéshez is, mert a bedőlt devizahiteleseket még saját környezetük is elítélné, mondván: a társadalmon élősködnek.
Kevesebb szó esik arról, hogy a helybeliekre is rossz hatással lehet a kényszerű együttélés.
– Egy település életébe nem szabad drasztikus eszközökkel belenyúlni. Veszélyes és kiszámíthatatlan következménye lehet, ha a lakosság növekedése nem természetes gyarapodás eredménye, egyszerűen csak „odatelepítenek” több száz embert. De mindebben persze nincs semmi meglepő. A kormány szociálpolitikai módszerei a két világháború közötti időszak technikáit idézik. A csaknem száz évvel ezelőtt épült Auguszta-telep vagy az állami lakótelepek (mint például a pestszentlőrinci) már létrejöttük idején is a budapesti szegénység gócpontjai voltak. Akárcsak az 1929–33-as válság után épültek – például a ferencvárosi Dzsumbuj. Persze korábban sokaknak nyújtottak segítséget, de a 21. században másolni őket óriási felelőtlenség.
Az ócsai építkezés, főleg „a telek végében kiskertecske, mert kertészkedni ugyebár mindenki tud” kormányzati kitétel miatt sokakban az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) telepeit eleveníti fel. Az ONCSA-telepeken a kiválasztottak nemcsak házat és állatokat kaptak, hanem új szabályrendszert is. A családfőnek kötelessége volt dolgozni, a feleségnek takarítania a lakást, megművelnie a kiskertet, gondoznia a gyerekeket. A szabályok betartását ellenőrizték, de tanáccsal, tanfolyamokkal segítették is a beköltözőket. A módszer az állami telepeken is ismert volt, nem egyet fallal vettek körbe, estére a kapukat bezárták, s a renitensek, késők nevét felírták.
S láss csodát, a Belügyminisztérium (a mostani) tervei között szerepel: a bérlőkkel szerződésben rögzítenék a közfoglalkoztatásban való részvétel kötelezettségére, illetve az együttélési szabályok betartására vonatkozó kitételeket is.
– Aki szegény, vagy csak pechje volt, az gyámkodásra szorul – sugallja ez a gondolkodásmód a közvélekedésre rímelve – magyarázza Ladányi. – A Fidesz mindenre bombasztikus megoldást kínál. A közmunka se lett volna ördögtől való, de rossz utat választottak – ahogy Ócsával is. Egészpályás letámadásban gondolkodnak akkor is, amikor inkább védekezni kellene.
Szavazás
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
Kapcsolódó cikkek |
XXIII. évfolyam 34. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Mozi a zsebben
Egy mindent tudó tabletphone
Egy „bárcsak lehetne kapni ilyet a mi utcánkban” típusú teszt
Hétfő, 2013. május 13. 10:22
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Kövér László begurult és megint nincs igaza
Vastagbőr
KSH-jelentés képekben
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
Facebook hozzászólások
HozzászólásokÖsszesen: 24 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Mint devizahiteles én azt kérem, hogy ne Orbán Viktor mentsen meg minket! Minél inkább meg akar menteni, annál rosszabb nekem...
Állitólag a képviselók között is sokan elvannak adósodva,ha nem tudják kifizetni ök is Ócsára mennek? Tudjuk ök tudnak fizetni ezért is rohadtúl nem érdekli öket a téma,majd választáskor akkor azt mindig csöngetnek,hogy rájuk szavazzunk.Ez azért főleg fideszesekre vonatkozik. Hát szavazzon rájuk akinek hét anyja van.Az ilyen telepek hamar a perifériára kerűlnek mint erkölcsi szempontból is.Kérdezil,hol laksz Ócsán már meg is van a véleménye az embereknek,pedig ök csak jobban szerettek volna élni,Segitség ezektöl,Orbánéktol igazi sosem lesz,nem is tudják mitkellene csinálni
A devizahitelesek közül azokat sajnálom, akik megfontoltan, szükséges célokra (nem, mondjuk, indokolatlan luxusra kértek hitelt). Pl. a fiam, akinek gki kellett munkaeszközként(!) a lakhelytől távoleső iroda és munkakapcsolatok miatt.
Furcsa, érthetetlen, pl.volt és üresen álló laktanyákat miért nem hoznak rendbe, ilyen pld. a szentendrei út melletti volt szovjet laktanya többemeletes épülete is. Persze, az ócsai és hasonló megoldások -jól begyakorolt magyaros megoldásokkal!- módot adnak nagy hasznot hozó ingatlan, útépitési és épitkezési panamákra.
Új fővárosa lehet magyarországnak,a káros bankáros uzsorásnak kedve szerint?Nem jó sokára,hanem mostanában ócsára költözik a fél ország,de nem az elit?
Jó reggelt.Ki kér reggelit?
Megint egy amatör megoldás, ami korupciós lehetőségre utal egyeseknek. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne: nem megsarcolni a bankokat de kötelezni, hogy valamennyire ossza meg a hitelesekkel a kockázatot. Akin végkép nem lehet segíteni, sokkal olcsóbb megvenni a lakást vagy házat és majd később csak lesz valami megoldás. Ennél szolidárisak lehetünk, de a gettósításnál nem.
Sokan tudják s mondják,hogy ócsára és süllyedő ijedős tócsára ne építsünk kedvünk szerint családi házakat?Esetleg az egekig felérő felhőkarcolókat?
Igen, mindenki maga állapotának kovácsa. Azonban a globalizált világ beköszöntése,a fogyasztói társadalom "vívmányával" magunkra szabadult a felelőtlenség, miközben vége lett a paternalizmus állami szellemének. Na hát, a kapitalizmus nem jótékony célú gazdasági formáció, nem volt, nem az ma sem, és nem lesz holnap sem. Az ami a kormány részéről folyik - szerintem - annak a maszatolása,amit politikai okokból Járai tett MNB elnökként. Most a saját kardjukba dőlve zajlik a semmittevés szörnyű nemzetközi gazdasági helyzetben. Ami az ONCSA egykori szegény enyhítési programot illeti Horthyék is kínlódva tették. Ehhez egy történet az akkori 1943-as évekből. Békésre utaztam a gimibe ősszel, télen, tavasszal és év végén haza. Amikor Mezőtúrra érkeztünk a vasutas humor kitört: a kalauz leszállva a kupéból így ordította, "Mezőtúr ONCSA gyerekgyár!" Gettó volt a vasút mellett hosszan és tengernyi gyerekkel. Csak a csendőrség tudott rendet teremteni, de teremtett. Ma kitart rendet?
Emlékeztet sok mindenre, ami a világban eddig megtörtént... A Kádárkorszak alatt a cigányságot költöztették be falukba a falusiak nem éppen legnagyobb örömére. Még kisebb kolóniákban éltek addig könnyebb volt őket kordában tartani...Túl közel kerültek a kiskertekhez a beköltöztetéssel. Persze az erdei putri sem volt jó megoldás, de a kiszolgáltatott lakosságnak igen... Pécsett Király utcába , de máshova is.un. Polgári lakásokat kaptak, amit pár év alatt le amortizáltak közel nullára...Ezzel azt próbálom be mutatni , hogy az elgondolás nem istentől elrugaszkodott volt, de komoly károkat okozott a társadalomnak, s az országnak... Úgy embereket ki rakni a semmibe, hogy nincs megélhetése embertelenség, még akkor is , ha kényszerpályán mozog az ország pénzügyileg.Ez arra jó, hogy Orbán verje a mellét, hogy lám Ő aztán mindent megtesz...
Alapvetően nem rossz az ötlet! Annak idején így épültek fel a nagy ipartelepek, többek között Dunaújváros, Kazincbarcika, Leninváros. Egyik helyen sem gettó épült, hanem nagyon is szép, rendezett, modern város. Igaz, ezeken a helyeken a munka volt előbb, és ahhoz építették a lakótelepeket. Nem így kellene most is?
Egyébként azok a szerencsés családok, akik így lakáshoz jutnak, semmivel nem lesznek rosszabb helyzetben, mint azok, akik bárhol vidéken élnek! Miért is sírnak?!
Ami ebben a tervben számomra érthetetlen: ha egy család nem tudja fizetni a törlesztéseit, akkor miből gondolják, hogy majd a lakbért, rezsit, stb. tudja fizetni?!
Nyugdíjas lévén, csak ritkán tudom megvenni kedvenc hetilapom, a 168 órát. A 34.számot megvásároltam, melyben Krug Emilia írása híven tükrözi az ócsai helyzetet. A kormány valóban "gettót" akar létesíteni a községen kívül. Amikor több városban, községben ma elég kedvező áron hozzá lehet jutni jó karban lévő családi házakhoz, akkor miért akarnak újakat építeni. A gyermekeknek nem kellene reggel buszra ülni és elmenni a szomszéd község iskolájába,amikor helyben is van tanintézet. Még segélyeket sem tudnak nagyon az önkormányzatok folyósítani, akkor miként tudnák támogatni a családokat? A nyáron beharangozták, hogy lehet pályázni a társasházaknak fűtés-, szigetelés korszerüsítésére, de néhány nap után vége volt az ígéretnek,és azóta sincs semmi. Ez az összetételű kormány akar a szegény embereken segíteni? ez csak mese!! minden szavuk hazugság, de ezt ők tagadják!! Tehát hazugság az is, hogy a hitelüket fizetni nem tudó embereken segíteni akarnak! Nem igaz, csak egy helyre akarják zsuffolni őket!
Elnézést de nem értem aki annyira el adósodott,hogy Ócsai Gettóban kaphat egy kéglit annak miből van még autója.Mert én már el adtam a nyaralót (már befizettem) és most a kocsit árulom,hogy tudjak törleszteni.A 180 Ft. os buli nagy át baszás.Amúgy Ócsa nem egy rossz hely.És a busz is meg fog állni a 80 házas telepnél gyakran.Én ha elmegy a kocsi már kiszállok az adósságból de még tart ez a banki át baszás minden bank ellenes buliban benne leszek.
Az mindenki előtt világos, hogy a hitelt annak kell visszafizetni aki felvette. és ahogy mondani szokták-nincs ingyen ebéd.
De.. amikor az emberek felvették a hiteleket vajon előre láthatták a világgazdasági válságot? Az azt követő forintromlást, munkanélküliséget,keresetcsökkenést?
Vajon a kisembernek kellett volna előre látni a világgazdaság folyamatait?Csak ő a felelőtlen, a pénzügyileg képzetlen, hogy ne mondjam az ostoba?
Azok bölcs, okos, előrelátó közgazdák, banki vezető szakemberek akik a most már rossznak elkönyvelt hiteleket kidolgozták, reklámozták, engedélyezték-azok ugye felelősen gondolkodtak?
Azok a banki hitelbíráló szakemberek akik a devizaalapú hitel felvételekor hitelképesnek nyilvánítottak olyan embereket, akik már az akkori árfolyamok mellett is csak a jövedelmük jelentős résznek feláldozásával tudták fizetni a törlesztőt-ők ugye felelős, gondos "szakemberek"?!
Biztosan az előbb említett banki vezetők a jól gondolkodók, hiszen-gondolom-ők most is kapják a jól megérdemelt bónuszaikat, fejenként annyit, amiből egy megyényi devizaadós vígan fizethetné az éves törlesztő részletét.
És felmerül a kérdés-mit kezd esetleg a bank a portfóliójába kerülő házakkal,lakásokkal?
Hiszen kereslet híján eladni csak veszteséggel tudja, ha megtartja, akkor őriztetni, karbantartani kel, hogy későbbre megőrizze az értékét.
Ez mind mind veszteség.Ezt majd beépíti a következő hitelek kamataiba?
Magvalósul lézer jani álma: mindenki annyit ér, amennyije van.......
kasbor 5
Egy czipolla vagy hasonló nevű kedves fórumozóhoz, csak közben eltűnt a hozzászólása. Kár, mert roppant tanulságos volt.
"jooseph" nagyon felelőtlenül nyilatkozik, mert a hitelfelvevők zöme fiatal, akik lakást vásároltak belőle, vagy olyan polgárok akik a lakásukat felújíttatták. Akkor amikor a frank 155 forint volt és volt biztos munkahelye tudott tervezni hosszú távon.
Azóta kormányváltás is volt és rohadtúl nem számítanak már a polgárok. A munkahelyek sorozatosan megszünnek, a megmaradt munkahelyeken pedig igyekeznek minél kevesebbet fizetni, ebből megélni már nem lehet. A hitelek kamatainál több környező ország kormánya úgy segíti a hiteles polgárait, hogy bizonyos összegnél zárja a kamatot és a különbözetet pedig a bank viseli!
Nálunk a gazdagok megsegítése miatt már a bank fizet a kormánynak bankadót, ezért már nincs lehetősége a további segítségre!
De a legnagyobb baj az országban a munkanélküliség. Ma is olvasva a híreket folyamatosan olvasom a munkahely megszűnéseket, és ez borzasztó! Nagyon el vagyok keseredve, hogy hová juttatták 1990.óta a politika az országunkat!
Kedves Barátaim, deviza hitelesek!
Én is az vagyok, és az olyan hozá szólók akik azt mondják hogy megérdemlik a sorsukat azok valószinü hogy mikor lakást vettek vagy épitkeztek nem becsületes melósok voltak. A Járai urat kéne Fideszes barátainknak megkérdezni hogy miért 12% kamatra adták a rorint hitelt, sajnos én ugy láttom hogy aregnáló kormányok soha semilyen érdemleges lépést nem tetek.A bankok ha meg nézitek azt csinálnak amit akarnak, olyan kamatokat fizetünk amit sehol avilágon egy Országban sem. Sajnos az állam egy inpotensekből álló képződmény az aparátal dolgozókal együtt.Igenis a Bankok és az állam 100% - ban felelös hogy frank hitele van a családoknak és nem forint. Hibás terméké kellene nyilvánitani és a bankokat kényszeriteni kellene hogy ne rabolják le az embereket. Uzsorás kamatoké börtön bütetés jár na és a bankok? MINDANYIAN KIAKARJUK FIZETNI AMI A BANKOKNAK JÁR, DE NEM AKAROK 10.000.000-ft-tal TÖBBETT fizetni. ROHADJON MEG AZ A BANK AMELYIK EZT NEM ÉRTI MEG. Mindent félre téve olyan mocskosan kell nekünk is eljárni a bankokal ahogy ők tönkre teszik a 200%-os többlett fizetésel a közel 300.000-család életétt. MARADOK ÖSSZINTE HIVETEK!
T. cikkíró! Az önkormányzatnak tartósan (min. 36 hó) bérbeadott lakásokra ma is 0% az szja. Valahogy mégsem tolonganak a bérbeadók...
Azt nem értem egyébként, hogy azzal a sok lakással, AMIBŐL kiköltöznek a devizahitelesek, vajon mi lesz? Rendben, valaki áron alul megveszi, és aztán? Ezek új, feltehetően magas bérű lakásként nyomni fogják a lakáspiacon - és a bérlakáspiacot is. Még kevésbé lesz érdeke bárkinek is piaci alapú új bérlakásokat felhúzni. Ez ugyanis - épp a szocpol miatt - eddig sem volt jó üzlet.
Ezek, a felcsuti böszme által vezetettek, sosem voltak normálisak. Az agybeteg, lázálmos terveiket akkor is végrehajtották, ha mindenki szenvedett bele. A józan észt távolról sem ismerik. Mint a cikkbeli példa is mutatja. Arra nem gondolnak a marhák, ha egyszer lejár az idejük (mert lejár), még az unokáiknak is szégyenkezve kell bujdokolnia, még évtizedek múltán is.
A nagyvárosok széleiben szép lassan, de gyarapodni fognak az alapvető szociális komfortokat nélkülöző viskók, mert valahol lakni kell! Ne legyen igazam, de sötétek a kilátások!
Furioso96 2011-08-31 11:44:45 ez vajon kinek szól?