Globális tiltakozás a Képíró-per ítélete miatt

Kedves,,totalitas"ha Sztálin vezekelni akart akkor megtette,de ez még mindig kevés ahhoz képest mi tett.Nem biztos,hogy szidolozni kellene.Lehet,hogy neki is bíróság előtt lett volna a helye hiszen tett érte.

Kedves totalitás!
Azt hiszem mindnyájunkat érdekelne egy forrásmű Sztálin németvédő hozzáállásáról.

Amíg arra várunk én is találtam valamit:
Laurence Rees: Behind Closed Doors, Stalin the Nazis and the West (Zárt ajtók mögött, Sztálin, a nácik és a Nyugat), BBC Books, 2008.

Innen veszem: “Támogatok minden lehetséges és lehetetlen elnyomó intézkedést Németország ellen.” – mondta Sztálin a lengyel miniszterelnökkel való utolsó találkozása lezárásaképpen Moszkvában, 1944 augusztus 9-én.

A szövetséges hatalmak teheráni konferenciáján Sztálin részletbemenően rákérdezett: “Meg akarják Önök engedni Németországnak, hogy modern fémbútorokat gyártson? A fémbútorok gyártását ugyanis hamar át lehet állítani fegyverzet gyártására.”

Roosevelt amerikai elnök pénzügyminisztere, Henry Morgenthau ez időben egy olyan tervet javasolt, amely Németország több részre szakítását és ipartalanítását tartalmazta. Ez a terv pontosan olyan elnyomó intézkedéseket helyezett kilátásba, amikre Sztálin vágyott. (Most tekintsünk el olyan érdekességektől, hogy a terv egyik fogalmazója, Harry Dexter White szovjet kém volt az amerikai adminisztrációban.)

Ami bizonyos, hogy kémein keresztül Sztálin tudott a Morgenthau-terv természetéről és részleteiről. A Venona rejtjel feltörők október 18-án elfogtak egy üzenetet az amerikai Hadigazdálkodási Igazgatóság közgazdászától, Nathan G. Silvermastertől, aki abban szovjet tartótisztjeinek ismertette a terv körvonalait. Korábban 1942-ben, amikor Silvermastert már meggyanúsították kémkedéssel, pont White volt az, aki kezeskedett érte.(306-7.old)

(A könyv magyarul is kapható.)

No én meg úgy gondolom, hogy ha bizonyítottan K.S. bűnös, akkor a korától függetlenül el kell itélni. (Az áldozatoknál sem volt szempont, hogy aggastyán vagy esetleg csecsemő) Amennyiben nem tudják/lehet kétséget kizáróan bizonyítani, akkor meg hagyják békén.Azt, hogy a biró úr helyesen itélte meg, hogy nem volt elegendő a bizonyíték azt szerintem egyikünk sem tudja. Majd a feljebbvitelnél kiderül.
Mindenesetre van annak valami diszkrét bája, ahogy a szerb elnök "megdöbbent" (vagy mifene), persze igaza van náluk ilyen még véletlenül sem fordulhatott volna elő, mert ugye ahol nincs per ott ilyem "megdöbbentő" verdikt sem fordulhat elő.

A párizsi békeszerződés számunkra Magyaországra tartalmazott olyan kötelezettségeket, hogy felelősségre kell vonni a háborúért felelősöket.Tehát a párizsi békeszerződés egy fontos nemzetközi sarokkő amelynek felülirása birósági itéletekkel történelem hamisitással ér fel.A másik fontos körülmény a szomszédaink lobbizása a nagyhalmak előtt -amely napjainkig ható - következményekhez vezettek háborús felelősségi kérdésekben és a mozgásterünket szűkiti.A németek teljes kollektiv felelősségre vonását és fizikai megsemmisitését Sztálin akadályozta meg a komolyabb megtorlásokat -erről külön értekezletet is tartottak- amelyről a kiadott nyilatkozat úgy szól "hogy nem a német nép hanem vezetőik viselik a háborús büntettekért a felelősséget". Nem akarom elbagatelizálni a németek szenvedéseit a háború után, de az általuk elkövetettekhez képest szinte jelentéktelen következményekkel néztek szembe.Ezt az a szerencse okozta, hogy az a birodalomi vezető akit Sztálinnak hivtak -és a németek megakarták ölni- megakadályozta a németek kollektiv felelősségre vonását.Ez bibliai szerencse minden tekintetben és nagyon meg kellene becsülni.

Kedves totalitás!
Örülök, hogy már nem a Párizsi Békeszerződés a kiindulópontod.

Sztálin már 1944 december 16-i, 7161-es számú parancsában arra kötelezte az NKVD-t, hogy a Balkánon kezdve „minden munkaképes németet – a férfiakat 17 és 45, a nőket 18 és 30 életév között – a Szovjetunióba kell vinni munkára”.

Az 1945 február 3-án kelt 7467-es számú parancsában már így fogalmazott: „A németektől kiinduló mindennemű szabotázs- és terrorakciók elleni védelem céljából (...) minden, fizikai munkára képes német férfit 17 és 50 éves kor között ... mozgósítani és internálni” kell. Nőkről ez a parancs nem szólt. Gyerekekről sem.

(Forrás: Guido Knopp: A nagy menekülés, az elűzöttek sorsa, Mérték kiadó, 2004, 200.old.)

Kedves Box Hill !

A II. világháború végére a nagyhatalmak több döntést hoztak -szerintük- a háborúért felelősök elmarasztalására és az új világrendről.Ez többek között az új érdekszférák meghatározását is jelentette.A német állam területét csökkentették és a diaszpóra németségét -a háborúban játszott szerepe miatt- kitelepitésre itélték.Megjegyzem a németekre a legnagyobb veszélyt ezidő tájt szerintem az angol-amerikai hatalmi befolyási övezet jelentette akik még a németek kémiai kasztrálását is fontolgatták.Benes a londoni cseh emigráns kormány feje -az angolok bizalmasa-dekrétumainak hangvételéből ez kiderül.Sztálint tekintem a németek civilizációs megmentőjének , Magyarországon pedig Rákosi Mátyást aki emberségesen gyakorlatilag elszabotálta a németek kitelepitését és lakosságcserének álcázva sok németet befogadott akik a fevidékről menekültek -de magyarnak vallották magukat- volt egy ilyen ismerősöm.Egyet nem tehetett Rákos , hogy kijelentse hogy itt hazánkban senki semmiért nem felelős.

Továbbá, kedves totalitás, honnan veszed, hogy a hortobágyi stb. kényszermunkatábor szintén a Párizsi Békeszerződésből ered?

A kitelepítés alapja az osztályidegenek vagyontalanítása és nem a háborús bűnösség gyanúja. Így esett, hogy zsidó családokat is kitelepítettek 1951-ben.

Kedves totalitás!
Honnan veszed, hogy a magyarországi németek kitelepítésére a Párizsi Békeszerződés kötelezte Magyarországot?

A Wikipaediában erről ez áll:
"A magyar kormány valójában olyan csodaszernek tekintette a németek kitelepítését, amely a világháború utáni Magyarország összes kül- és belpolitikai gondját enyhítheti: A hazai németek ingatlanaival kívánta a földnélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. Mivel ugyanakkor a szomszédos országokban már folyt a magyarság üldözése (lásd például benesi dekrétumok), a magyar kormánynak német ingatlanokra volt szüksége ahhoz is, hogy a Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából tömegesen érkező magyar menekülteket le tudja telepíteni."

Az előbbi vélemény jó ötlet lehet az orbánizálásnak.
Már mintha csökkene a harci hevület.
Nana fiúk, csak semmi lazaság!

Az 1947-es Párizsi békeszerződésben a győztes nagyhatalmak kötelezték Magyarországot a háborús politikai felelősséget viselők megbüntetésére.A győztesek pozicióját Magyarország nem veheti fel ebből már most civilizációs konfliktus alakult ki.A németek kitelepitése, a hortobágyi stb. kényszermunkatábor stb. ennek a következménye.Ha most Magyarorország nekiállna a Párizsi Békeszerződés és a többi támadásának akkor a világ nevetséges céltáblájává válnánk.

Magyarország emberi jogi szempontból folytatólagosan elkövetett mulasztásokért is elítélhető:
1. Nem kérte ki a délvidéki magyarirtás elkövetőit háborús bűnök vádjával.
2. Nem kérte ki a malenkíj robotra elhurcolókat háborús bűnök vádjával, különös tekintettel a bűnsegédi bűnrészes vasutasokra.
3. Nem kérte ki az 56-ban Magyarország ellen agresszív háborút folytató felelősöket akik a volt Szovjetunióban húzták meg magukat, háborús bűnök vádjával.
4. Nem kérte ki a felvidéki magyarság ellen elkövetett mészárlások háborús bűnöseit, különös tekintettel az erőszakos lakosságcserében résztvevő bűnsegédi bűnrészes vasutasokra.
5. Nem kérte ki a német névvel rendelkező magyarországi lakosok szovjet elhurcolóit háborús bűnök vádjával, különös tekintettel a bűnsegédi bűnrészes vasutasokra.
6. Nem kérte ki a magyar hadifoglyokat kényszermunkára fogó felelősöket háborús bűnök vádjával.
7. Nem vonta felelősségre a magyarországi németszármazásuak deportálásának elrendelőit, kivitelezőit és az ebben résztvevő bűnsegédi bűnrészes vasutasokat.
8. Nem vonta felelősségre a Hortobágyra és más kitelepítési helyekre történő, országon belüli deportálások elrendelőit, kivitelezőit, különös tekintettel a bűnsegédi bűnrészes vasutasokra.
9. Nem kérte ki a magyar hadifoglyokat az ellenségeskedés megszünte után is rabságban tartásért felelősöket háborús bűnök vádjával.

És nem vonta felelősségre mindazokat, akik a fenti mulasztásokat magyarrészről elkövették és ezzel szabotálták a nemzetközi háborús bűnökre vonatkozó törvénykezések érvényesítését, amelyek fedik a fenti eseteket a 8. pont kivételével.

Egyértelmü, hogy az eddig külföldön élt idős férfi fiatalabb korában ártatlan civileket ölt meg.Csak ezt senki sem tudja bizonyitani olyan módon ahogyan -és olyan részletességgel- mint amit a birósági joggyakorlat kiagyalt.Csak az áldozat -ha feltámadna- tudná elmondani azokat a részleteket amit a biróság hiteles bizonyitékként értékelhetne.Szégyen ez az egész hazai igazságszolgáltatásra.

Ügyvéddel egyetértek, azzal a kikötéssel, hogy akkor minden ügyben így legyen ám! Mondom MINDBEN!!!!

Roland Freisler díjat a birónak.

T aksiz!
Önnel értek egyet, ha ma. 2011-ben még meg kell büntetni, helyesen, az 1941-ben elkövetett bűnökért felelősöket, akkor ugyanezt elvárhatjuk a "hős felszabadító partizánok" által elkövetett, semmivel nem kisebb bűnökért is!

A Wiesentál központ az USÁ-ban van,Los-Angelesben.
Eredetileg Bécsben volt,amig névadója élt.

Ha komolyan gondolja az Ügyészség,hogy a gyilkosok parancsnokának börtönben a helye,akkor érvényesitse az 1944-es 10 év börtön itéletet,melyet még Horthy hadbirósága hozott meg!Ezt ugy lehet,hogy először ki kell mondani,érvénytelen a nácik bevonulása után meghozott törlési végzés,mert megszállt ország voltunk.
Utána meg mindenféle bizonyitás nélkül le kell csukni,az itélet foganatositása elől elmenekült képirót!

Az eddigi vélemények (kommentek) igencsak érzelmi töltetűek, racionalitást nem nagyon tudtam felfedezni bennük.
Miközben nem lenne szabad elszakadni a valóságtól, a tényektől és a jogállamiság ismérveitől.

Függetlenül attól, hogy Képíró Sándor mit követett el, függetlenül attól, hogy mivel vádolták, függetlenül attól, hogy Képíró valóban elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt, vagy sem, csakis és kizárólag jogállami módon lehet és lehetett megítélni.

Ami azt jelenti, hogy ha nem tudják MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓAN BIZONYÍTANI a vádat, akkor vagy meg kell szüntetni az eljárást, vagy fel kell menteni.
És a bíró - helyesen - ezt tette, így járt el. Ezt kellett tennie.

(És még valamit: a bírót nem szabad, hogy befolyásolja bárminemű érzelem. Csakis és kizárólag a tények, a bizonyítékok és a törvények.)

Vagyis én azt állítom: ha nem tudja a vád minden kétséget kizáróan bizonyítani Képíró bűnösségét, akkor FEL KELL MENTENI!
Még akkor is, ha esetlegesen valóban bűnös.

Ami azt illeti így utólag látva ezt a pert jó nagy balfácánokra lett bízva a háborús bűncselekmények felderítése - mit tököltek vele több mint hetven évet?!
A Képíró az egyébként is egy kis hall volt csupán, azzal, hogy ott volt önmagában még nem háborús bűncselekmény, hiszen a világháborúban sok millióan vettek részt, de mégsem voltak háborús bűnösök.
Koromnál fogva személyesen számtalan háborús veteránnal I. és II. világháborút megjárt emberekkel beszéltem, de egyetlen egy nem mondta azt, hogy a fegyverét az ellenség katonájára irányította és le lőtte azt! Ez alapján kik voltak azok a katonák akik azt a sok millió embert megölték?

aksiz
2011-07-20 20:17:08 #3

"Mind a két eseménynek ártatlan emberek voltak az áldozatai, de a magyarokkal ellentétben a szerbek nem, hogy bírósági eljárást indítottak volna az elkövetőkkel szemben, hanem még a mai napig is tagadják az elkövetés tényét."

És tudod miért,mert azok csak magyarok voltak, nem a kiválasztott nép fiai.

Szörnyű bűntett volt amiben - valamilyen formában - Képíró is részt vett. Cseres Tibor a "Hideg napok" c. könyvében megemlékezett róla. A könyv alapján film is készült, mely szerint nem sokkal a vérengzés elkövetése után bírósági tárgyalás volt, és az elkövetők közül sokakat elítéltek. Cseres Tibor később viszont könyvet írt a Titó partizánjai által elkövetett vérengzésekről is. Erről azonban soha nem eset annyi szó, mint a "Hideg napok"-ról, pedig sokak véleménye szerint majd nem tízszerese volt a partizánok áldozatainak száma, akiket nem lehetett rendesen eltemetni, és a szerbek szemét dombot alakítottak ki az elhantolásuk helyén.

Mind a két eseménynek ártatlan emberek voltak az áldozatai, de a magyarokkal ellentétben a szerbek nem, hogy bírósági eljárást indítottak volna az elkövetőkkel szemben, hanem még a mai napig is tagadják az elkövetés tényét.