Hetilap kereső

Herskovits Eszter írása

Magyarország 2011 januárjától az Európai Unió soros elnöke lesz, közösen Spanyolországgal és Belgiummal. A korábbi külügyminiszter – jelenleg az MSZP képviselője az Európai Parlamentben – azt mondja, brüsszeli informális beszélgetéseken felvetődött: vajon a magyar kormány miként lesz képes hitelesen betölteni az E- elnöki pozícióját. Orbán Viktor politikája ugyanis számos ponton ellentmond az európai közösség alapelveinek. HERSKOVITS ESZTER interjúja.

- Nemzetközi közgazdászok, politikai elemzők nyilatkozták a 168 Órának: ami a gazdasági és külpolitikai kérdéseket illeti, gyengén kezdett a Fidesz-kormány. Brüsszelből is így látszik?

– Ha csupán az általános nemzetközi figyelmet vesszük: hazánk nem tartozik a fontosabb államok közé. De Brüsszelben, az Európai Unió központjában naprakészek Magyarországból. Azt várták, hogy az új kormány – a parlamenti választásokon szerzett győzelme, az erős társadalmi felhatalmazás révén – azonnal hozzáfog a nagy ellátórendszerek reformjához, s intézkedései a magyar gazdaság növekedését szolgálják majd. Ez pozitív üzenet lett volna az uniónak, főként egy világválság ingadozó folyamatában.


- Ám az Orbán-kormány inkább rögtön a Trianon-emléknapról és a kettős állampolgárságról hozott törvényt. Miként fogadta az E- ezt a külpolitikai üzenetet?

– Értetlenséggel. Az új magyar kormány első törvényei „reflektorfénybe” kerültek, hiszen az országgyűlési választás miatt lényegesen nagyobb figyelem kísérte a magyarországi eseményeket. Így különösen felértékelődtek Orbán Viktor kezdeti intézkedései, és azok egyáltalán nem kedveztek a szomszédságpolitikának: az efféle feszültségkeltés ellentmond az uniós alapelveknek is. A miniszterelnök azt sugallta: visszazárkózna a múltba.

- Azt is mondta már Orbán: az unión kívül is van élet.

– Kétségtelen: látványosak Orbán Viktor külpolitikai pálfordulásai. Például ellenzékben – a baloldali kormányt támadva – még úgy tartotta: az ördöggel cimborál az, aki mélyíteni akarja az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokat. Most viszont kitüntetően viszonyul Oroszországhoz.

- Nemrég a miniszterelnök a nagyköveti konferencián „új világrend” kialakulásáról is beszélt, amely szakít az eddigi szabadpiaci gondolkodással, törvényekkel. Korábban ezt úgy magyarázta: a jövőt az államosításban látja. Különutas elképzelését most már a magyar diplomatáknak is jelezte. Rajtuk keresztül pedig az egész világnak.

– Sajnos a kormányzati kommunikáció hullámzása Magyarország nemzetközi megítélését is befolyásolja. Pillanatnyilag igencsak rontja. A nyugati médiában – legalábbis a sajtó nagy részében – Orbán Viktort és a magyar kormányt gyakran címkézik a „populista” és a „nacionalista” jelzővel. Mindenesetre azt remélem: Magyarország gazdasági és külpolitikai izolációjának hangoztatása pusztán belpolitikai kampányfogás a Fidesztől október 3. előtt. Mert egyébként politikai öngyilkosság lenne a nemzetközi színtéren.

- De vajon az E- mennyire megengedő velünk? Hiszen a magyar kormány belpolitikai kampányfogásai igazából külpolitikai állásfoglalások.

– Az Európai Unió is abban bízik: a helyhatósági választás után Orbán Viktor változtat eddigi politikáján. Bizakodásra ad okot, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemrég bejelentette: a kormány tartani akarja jövőre a három százalék alatti költségvetési hiánycélt. Vagyis a Bajnai-kormány által kijelölt – és nemzetközileg elismert – pénzügyi-gazdasági irányt követi. Persze Matolcsy közlése keveset ér érdemi program nélkül. Késik a jövő évi költségvetés benyújtása, amely választ adhatna sok kérdésre. A halogatás oka nyilvánvaló: nem akar a kormány megszorító, népszerűtlen intézkedéseket bejelenteni az önkormányzati választások előtt.

- Ön néhány napja egy itthoni baloldali–liberális rendezvényen egyebek között azt mondta, hogy Brüsszelben informális beszélgetéseken szóba került: vajon a magyar kormány miként lesz képes hitelesen betölteni az E- elnöki pozícióját. Orbán politikája ugyanis számos ponton ellentmond az európai közösség alapelveinek.

– Ez a kérdés valóban felvetődött. Tudni kell az uniós működésről, hogy az informális beszélgetéseknek sokszor nagyobb a jelentőségük, mint a nyilvános eseményeknek. Csak egy példát említenék: amikor Matolcsy György részt vett az Ecofin, vagyis az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek zártkörű ebédjén, másnap – a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben – bejelentette, hogy Magyarország mégis tartja a kitűzött hiánycélt. Ragaszkodott hozzá az unió. Ugyanígy komoly elvárásai vannak az EU-nak abban a vonatkozásban, hogy miként viszonyuljon az elnökséget adó ország az Európai Unió képviselte értékekhez. A Bajnai-kormány kijelölte az utat, a prioritásokat. Ám a folytatás most láthatóan akadozik.

- Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere lapunknak úgy nyilatkozott: meglepő és ijesztő, hogy Orbán Viktor a magyar diplomáciai testület előtt tartott beszédében még csak szóba sem hozta Magyarország jövő évi uniós „főszerepét”.

– Nem segíti az elnökségünket az sem, hogy ilyen kiemelkedően fontos diplomáciai és gazdasági esemény előtt négy hónappal a magyar kormányfő leváltott több szakembert, aki a felkészülésért felelt. Elvesztegetett idő arra várni, hogy az új emberek megtalálják majd a villanykapcsolót, és megismerkednek a főbb kapcsolattartókkal. Nem szerencsés az sem, hogy Orbán Viktor akarva-akaratlanul is azt közvetíti az E- felé: Magyarországnak nem fontos a soros elnökség. Még az is lehet, hogy a nagyköveti konferencián csak „véletlenül” hagyta ki ezt a témát a beszédéből, ám az ilyen figyelmetlenségek mindig megbosszulják magukat.

- Hogy érti ezt?

– Inkább példát mondok. Mario Monti, a neves olasz közgazdász, aki régebben uniós biztos volt, Barroso kérésére most stratégiát dolgozott ki arról, hogy – az E- belső piacának működését alapul véve – miként lehet közösen kilábalni a válságból. Monti Brüsszelben ismertette tanulmányát, amely nemzetközi közgazdászok, uniós bizottsági és parlamenti tagok bevonásával készült. Megvitatta a spanyolokkal, a belgákkal, azaz az unió „trióelnökségének” két tagjával is. Elmondta, hogy a lengyelek – akik jövőre majd tőlünk veszik át az EU-elnökséget – meghívták konzultációra. Magyarország azonban kimaradt Monti felsorolásából.

- Egyáltalán: milyen következményekkel járhat, hogy Orbán látszólag nem veszi komolyan hazánk EU-elnökségét?

– Őszintén remélem, hogy komolyan veszi majd. Egy ország igazán csak az uniós elnökséggel válik az európai közösség valódi tagjává. Nem beszélve arról: ez a tisztség a reprezentációk révén is erősíti az adott ország imázsát. Ha jól szerepelünk, annak hosszú távon pozitív a hatása, ha rosszul, az viszont jelentősen ronthatja az ázsiónkat. Nem mellékesen: egy esetleges „láthatatlan elnökséggel” saját érdekeink érvényesítésére sincs mód. Márpedig a magyar elnökség ideje alatt kerül napirendre több, Magyarország számára is fontos téma. Például: akkor fogadják el a Duna-stratégiát, a Duna és mellékfolyói mentén található országok „miniuniójának” gazdasági és kulturális programját. Nagy esély az elnökség, amelyet nem szabad elszalasztani. Még nem késő. Csak fogytán az idő.