Hetilap kereső

Krug Emília írása

Lapzártakor még fokozott a rendőri ellenőrzés Gyöngyöspatán. Biztos, hogy sokáig fogjuk emlegetni a település nevét. Ki politikai felelősöket keres, ki náci alakulatokról beszél, más pedig azt nem érti: az a kormány, amely alig egy éve még a rend jelszavával kampányolt, miért nem tud érdemi eredményt elérni a tyúktolvajokkal szemben. A 168 Óra annak járt utána: miért tétlenkedett hetekig a rendőrség? Vajon a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítása elejét veszi-e a masírozgatásnak? KRUG EMÍLIA írása.

Kevesen sejthetik a pesti autósorban araszolók közül, hogy a Széchenyi rakparton is Gyöngyös-pata okoz dugót. Pedig a patai cigányokért demonstráló, alig negyvenfőnyi csoportot kísérik a fennakadást okozó rendőrségi kisbuszok és motorok.

A Belügyminisztériumnál terebélyesedik az indulat. A civilek addig szervezik a beszédek sorát, hogy megelőzi őket a miniszter és államtitkára.

Pintér Sándor és Kontrát Károly kamerák gyűrűjében lép az emberek közé, de mondataik elvesznek a „békességet Patának”, a „Jobbik-bűnözés”, a „le az apartheiddel” zúgásában. Csak a riporterek hallják a cigány asszonyt, aki a belügyminisztert kérdezi: hol volt eddig? Vagy a férfit, aki a Hitler születésnapját ünneplő széljobbos tévéről faggatja a belügyért. A bácsit, aki arra biztatja Pintért, költözzön be egy patai cigány lakásába.

– Voltam ott – emlékezteti Pintér. – A törvényt be fogjuk tartatni. Provokáció történt, amire a cigányság is provokációval válaszolt.

Jogvédő lány dugja a hangosbeszélőt a miniszter orra alá:
– Mondja el az embereknek, mit tettek eddig!
– Most nincs értelme beszélni, a tüntetők mindkét oldalon érzelmileg túlfűtöttek. A tények teljesen mások. Este elmondom a tévében.
Elmondta. Jogértelmezési problémának tekinti, hogy bár a rendőrség szerint az egyenruhások kétszer is követtek el szabálysértést, a bíróság elengedte őket. De léptek, módosították a szabálysértési törvényt, és szigorodni fog a Btk. is. Vagyis rend van, és rend lesz – ahogy azt már annyiszor hallottuk.

A szabálysértési törvény szerint akár hatvan napig terjedő elzárással vagy százötvenezer forintos pénzbírsággal is sújtható, aki a bíróság által megszüntetett társadalmi szervezet működésében annak feloszlatása után részt vesz; nyilvános rendezvényen ilyen szervezet egyenruháját viseli. S bár a különféle gárdaklónok ezért sokáig a szekrényben tartották az uniformist, Vona Gábor a Parlamentben is megsétáltathatta oroszlános mellényét.

Március eleje óta azonban nemcsak az egyenruha okoz gondot. A többször ostorokkal, fokosokkal és rasszista jelszavakkal felszerelkezett, magát polgárőrségnek vagy hagyományőrző mozgalmaknak álcázott alakulatok másfél hónapig portyázhattak háborítatlanul különféle települések cigánysorain.

A rendőrség először Hajdúhadházon állított elő néhány embert garázdaság miatt, majd Gyöngyöspatáról vitték el a Véderő vezetőjét és társait, mondván: riadalmat és félelmet keltettek a helyiekben, amikor a kisebbség lakóhelyének közelében demonstratívan, provokatív módon, egységesnek látszó egyenruhában jelentek meg. A bíróság mindkét esetben ellentmondott a rendőrségnek.

Ezután új kormányrendeletet hoztak. E szerint százezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető az, aki „közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti”. Emellett, ha a polgárőr nem működik együtt a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, ugyancsak akár százezer forintos bírságot kaphat. A Belügyminisztérium ezután állította: a változtatásokkal megszünteti az „egyenruhás bűnözést”, beleértve a Tiszavasváriban létrehozott csendőrséget is. Ám négy nappal később vér folyt.

– Alapvetően tévesek az eddigi minősítések. Nem garázdaságról van szó, hanem gyűlölet-bűncselekményekről: közösség tagja elleni erőszakról, közösség elleni izgatásról – mondja Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke. – Előbbi ötven-százezer forinttal, utóbbiak akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel is büntethetők. A kődobás iskolapéldája e bűncselekményeknek. Rasszista indítékok keresése helyett a rendőrség mégis garázdaságról beszél.

Sőt: a bíróság még a garázdaságot sem találta megalapozottnak.

– A jogállam akkor működik normálisan, ha a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom is teszi a dolgát – nyilatkozza a döntéssel kapcsolatban lapunknak a BM előtti tüntetésen Kontrát államtitkár.
S hogy melyik nem teszi?
– Kérdezzék meg a bíróságot! – hangzik a sokatmondó válasz. A BM sajtóosztálya kicsit bővebben reagált kérdésünkre. Szerintük „a magyar társadalom részéről elvárás, hogy a bíróságok szerezzenek érvényt a hatályos magyar jogszabályoknak. Ha a bíróság nem mentette volna fel a félkatonai szervezet tagjait, akkor valószínűsíthető, hogy nem kerül sor az önbíráskodásra”.
Miért nem közösség elleni izgatás miatt indulnak eljárások?
– Mert nem történt közösség elleni izgatás – válaszolja Pintér Sándor a tüntetésen. – A bírósághoz forduljon, mert én előállítottam ezeket az embereket.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint ha korábban hatékonyabban lépett volna fel a rendőrség és a bíróság a rasszista indítékú bűncselekmények kapcsán, nem jutunk idáig.

– Emellett hiányzott a politikai összefogás, és a jobboldali sajtó egy része is habzik a gyűlöletkeltő szövegektől – mondja.

Dénes Balázs hozzáteszi:
– Nem hiszem, hogy az Orbán-kormány ne akarná megoldani a problémát. Csakhogy alábecsülték a szélsőjobb elszántságát, s nem is volt kellő gyakorlatuk a helyzet kezelésében. Ám az előző kormányokban sem volt érdemi szándék a rasszizmus visszaszorítására. A rendőrség sem korábban, sem most nem kapott világos útmutatást, és szakmailag is felkészületlen a gyűlölet-bűncselekmények kezelésére, nem ismeri az ezekkel összefüggő speciális eljárásokat. Közben a rasszizmus a rendőrség soraiban is tetten érhető.

Dénes Balázs szerint az, hogy a rendőrség hetekig tétlenül nézte a csapatok masírozását és a „cigányterror elleni” tüntetéseket, jelzi: a hatóság bizonytalan, komplex helyzetekre nem tud helyes válaszokat adni. Mert noha a Hősök terén lehet náci jelszavakat skandálni, a cigánysoron ugyanez nem tartozik a gyülekezési jog védelme alá. Miképp a terepszínű egyenruha is lehet csupán a hobbihorgászok – legfeljebb a halakban riadalmat keltő – uniformisa, s akár egy lila pólóban is lehet riadalmat kelteni.

A BM részben másképp látja: „Az állam nem engedheti meg, hogy rendfenntartó akaratával szemben viseljenek mások egyenruhát. A provokáló félkatonai szervezetek pedig az egyenruha erejét használták félelemkeltő eszközként.” A minisztérium szerint a rendőrség nem vádolható felkészületlenséggel. „Egy percen belül megjelent a helyszínen, és határozott fellépésének köszönhetően a rendbontás azonnal befejeződött.”

Ha már a kialakulását nem sikerült megakadályozni.

Miután a szélsőjobbos provokációra önbíráskodással válaszoló romák kis híján agyonvertek három embert, a kormánynak is feltűnhetett: tévúton járnak. Született is Btk.-szigorítási javaslat: két évig terjedő börtönnel lennének büntethetők azok, akik másokban félelmet és riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő akciókat szerveznek az arra vonatkozó felhatalmazás nélkül. Azok pedig, akik valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek, vagy ilyenekben vesznek részt, három évig terjedő börtönbüntetést kaphatnának.

„A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem a közrendet akarta fenntartani, hanem bűnmegelőző tevékenységet folytat” – reagált az egyesület vezetője.

„Tevékenységünk senki ellen nem irányul, ez csak egy katonai hagyományőrző mozgalom” – mondja a véderős Eszes Tamás szemrebbenés nélkül.

– Nem azt kell nézni, mit mondanak, hanem azt, amit tesznek – kommentálja lapunknak a szigorítást Dénes Balázs.
Fleck Zoltán kétlelkű a Btk.-módosítással kapcsolatban.

– A lex Véderő tipikus esete az ad hoc jogalkotásnak, amikor a törvényhozó speciális esetre speciális jogszabályt kreál. Ez nem szerencsés, mert szétzilálja a jogrendszert. Ugyanakkor értem a kormánypárti politikusokat, amikor úgy látják: annyira súlyos a helyzet, hogy csak a jog tud hatékony és gyors választ adni. Ha a mostani szigorítás életbe lép, csak nagy adag rosszindulattal képzelhető el az, hogy a jogalkotó szükség esetén ne alkalmazza azt.

Ám a jogszociológus szerint az igazi probléma az, hogy a kormány a rendvédelmet túl szűken értelmezi.

– Ismerni kell a társadalmi összefüggéseket, előrejelzéseket, hiszen bármennyi rendőrt ki lehet vezényelni bárhová, csakhogy idővel ők eljönnek, a probléma meg ott marad. És majd születnek újabb, a kiskapukat kihasználó válaszok. Szociális problémákat nem lehet pusztán rendvédelmi eszközökkel kezelni. Illetve lehet: szögesdróttal.