Hetilap kereső

Pungor András írása

Mit akar Gyurcsány? – most leginkább ez foglalkoztatja a szocialista derékhadat és az elemzőket. Szétrobbantja-e az MSZP-t, új mozgalmat, esetleg pártot hoz létre? Vagy csak a közvéleményt, pártjának tagjait szondáztatja, hogy milyen szerepben térjen vissza? PUNGOR ANDRÁS írása.

Hosszú idő után először a Száz nap – a becsapott ország című konferencián lépett színre Gyurcsány Ferenc. A farmeros, zakós lazasághoz könnyed kiszólások jártak. Tavasszal csarnokban lépett fel: akkor kampányolt, most utakat keresett. Ezért volt csak regisztrált hallgatókkal zsúfolt az Eötvös utcai terem. Utolsó pillanatban még helyszínt kellett váltani. A Kossuth Klub jelezte, hogy nem kér pártrendezvényből. Igazolt lehet a félsz, hosszú az új kormány keze.

Kemény volt a gyurcsányi antré: nekiment a Fidesznek („népszavazás kell az új alkotmányról”), noszogatta az MSZP, az MDF, az SZDSZ egykori közönségét („erős, a ’89-es alkotmányosságot védő ellenzéki mozgalomra van szükség”), és saját táborában is ébresztőt fújt („rendszerváltozást a szocialista pártban!”).

De az exkormányfő saját frakciójának is útmutatást adott: felelős ellenzéki szerepben támogatni kell a kormányt akkor, ha az a hiány lefaragására tesz lépéseket, illetve ha reformokba kezd.

Üzenet a híreknek

– Miért nyit frontokat a kampány hajnalán? – csóválják a fejüket az öreg szocik.
– Éppen ezzel segít az MSZP-nek, hiszen a tagok most igazi útmutatás nélkül téblábolnak – mondják a gyurcsányisták.



Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint is így van: a szocialistáknak az önkormányzati választások után valamit kezdeniük kell a pártjukkal, mivel az MSZP politikájának jelenleg nincs egyértelmű iránya, inkább csak a napi rutin mozgatja őket.

Az exkormányfőt jól ismerők azt súgják: Gyurcsány már régóta készült arra, hogy üzenjen híveinek.

– Tudja, hogy még korai visszatérnie, de nagy benne a feszültség, nehezen bírja a „száműzetést”. Ha az önkormányzati választások után lép a reflektorok elé, akkor megszólták volna: rosszul szerepelt a párt, és már jelentkezik a vezető posztra – magyarázzák a gyurcsányisták.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a volt kormányfő saját táborának egyben tartása és a politikai szezon indulása miatt időzítette szeptember közepére a beszédét.

– Lehet, hogy a volt miniszterelnök karakteresebb politikus, mint az MSZP jelenlegi vezetése, és lehet, hogy a baloldali szimpatizánsok egy részét maga mögé tudná állítani, de általában véve az elutasítottsága még nagyon erős, egy általa vezetett pártnak vélhetően még jó ideig igen korlátozottak lennének a lehetőségei – figyelmeztet Juhász Attila.

A volt pártvezérnek vannak támogatói. A rendezvényen Gyurcsány emberei (Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter, Göncz Kinga exkülügyminiszter) és a Demokratikus Charta prominensei (Vitányi Iván, Bauer Tamás közgazdász, Debreczeni József politikai elemző) is ostorozták Orbán kormányát, a közönség soraiban pedig szinte egy kisebb frakcióra elegendő – volt és jelenlegi – szoci képviselő gyűlt össze, például Vadai Ágnes, Szabó Zoltán, Kökény Mihály, Varju László, Hiller István, Ficsor Ádám, Donáth László és Arató Gergely.

Hiányoztak viszont a párt mostani vezetői (Mesterházy Attila, Balogh András) és a vitathatatlan tekintélyek: Kiss Péter, Lendvai Ildikó.

Hogy miért?

Mert a rendezvényt a Fapados Alapítvány mellett az MSZP Vitányi Iván vezette Szociáldemokrata és a Ficsor Ádám-féle Progresszív Platformja szervezte?

Tücsök és bogár

– A párt vezetői az országos választási kampányban tücsköt-bogarat kiabáltak Gyurcsányra – feszültek neki a válasznak az exkormányfő hívei.
Vagyis, mert nem simultak még el az ellentétek.

A PC elemzője szerint a szocialisták jól láthatóan nem egységesek, sokkal inkább az egyéni érdekek mentén cselekszik az összes meghatározó politikus vagy erőcsoport.

De látszólag van kivétel.

Az öregek szocdem platformja és a fiatal gyurcsányisták progresszívnek nevezett szerveződése már korábban együttműködési megállapodást kötött egymással, és most vezetőik lapunknak nem cáfolták, hogy „vizsgálják egy szorosabb szövetség lehetőségét”.

Nem kizárt, hogy egyesülnek, és az új szerveződés vezetője Gyurcsány Ferenc lesz.

Ha ez a jövő, akkor a volt kormányfő ismét a régi taktikát alkalmazza: először kisebb bástyát foglal el az MSZP-ben, és ott megerősödve lép tovább valamelyik vezetői poszt felé. Emlékezetes: korábban a Győr-Moson-Sopron megyei elnöki poszt megszerzése után lett választmányi tag, majd kormányfő.

Azt is hallani, hogy Gyurcsány nem akar pártelnök lenni, megelégszik az ellenzéki mozgalom vezetői posztjával. De valamelyik hívét, például Molnár Csabát szeretné az MSZP elnöki posztján látni.

– Ferinek bármelyik verzió megfelelne. De még nem döntött. Szondáztat minket – súgják a bennfentesek, akik abban biztosak, hogy a volt kormányfő nem akarja felrobbantani az MSZP-t, és nem készül egy ’89-es párt megalakítására sem.

Mesterházy Attila pártelnök diplomatikusan fogalmazott egy vidéki sajtótájékoztatón: – Én is a megújulást, a változást, ha úgy tetszik, a rendszerváltást fogalmaztam meg célként. A változás pedig azért is szükséges, mert csak akkor tudja visszaszerezni a párt a társadalmi bizalmat, ha új mechanizmusok, új politika, új szervezeti struktúra alapján működik.

De használ-e a pártnak a széttartás?

– Azt tanítjuk, hogy az a szervezet működik jól, amelynek vezetésében az összes irányzat képviselteti magát – állítja Kiszelly.

A Policy Agenda elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az MSZP-ben hiányzik. A „platformok szövetsége pártjának” vezetéséből ugyanis kiszorultak a platformok képviselői.

Nem előzmények nélküli a volt kormányfő ötlete: a Népszabadság augusztusi cikkében Szegő Edit bölcsész egy 1989-es Szabadelvű Párt megalakítását javasolta. Ugyanakkor lapunk hasábjain is olvashattak a jobbközéptől a balközépig való öszzefogás fontosságáról: „Létrejöhet majd egy olyan erkölcsi nagykoalíció, amelyben nemcsak pártok lesznek, hanem sehova sem szerveződő kisemberek, szuverén értelmiségiek, hívők és ateisták, akik egyaránt tudják, milyen veszéllyel jár, ha egy gyülekezetben vagy egy országban embert kezdenek isteníteni.”

– Szükség van a pártszövetségre, a szocialista párt egymagában nem tud győzni a következő választásokon – bólint a gyurcsányi ötletre a párt egyik prominense.

A mostani mezőnyből csak az LMP-re számíthatnának. De az új párt a kinyújtott kezet már sokszor ellökte. Az MSZP vezetői ezért megorroltak a honi zöldekre. Szerintük az LMP előbb-utóbb kiesik a politika porondjáról, mert a párt nem elég karakteres, olykor a Fidesszel, sőt a Jobbikkal is kokettál.

Partnert keres

Mindenesetre a szocialistáknak gyorsan szövetségest kell találniuk, hiszen a Fidesz új választási rendszere vélhetően nem kedvez majd a kis pártoknak. A volt kormányfő ezért mozgalmához vagy a pártjához partnert keres.

Hogy melyikhez? Talány. Hogy idő előtt? Még ezt sem tudni.