Hetilap kereső

Pungor András írása

Bizalmi szavazást tartanának elnökségük ellen a fiatal szocialisták a július 4-i MSZP-kongresszuson. Érthető az ifjonti hév: bukott a baloldal az uniós választáson. Az idősek hárítanának, nem akarnak nyaktilót. Távlatos koncepciók nélkül harcolnak egymással a generációk pártkatonái. Rég nem az a kérdés, mi tartja össze őket – a pozíció a lényeg. PUNGOR ANDRÁS írása.

„Újult erővel!” – ezt az uniós kampányban elkoptatott jelszót vennék komolyan a szocialista fiatalok, és kongresszusi bizalmi szavazást sürgetnek az MSZP elnökségével szemben. Könnyen dekódolható a gyengén rejtjelezett ultimátum: „Lejárt a Szekeres–Kiss–Lendvai-triumvirátus ideje.”

A fiatalok zászlóbontására kitört a verbális állóháború. Újhelyi István „bizalomerősítő” javaslatát támogatta Bárándy Gergely, Vadai Ágnes, Varga László. Csatlakozott az ötlethez Mesterházy Attila frakcióvezető is. Az öregek sáncaik mögé húzódtak.

– Rossz üzenet lenne a bizalmi szavazás, hiszen több kormánytag is tagja a testületnek. Áttételesen a kabinetet is érinti, ha ne adj’ isten, nem kapunk bizalmat – áll ellent az egyik szenior.
– Miről beszél?! A kormány és az MSZP két külön szervezet – robban az ifjú nemzedék.

Nincs igazuk. A választók szemében összemosódik a kormány és a szocialisták logója. A közvélemény-kutatások szerint megsínyli az MSZP támogatottsága a Bajnai-kormány intézkedéseit.
– Csak tiszta viszonyokat áhítunk. A párttagok megújulást várnak, nem akarják Kisst és Szekerest a kirakatban látni. Merészen kell lépnünk – állítják a vakmerő fiatalok.

– Arról szól a harc, hogy ki állítsa össze a 2010-es választásokra a szoci listát – summáznak az öregek.
– Annyira kevés lesz rajta a befutó hely, hogy a miénk nem különbözne sokban az övékétől – kontráz az ifjú gárda.

Az erő a fontos

Egyelőre kisebbségben maradtak a bizalmi szavazást pártolók, de a megyei elnökök még fordíthatnak. Ha nem félnének attól, hogy őket is utoléri a tisztújító guillotine. Sok vidéki potentátnak ugyanis ettől vacog a foga. Az MSZP-ben még nem fordult elő olyan eset, hogy csak az elnökséget cserélték ki, és érintetlenül hagyták volna a végeket. Az alapszabály szerint választáskor az utolsó pártiroda utolsó szegfűs őrmesteréről éppúgy szavazni kell, mint a tábornokokról. Könnyen elveszhet a helyi pozíció.

– Nem ellenezzük a tisztújítást az elnökségben. De rendezzük valamikor ősszel, és ne bizalmi legyen a voksoláson a címke – javasolja az egyik régi motoros elnökségi tag.
Hagyó Miklós és Botka László is a fiatalok mellett tör lándzsát. Mintha az Újhelyi által sok éve gründolt Mozaik Klub támadna fel ismét. És: hivatalból a fiatalok mellett állnak a budapesti szocialisták is. A főváros Hagyó Miklós játszótere.

– Főpolgármester-jelölt akar lenni. Tudja, ez csak álom marad, amíg mi tagjai vagyunk az elnökségnek – szól a szeniorvád a főpolgármester-helyettes ellen. A „legbefolyásosabb szoci” eposzi jelzővel illetett Hagyót jó szervezőnek tartják, de „nem engednék ki a napra”. Õk tudják, miért.

– Ügyes az alkukban, de nincs politikai credója – állítják a szeniorok. Vagyis öregebbnek tartják a szocializmusban és mutyikban szocializálódott önmaguknál.
– Hagyó nem akar főpolgármester-jelölt lenni. Nem róla szól a történet – tromfolnak a fiatalok.

Igazuk van? Részben. A jelek szerint Hagyó a szürke eminenciás szerepre vágyik. Talán ezért is lehet szálka a szemében a „posztot” eddig betöltő Kiss Péter. Sokak szerint a márciusi tisztújításkor a nagy háttérember szerepére tört, csapatokat szervezett, alkukat kötött, de nem sikerült átállítania a párton belüli váltókat.
Akkor látszott igazán: nem generációs a harc. A pozíció, az erő a fontos.

Hamar munka

Persze nem ördögtől való ötlet új elnökséget választani, hiszen elveszett a hitelesség. Ám új politika is elkelne a baloldalon – azt mégsem keresik túl nagy hévvel egyik szekértáborban sem. Ezt fedi el a sok tohuvabohu.
– Elemezni kell az elmúlt évek hibáit, mert csak ez adhat alapot egy politikai stratégia felépítéséhez – állítja Szili Katalin.
– Objektív értékelés kell a kormányzásról – magyarázza Szekeres Imre.

Hamar munkával az elnökség készített túlélési kiskátét is: „Az MSZP stratégiai célja váltópárti erejének, koalícióalakítási képességének megőrzése, a mandátumok több mint egyharmadának megszerzése a 2010-es országgyűlési választásokon.”
Hogy kiért, miért politizálnának? Rejtély.
Baja Ferenc internetes zsargonnal 2.0-s MSZP-t javasol.

– Ez a párt egész kommunikációjának és intézményrendszerének megújítását jelenti – magyarázza.
Legyint rá a szekértáborok népe:
– Csak a szervezés módszertanát érinti a bajai ötletelés.

És ennyi. Korábban, ha válságos időszakot élt át az MSZP, mindenki programot gyártott, gondolkodott. Emlékszünk még az autószerelős hasonlatokra? Gyurcsány Ferenc és Hiller István hol karosszérialakatosként, hol autófényezőként, motorszerelőként javította volna meg a szegfűs autót. Nyomukban iránymutató papirosokat gyártott a párt valamennyi vezető kádere. Megesett, hogy az elnöki posztra aspirálók ródsóztak az országban. Mindegyiknek volt ötlete a megújhodásra.
Kell az erő a hatalmi harchoz. Csoportok küzdenek egymással, nem koncepciók.

– Miért kéri ezt számon rajtunk? – kérdez vissza egy szocialista elnökségi tag. – Pár hete vertek minket agyon az uniós választáson. Az európai baloldal sem talált választ arra a kérdésre: hogyan tovább?
Ja. Ha nekik se megy, akkor nekünk miért menne.

Nem időszerű

Kormányzati hibalajstromokkal is tele a padlás. Nem csoda: nem tudják, mitől az ő kormányuk a Bajnai-kabinet.
Hol a baloldali politika? – keresi a felelőst öreg és fiatal. Hol Gyurcsányt okolják mindenért, hol a minisztériumok munkáját, de mint pártügyekben, itt is hiánycikk a tartalmi javaslat. Botka próbálkozik.

– Nem húszéves szociáldemokrata programot kell írni, hanem tenni kell a közbiztonság megerősítéséért – sorolja lapunknak. – Romaügyben baloldali programra van szükség, balos érdekképviselet kell a munka világában élők számára.
Hogyan? Hol az ötlet? Gondolkodik ezen valaki? Ezen nem. De a kormányfőjelölt keresésére harc közben is marad idejük.

– Van abban ráció, hogy találjunk valakit, aki vezetheti a pártot, a választási kampányt, és rábízhatjuk politikánk kialakítását. Aztán majd idővel számon kérjük rajta, hogy milyen hatásfokkal dolgozott – elemez egy MSZP-s potentát.
Ha nem válik be a messiás, legfeljebb kiadják a munkakönyvét.

A Mesterházy–Botka–Molnár Csaba-hármasból az utóbbi támogatottsága a legkisebb. Botka Lendvai favoritja, de Szeged polgármestere nem vállalja a bukott ember szerepét. A Fidesz minden bizonnyal „viszi a bankot” a 2010-es választásokon: csak kamikaze lehet a szocialista kormányfőaspiráns. Mesterházy nem nyilatkozik ambíciójáról:
– Nem időszerű.

Talán Szili legyen a jelölt?
– Úgy mozog, mintha politikai szerepre vágyna. Vidéken sokat segítene rajtunk keresztény imázsával. De ha pártszerepet is kapna, más irányba vinné az MSZP-t. Amúgy is megosztó személyiség – méregetik gyanakodva az örökös pártellenzéki házelnököt a szocialisták. Formálódik a fiatalok és az öregek kompromisszuma: lapzártakor megalakult a pártot kampányidőszakban irányító testület, az MSZP Országos Választási Bizottsága. Ígérik: itt tág tere lesz az ifjú hévnek.
Nem csillapodott a vezetőbuktatási kedv. Szanyi Tibor elküldene öreget és fiatalt. „Aki az őszödi beszéd és Gyurcsány lemondása között elnökségi tag volt: ne induljon a tisztújításon” – nyilatkozta a hvg.hunak.

Harc van

Legyint egy kiábrándult szoci vezető:
– Ma már nincs meghatározó, karizmatikus vezetője a pártnak. Letűnt a Horn Gyula, Kovács László, Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett korszak. Bizonytalanság lett úrrá az MSZP-n. Azt hittem, az uniós választás kudarca rendezi majd a sorokat – sóhajt.

Tévedett. Hiányzik a rend, a vezető, és nincs integráló gondolat. Csak harc van. Háború a romokon.