Hetilap kereső

Csák Gergely írása

Martonyi János, Matolcsy György és Pintér Sándor - a második Orbán-kormányban három olyan miniszter lesz, akik valaha tagja voltak az MSZMP-nek is a rendszerváltás előtt.

Martonyi János már a rendszerváltás előtt is kormánytisztséget töltött be: 1989-ben miniszterhelyettesként dolgozott, majd privatizálási kormánybiztos lett a Németh-kormányban. Ebben az évben lépett be az MSZMP-be is - erről a hivatalos önéletrajzában nem szerepel semmi.

A régi-új külügyminiszter 1944-ben született Kolozsváron. Diplomata, ügyvéd. Orbán Viktor őt nevezte meg elsőnek, mint aki biztosan helyet kap az új, jobboldali kormányban. 1990-ben előbb a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, majd 1991-től 1994-ig a Külügyminisztériumban volt közigazgatási államtitkár és rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.



Matolcsy adót csökkent és otthont teremt: a kormány a középosztálynak üzent

– Vége van egy húsz éves, kudarcot vallott régi rendnek - jelentett ki Matolcsy György azInfo Rádióban. A miniszterjelölt szerint most vadonatúj otthonteremtési rendszerre van szükség, amely egyszerre él a foglalkoztatás, a munkahelybővítés, az energia megtakarítás, és a népesedéspolitika, a gyermekvállalásra ösztönzés eszközével.

Matolcsy György Huba életrajza szerint maga is részese volt a "kudarcot vallott régi rendnek". Fontos pozíciót töltött be a rendszerváltás alatt is: 1990 decembere és 1991 áprilisa között államtitkárként, Antall József főtanácsadójaként, sőt, a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságának vezetőjeként, a Gazdasági Kabinet titkáraként, a Privatizációs Politikai Bizottság vezetőjeként dolgozott. 1955-ben született közgazdász a rendszerváltás után több privatizációval foglalkozó kutatóintézet vezetőjeként dolgozott, 2000 és 2002 között pedig az Orbán-kormány gazdasági minisztere volt, tisztéből fakadóan pedig egyben az Országos Atomenergia-bizottság elnöke.

1999-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének lett tagja lett. 2000-ben Chikán Attila utódjaként gazdasági miniszterré nevezték ki. Nevéhez fűződik többek között a Széchenyi-terv kialakítása. Tisztségét a 2002-es kormányváltásig viselte. A Fidesz 2003-as átalakulása során belépett a pártba. Ugyanebben az évben a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Bács-Kiskun megyei területi listájának vezetőjeként bejutott az Országgyűlésbe. A 2010-ig tartó ciklusban a gazdasági és informatikai bizottság tagja volt. A 2010-es választáson szintén a Fidesz és a KDNP közös Bács-Kiskun megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 2010-ben a második Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszterének jelölték.



Önéletrajzában nem tesz említést róla, hogy maga is az MSZMP tagja volt. A HVG szerint ő lesz a "kormány másik átmeneti frontembere", hiszen olyan felhatalmazással irányíthatja a gazdaságpolitikát, amilyenre eddig sok elődje vágyott, de egyiküknek sem adatott meg. Francia mintára fölépülő tárcája egy központból vezényelheti a költségvetési szigort, és az ezt ellensúlyozni hivatott iparpolitikát, foglalkoztatáspolitikát, közlekedéspolitikát.

Pintér: "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén"

Pintér Sándor belügyminiszterként elsőként a kistelepülések közrendjének és közbiztonságának megjavításához lát hozzá. Közölte: szeretné azt éreztetni, hogy "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén". Az InfoRádiónak nyilatkozva a belügyminiszter-jelölt közölte: a rendőrségnek több pénzre van szüksége, de pusztán szervezési munkával is lehet növelni az utcai jelenlétet.

Pintér Sándor magyar rendőr altábornagy és jogász. 1991 és 1996 között országos rendőrfőkapitány. 1998 és 2002 között belügyminiszter, 2010-ben ismét e tisztségre jelölték.

Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az ELTE jogtudományi karán diplomázott.

A belügyminiszter valóban végigjárta a rendőrségnél a ranglétrát: a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdett dolgozni, 1972-től pedig Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. 1978 és 1985 között az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, majd főelőadója, 1985-től a Budai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, megbízott kapitányságvezető, 1988-tól a Pest Megyei Főkapitányság vizsgálati osztályvezetője, 1990-től a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese, 1991 márciusától Budapest főkapitánya, majd 1991. szeptembertől 1996 végéig országos rendőrfőkapitány volt.

1991-ben vezérőrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elő.

Az önéletrajzában szintén nem szerepel, hogy MSZMP-tag lett volna.



Kipróbált emberek

A hétfőn bemutatott kabinet tíz tagja közül egyébként négyen miniszterek voltak az első Orbán-kormányban is, ketten pedig államtitkárok - számolt be a HVG. Úgy tűnik, kipróbált embereit a felkért miniszterelnök újabb kormányzása első időszakának offenzív frontjain kívánja bevetni. Az új emberekre pedig részben afféle defenzív, konfliktuselhárító szerep vár. Beiktatása után a kormány tevékenységében a „közbiztonsági és a gazdasági vészhelyzet elhárítása” mindent megelőz majd – fejtette ki az utóbbi napokban több ízben is Orbán. Az előbbi arra a Pintér Sándorra vár, akit a dezignált miniszterelnök hétfői (újra)bemutatásakor szinte ugyanazokkal a szavakkal ajánlott hallgatósága figyelmébe, mint 12 évvel ezelőtt – ő az, aki „pillanatnyi késedelem nélkül” hivatott helyreállítani a biztonságot. Az extábornok más értékes tulajdonságaira ezúttal sem világított rá. A kijelölt belügyminiszter ugyanakkor a HVG többszöri kérdésére, hogy vajon vonulhat-e majd egyenruhában a Magyar Gárda – amit eltérő törvényértelmezéssel eddig hol megengedtek neki, hol nem –, csak annyit közölt, nem kell aggódni, „majd én értelmezem ezt a részét” a törvénynek.