Rosszul indul az elrugaszkodás éve: megzuhant Magyarország

A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2012 második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A magyar gazdaság recesszióba került, már két negyedéve visszaesik. Az infláció a várt stabilizációval szemben tovább emelkedett.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az előző év azonos időszakához képest 2012 második negyedévében 1,2 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt gyorsbecslése alapján. Az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ezzel az első negyedévi 1,0 százalékos visszaesést követően bekövetkezett az elemzők által beharangozott technikai recesszió. Orbán Viktor tavaly arról beszélt: 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.


Kedden kiadott jelentésében a KSH felfelé korrigálta a korábbi adatokat: eszerint az első negyedévi, éves összehasonlítású csökkenést 1,5 százalékról 1,2 százalékra mérsékelte. Negyedévi összehasonlításban az első negyedévi 1,2 százalékos visszaesést 1,0 százalékosra mérsékelte, a 2011 negyedik negyedévi stagnálást pedig 0,1 százalékos növekedésre javította. A tavaly második negyedévi visszaesés mértékét viszont 0,2-ről 0,3 százalékra rontotta. Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta: a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye visszahúzta a gazdasági növekedést, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye javult. A mezőgazdaság tavaly kiugróan jól teljesített, a második negyedévi 26,1 százalékos növekedés eleve magas bázist jelentett az idei gyenge eredményekhez képest. Az év második felében ez a hatás tartósan érvényesülni fog, mivel a mezőgazdaságban hozzáadott érték 2011 második negyedévében 28,4, a negyedikben pedig 27,8 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit. Az építőipar már egy évvel korábban is visszahúzta a növekedési adatot, a múlt év második negyedében 7,7 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Az építőipar hozzáadott értéke 2007 közepe óta megszakítás nélkül csökken. Az infokommunikációs szektor teljesítménye ezzel ellentétben legalább tíz éve töretlenül növekszik, ha ennek üteme erős ingadozásokat mutat is, a 2009 fellendülés után tavaly 1-3 százalék körülire mérséklődött. A GDP második negyedévi részletes adatait szeptember 7-én közli a KSH.

A növekedési kilátások sem jók

A piaci várakozásoknak megfelelő mértékben csökkent a GDP az idén a második negyedévben, az infláció azonban magasabb lett az előrejelzéseknél, ami az MTI által megkérdezett banki elemzők szerint nem tesz lehetővé az alapkamat érdemi csökkentését. Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője szerint továbbra is a nettó export támogatja a gazdaságot, az alacsony belső kereslet és beruházási aktivitás azonban rontja az adatokat. A növekedési kilátások sem jók, hiszen az eurózóna konjunktúrája nem erős és a belső kereslet felpörgésére sem lehet számítani - tette hozzá. Az Erste elemzői ezért az eddigi, idei 0,5 százalékos gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzésüket 0,8 százalékos csökkenésre rontották. Jövőre 1 százalék körüli GDP-növekedést várnak. Nyeste Orsolya szerint az év második felében beindulhat a növekedés az alacsony bázis miatt és az autóipari beruházásoknak köszönhetően.

Az infláció 5,8 százalékos mértéke meglepte az elemzőt, aki ennél alacsonyabbra számított, elsősorban a szezonális élelmiszerek nagyobb áresését prognosztizálta. Az élelmiszerek áralakulás továbbra is inflációs kockázatot jelent - mondta. Hozzátette ugyanakkor, úgy látszik a monetáris tanács külső tagjai sokkal inkább az ország kockázati megítélésének alakulását tartják szem előtt, mint az inflációt, legalábbis erre utal két külső tagnak a monetáris lazítás közelségéről szóló korábbi nyilatkozata. Nyeste Orsolya szerint ez is mutatja a monetáris tanács tagjai között, a folyamatok megítélésében meglévő ellentétet. Az elemző úgy vélte: az IMF/EU-megállapodás megkötéséig érdemi kamatcsökkentés nem valószínű, a monetáris lazítás a negyedik negyedévben kezdődhet meg.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy vélte, hogy a monetáris tanács külső tagjait kevésbé befolyásolja a magas infláció, azt az egyszeri kormányzati intézkedéseknek tulajdonítják (jövedékiadó-emelés, távközlési adó bevezetése). Az elemző a fő inflációs mutatók mellett a maginfláció 5 százalék fölötti mértékére hívta fel a figyelmet, és ő sem lát lehetőséget érdemi kamatcsökkentésre. Keszeg Ádám emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi jövedékiadó-emelés miatt az idén év vége felé már csökkenhet az infláció, de augusztusban és szeptemberben még magas marad, így a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése az idén 5,6 százalék körül lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 fő csoportból 5-nél csökkent az infláció, ám a szolgáltatások és az évközi adóemelések hatása emelte az indexet.

Az elemző szerint a magyar gazdaság teljesítményének visszaesésére már az ipari adatokból lehetett következtetni, így a korábban a második negyedévre várt stabilizálódás a második félévre csúszik. Év vége felé már pozitív lesz a tendencia, az idei 1 százalék körüli visszaesés után a GDP jövőre 0,5 százalékkal bővülhet - tette hozzá. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt közölte: a várakozásoknál kissé rosszabb az 1,2 százalékos GDP-csökkenés, és a 0,2 százalékos negyedévi visszaeséssel a hazai gazdaság technikai recesszióba került. A termelési oldalon az információ, telekommunikáció és vendéglátás kivételével szinte minden ágazatban csökkenés, illetve stagnálás volt. A legnagyobb visszaesés továbbra is az építőipart jellemzi, míg a mezőgazdaság termelése a súlyos aszály miatt csökkent jelentősebb mértékben. Az ipari termelés gyakorlatilag stagnált.

A felhasználási oldalon a fogyasztás visszaesése felgyorsult, amit a kiskereskedelmi adatok is tükröznek, míg a beruházások feltehetően továbbra is visszaesést mutatnak, bár némileg csökkenő mértékűt. A gazdaságot így továbbra is az export húzza, annak ellenére, hogy a külső kereslet az európai adósságválság hatására romlott. A következő negyedévekben lassú javulásra számít az elemző, ami nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet (a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot), míg az utolsó negyedévben termelésbe lép a GM motorgyártó üzeme is. Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud, a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább. Az idei GDP előrejelzést a TakarékBank 0,7 százalékos visszaesésre rontották, jövőre továbbra is 1,5 százalékos növekedésre számítanak, részben bázishatások, részben az Audi üzem termelésbe állása miatt.

A régión belül is leszakadóban van a magyar gazdaság

A régióban a cseh GDP szintén 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez, míg 1,2 százalékkal esett az egy évvel ezelőttihez képest. A szlovák gazdaság továbbra is dinamikusan, 0,7 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 2,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A román gazdaság 0,5 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 1,2 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest - tette hozzá Suppan Gergely.

Az NGM szerint nem meglepő

Európa gazdasági növekedésének megfelelően alakult, így nem meglepő a magyar GDP-adat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleménye szerint. A tárca 2013-tól folyamatos javulásra számít az ipari beruházásoknak köszönhetően. A NGM az adatok kapcsán kiemeli: 2012 második negyedévében Magyarország továbbra sem tudott elszakadni a nemzetközi dekonjunktúrális folyamatoktól. A 2011-es, európai szinten is magasnak számító, 1,7 százalékos növekedés után 2012 második negyedévében a kiigazított adatok alapján 1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, amely az előző negyedévi 1,2 százalékosnál kisebb mértékű visszaesés - emlékeztet a tárca. Az adatok nem számítanak meglepőnek, hiszen a kormány az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt idén - írja az NGM, hozzátéve, hogy ennek legfőbb oka a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése. További negatív tényező lehet a mezőgazdaság előző évhez viszonyított gyengébb teljesítménye, amelyben a szektor számára kedvezőtlen időjárási körülmények is szerepet játszottak - vélekedik az NGM.

Az NGM hangsúlyozza ugyanakkor, hogy 2013-tól folyamatos javulásra lehet számítani: "több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog". Magyarországon az egyik legnagyobb mértékben csökkent az államadósság az utóbbi két évben, amelyet "az egyre kiegyensúlyozottabb és így európai szemmel nézve is stabil költségvetési politika alapoz meg a jövőre tekintettel is" - hangsúlyozza a minisztérium. Úgy vélik, a foglalkoztatás területén is rendkívül fontos jogszabályi változások történtek, amellyel érzékelhetően rugalmasabbá vált a magyar munkaerőpiac. Ennek hatásai már látszanak a frissen publikált magyarországi adatokon, amely szerint a foglalkoztatottak száma 2012. április és június közötti háromhavi átlag alapján 3 millió 876 ezer volt; ez az utóbbi évek legmagasabb értékét jelenti. Fontos változások történtek továbbá az oktatás és az innovációs politika területén is, amely változások megalapozzák , hogy Magyarország a jövőben felfutó európai konjunktúra egyik nyertese legyen, kiegészülve a keleti országok irányába történő nyitással - írja a tárca. Hozzáfűzik: a nemzetközi összehasonlításhoz fontos GDP adatokat az Európai Unióra és eurózónára vonatkozóan csak kedden délelőtt közli az Eurostat, de a hétfői japán és görög adatok "csalódást keltőek" voltak.