Hetilap kereső

Barát József írása

Brüsszelben idén a szocialista Herczog Edit is elnyerte az Év európai parlamenti képviselője díjat. Aki amúgy az elmúlt ciklusban rekordot döntött: 94 elfogadott jogszabály szövege viseli a keze nyomát. Neve szóba került lehetséges biztosjelöltként is. BARÁT JÓZSEF interjúja.

- Némi meglepetéssel gratulálok az elismeréshez. Az lepett meg, hogy az ipari és a költségvetési bizottság tagja az emberi jogi kategória díját kapta.

– Először én is azt hittem, tévedés történt, összekevertek valakivel. Aztán kiderült, hogy olyan civilek jelöltek, akik a Hamisítás és Csalás Elleni Fórum társelnökeként ismertek meg. A feketepiac terjeszkedése pedig szerintem az egyik legfontosabb, ma még általában fel nem ismert problémája a belső uniós piacnak. Az elmúlt tíz évben a jórészt Ázsiából érkező hamis termékek miatt az uniós GDP 12 százaléka veszett el, több mint tízmillió munkahely szűnt meg.

- Naponta ad ki közleményeket, hol a vörösiszapról, hol napkitörésről, energetikáról, kisvállalkozásokról. A szakmai háttere hasonlóan tarka: eredetileg borász szakmérnök, majd portugál nyelvből szerzett bölcsészdiplomát, hogy később üzleti főiskolát végezzen. Mi az igazi szakterülete?

– Alighanem az, hogy megtaláljam a kapcsolatot látszólag össze nem függő témák között. Egy többfelé tájékozódó képviselő előnyben van, amikor alkukra van szükség. A kollégáim Brüsszelben éppen ezt a képességemet ismerik el: viszonylag távol álló álláspontok között is rátalálok arra a közös pontra, amely lehetővé teszi a kompromisszumot, a megállapodást.

- Szerencséje, hogy évek óta Brüsszelben köt alkukat. Próbálkozna csak a magyar parlamentben! Apropó: igaz-e, hogy az új fideszes képviselők eleinte köszönni sem voltak hajlandók önöknek, még az asszisztenseiknek is megtiltották, hogy kapcsolatot tartsanak a szocialistákéival?

– Nem foglalkozom ezzel. Számomra csak az a kérdés, hogy tudunk-e valamiben együttműködni.

- És tudnak?

– Ebben a ciklusban fontos jogszabályok előkészítése az Európai Parlamentben elképzelhetetlen a néppárti és a szocialista képviselők együttműködése nélkül. Az nem valósul meg, amelyről a két nagy centrumpárt nem tud megállapodni. Nekem pedig mindegy, hogy az egyeztetést magyar néppárti képviselővel sikerül-e végigvinnem, vagy más ország küldöttével.

- És nehezebb-e egy magyar néppárti képviselővel megállapodnia, mint egy külföldivel?

– Azokon a területeken, amelyekkel én foglalkozom, még soha sem volt magyar a néppárti jelentéstévő. De nem akarok kitérni a válasz elől: a magyar politika sajnos a különbségeket keresi, és nem a közös pontokat. Én viszont a megállapodások híve vagyok.

- Mit gondol a magyar uniós elnökség előkészítéséről? Tény, hogy leváltottak sok olyan szakértőt, akik már évek óta készültek, és új embereket neveztek ki a helyükre. Azt mondják viszont, hogy az elnökség uniós robotpilótával is elmegy, ha nagyon kell.

– Persze. Ráadásul a rosszul képzett pilóta okozhatja a legnagyobb bajt. Tény, hogy a tanács saját bürokráciája bármikor kész arra, hogy átvegye az irányítást – mint ez a belga elnökség alatt is megtörtént –, de ilyenkor csupán az ügyrend megy előre: fontos politikai célokat csak akkor sikerül elérni, ha jó előre kitűzik őket. Ha végignézzük, hogyan változtak a magyar elnökség prioritásai az utóbbi fél évben, nem sok okunk lehet az örömre. Eleinte a Duna-stratégia volt a zászlóshajó. Aztán jött a nagy Duna-konferencia, amelyre egyszerűen elfelejtettünk elmenni. Ezt Martonyi János is elismerte, amikor biztosnak nevezte ki Barsiné Pataki Etelkát. Végül a Duna mégis háttérbe szorult, bejött a képbe az európai romastratégia ügye. Lehet, hogy ezt meg az energiapolitika szorítja majd háttérbe. Persze borítékolom, hogy sikeres lesz a magyar elnökség, mert ma Magyarországon az a siker, amit Orbán Viktor annak nyilvánít. Engem más aggaszt. Van egy íratlan szabály, amelyet az elnöklő országok szinte mindig betartanak: az elnökség idején nem viszünk be a nemzeti parlamentekbe megosztó témákat. Márpedig az alkotmányozás ilyen.

- Miért baj, ha vitatkozunk? Nem ez az élet természetes rendje?

– Azért baj, mert ilyenkor a közös nemzeti sikerre kell koncentrálni: arra, amit mindannyian képviselni tudunk. Legközelebb úgyis csak 13-14 év múlva kerülhet ránk a sor, ha addig egyáltalán fennmarad a jelenlegi rendszer. Az alkotmányozás viszont óhatatlanul értékvita. Ugye senki sem képzeli, hogy a teljes magyar lakosság él-hal azért, hogy az alkotmány a Szent Koronával kezdődjön, vagy Istennel, aki állítólag a történelem ura. Ebből két dolog következik. Vagy zajos, megosztó viták lesznek, és az ellenzéket okolják, ha a vártnál kisebb lesz a sikerünk, vagy azt lehet mondani: elnökség van, ellenzék kuss! Egyik sem elegáns a demokráciában.

- Ön tagja az MSZP elnökségének. Mit gondol a pártjáról? Az önkormányzati választás bizonyította, a Fidesz nem tud akkorát hibázni, hogy a szocialistáknak bármire elég legyen.

– Ha kínos is, meg kell válaszolni a kérdést, hogy miért fordultak el tőlünk a választók. Lehet, hogy miközben elveszítettük a hallásunkat, csak még hangosabban fújtuk a saját dalunkat. Ha érti, mire gondolok.

- Jobban érteném, ha kimondaná.

– Jó. Szerintem jobban kellett volna figyelnünk a bérből és fizetésből élőkre: a saját választóinkra. A másik dolog, amellyel foglalkoznunk kell: a mai kihívásokra adott válaszaink minősége. Sok céget láttam felemelkedni, de olyan piacvezetőt még nem, amelyik csak a versenytársát figyelte, szapulta ahelyett, hogy saját termékére és saját piacára figyelt volna. Ráadásul a Magyar Szocialista Pártnak van három nagy versenyelőnye. Az első, hogy az egyetlen igazi demokratikus párt, ha a működése néha kaotikusnak látszik is. A másik, hogy a fenntartható fejlődés követelménye nálunk jelenik meg igazán, és nemcsak a szó zöld értelmében: a munkahelyek fenntarthatósága legalább olyan fontos, mint a környezeté. A továbblépés harmadik pillére pedig a progresszió. Manapság például több minden áll vagy bukik azon, hogy a szegény gyerekek időben megtanulják-e a számítógépet használni, mint azt politikusaink többsége hinné. Engem egyébként kimondhatatlanul riaszt, hogy a magyar politikában mennyire felerősödött az archaikus nyelv. Hogy megint ránk tört a 19. század értékrendje. Nagy baj, észhez kellene térni! Ha tényleg sikeresek akarunk lenni, be kell látni: csak a 21. századi innováció segíthet rajtunk. Aki pedig visszafelé néz, abból sóbálvány lesz.

Az Év európa parlamenti képviselője díjat a 736 képviselő közül 13-nak adományozzák, miután arról külső jelölés alapján a teljes Európai Parlament szavaz. Az elismerést különösen értékessé teszi, hogy csak a szocialisták vagy csak a néppártiak szavazatai nem elegendőek hozzá: minimum a legnagyobb rivális frakciót is meg kell nyerni. Herczog Edit a képviselők között az ipari és az innovációs témák szakértője, elnökségi tagja az Európai Energia Fórumnak, az Európai Internet Alapítványnak és a Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért elnevezésű csoportnak.