Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Hadsereggé szerveződnek a köznevelési törvény ellenzői - Egészen a parlamenti végszavazásig tüntetnek a Kossuth téren és minden más törvényes eszközzel is küzdeni fognak azért, hogy a köznevelési törvényt ne fogadja el az országgyűlés – mondja a szakmai és civil szervezeteket tömörítő Hálózat a Tanszabadságért két alapítója, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezetője és Molnár Lajos, az Equity méltányos Közoktatásért Egyesület elnökhelyettese. Levélben fordultak a képviselőkhöz, hogy mondjanak nemet a törvényre.

– Tagadhatatlan tény, hogy egy posztinduszriális, információs társadalomban élünk, amire minden józan oktatáspolitika úgy reagál, hogy beruház a tudásba. Ehhez képest a tervezet például restaurálja az évszázadokkal ezelőtti inasoktatást azzal, hogy leszállítja a tankötelezettséget, lényegében kiveszi a szakképzésből a közismereti tárgyakat, a gimnáziumi belépést számait radikálisan csökkenti, vagyis teljesen ellene megy azoknak a munkavállalókkal szembeni elvárásoknak, amiről nem is csak a távoli a jövő, hanem már a jelen is szól. Ami pedig az osztálytermi szintet illeti, a büntetés, a fenyegetés, a kizárás olyan pedagógiai eszközök, melyekről száz éve tudja a neveléstudomány, hogy hatástalanok vagy a célokkal ellenkező hatást váltanak ki. Ezzel a tervezet azt a száz évet, amit a pedagógiai progresszió előrehaladása jellemzett, úgy veszejti el, hogy még csak vitába sem bocsátkozik vele. Emellett finoman instrukciókat ad a szegregálás jogszerűségére is. Nem mondja ki, hogy a romákat a Hídprogramba kell küldeni, de szegregál, átjárhatatlanságokat képez, felbátorítja az erre hajalmos, sok szempontból megnyomorított pedagógusokat - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Trencsényi László.

– Törvénybe lesz iktatva a szegregáció, ugyanis például azoknak, akiket nem nyilvánítanak iskolaérettek, fejlesztő osztályba kell menniük. Ha kijárták, egy bizottság dönt arról, hogy mehetnek-e második osztályba, a velük egykorú társaik közé, akikkel mondjuk együtt jártak óvodába, vagy az elkülönítő osztályt kell újra járniuk. Ezeknek a gyerekeknek, családoknak újabb kudarcaik lesznek az iskolarendszerrel. De ugyanez igaz a Hídprogramra is, ahová azok mehetnek, akiket nem vettek fel középiskolába, akik pedig ott is megbuknak, azok mehetnek a Híd 2-be. A halmozottan hátrányos helyzetű, roma tanulókat különítik el majd ezekben a programokban. Nem lehet elég sokszor idézni a PISA-vizsgálatokat. Eszerint a szövegértésben előrébb léptünk, de abban, hogy a családi háttér mennyire befolyásolja a gyerek iskolai sikerességét, még mindig a legrosszabb helyen állunk az OEDC-országok között. A magyar iskolarendszer tehát megerősíti az otthonról hozott hátrányokat és ez a jövőben, a tervezett intézkedésekkel csak rosszabb lesz - mondta a lapnak Reviczky Zsolt.

A teljes interjút a NOL-on olvashatja.