Kállai R. Gábor a nácibeszédről
Hol a határ?
Az alkotmányjogász-közíró úgy véli: nálunk nem a holokauszttagadás az igazi gond, hanem a holokauszt tudatos igenlése. Szerinte a nácibeszédet jogilag is el kell különíteni a gyűlöletbeszédtől. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja Kállai R. Gáborral.
„A zsidó nem baráti nép, hanem erőszakos agresszor, aki az ősi magyar föld létét, hazánkat veszélyezteti. Egyre többen látják: a helyzetből fegyveres harcok árán lehet kikeveredni.” Ezt Posta Imre, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének egyik vezetője írta. Ez sért hazai jogszabályokat, netán nemzetközi egyezményeket?
Az ilyen „eszmék” terjesztését tiltja a párizsi békeszerződés és a fajgyűlölet elleni egyezmény is. 1966-ban csatlakoztunk az ENSZ Polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányához is, amely leszögezi: „Minden háborús propagandát, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését törvényben kell megtiltani.” Posta megnyilvánulásai kimeríthetik a Btk. háborús uszítás bűncselekményét is. Mégsem biztos, hogy a vád a bíróságon is megállna, de még a közösség elleni izgatás sem. A törvény ugyanis úgy fogalmaz: ezt a bűncselekményt az követi el, aki valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen gyűlöletre uszít. Általában a közvetlen és nyilvánvaló veszély az ismérve annak, hogy a gyűlölet „beállt”. Jogi eszközökkel – adott esetben – ezt nehéz bizonyítani.
Ön a bíróságokat kritizálta egyik cikkében: nem az a legfőbb baj, hogy rasszisták randalírozhatnak. Hanem hogy mindezt a jogállam védelmére szolgáló szervezetek elnézésével tehetik. Arra célzott: a bírák is elfogultak politikailag?
Nem. Noha csupán alkotmányos fikció, hogy a fegyveres erők tagjai, a bírák és a köztisztviselők a politikától függetlenek tudnak maradni. Nagyobb a gond: mintha a bíráknak nem lenne reális veszélyérzetük. Amit idézett tőlem, azt az MTV ostroma után írtam: érthetetlennek tartottam, hogy a gyújtogatók ellen csak garázdaság és rongálás miatt emeltek vádat. Az MTV kiemelten fontos hírközlő üzem, működésének megzavarása államellenes bűncselekmény, annak is kiemelten súlyos, minősített esete. Akár életfogytiglan is járhat érte.
A bíróságok is felelősek a hazai radikalizmus terjedéséért?
Az elhúzódó eljárás, az olykor túl enyhe büntetések bátoríthatják a szélsőségeseket. Akik hangoztatják is: a hatalom gyáva, nem mer fellépni ellenük. Én mégsem a bíróságok felelősségét hangsúlyoznám, hiszen ők csak az ügyészség által beterjesztett vádakban ítélkezhetnek. Ha az ügyészség garázdaság miatt indít eljárást, a bíróságnak abban kell döntenie. Bár kirívó esetekben kezdeményezhet vádkiterjesztést is. De valószínűleg azt is mérlegeli: nem éppen a mártírgyártással erősítené-e a radikálisokat? A jogi, pszichológiai dilemmák feloldásában az alkotmány módosítása is segíthetne.
Az MSZP nemrég indítványozta a szólásszabadság szigorítását és a holokauszttagadás tiltását, ám a kétharmados törvényt a parlament nem fogadta el.
Pedig a szocialisták kezdeményezése helyes volt. Az új törvény részletesen felsorolta volna, mi az, ami kívül esik az alapvető szabadságjogokon. Kimondta volna a fajgyűlölet és a rasszista szervezkedések tiltását. Ezt sokkal jobb elképzelésnek tartom, mint a fideszes ellenjavaslatot, amely a holokauszttagadás tilalmának törvényét kiterjesztette volna minden önkényuralmi rendszer bűneinek tagadására.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója pontosított is: a nácik mellett a kommunisták bűneit is el kell ítélni. Az Európai Parlament nyilatkozatára hivatkozott: „Az áldozatok szempontjából mindegy, melyik rezsim gyilkolta meg őket.”
Ez így van, ám ettől még a náci és a kommunista, pontosabban államszocialista rendszert történelmileg nem lehet összemosni. A nemzetiszocializmus célja a más fajhoz tartozó emberek kipusztítása volt. A kommunizmus, ha már így hívjuk, baloldali antifasiszta mozgalomként lépett fel. Nem általában kell szólni a gyűlöletbeszédről: nácibeszédről van szó.
A nácibeszéd itt és most közvetlenül veszélyes, ugyanis „szellemi alapja” az, hogy a társadalom bajairól a kisebbségek, az etnikumok tehetnek. Alacsonyabb rendűek, kifosztják a magyarságot. Velük szemben tehát szinte minden megengedhető. Ráadásul a szélsőjobb mindig könnyen szerveződik, „sejthálózatot” épít, félkatonai csoportokat alakít. A nácibeszédet ezért kellene jogilag is elkülöníteni és tiltani.
Az SZDSZ-képviselők többsége is az alkotmánymódosítás ellen szavazott. Inkább a Btk.-n változtatnának.
A liberális párt javaslata arról szól: a Btk.-ba kerüljön be a holokauszttagadás. Én ezt kevésnek tartom. Nálunk nem a holokauszttagadás az igazi gond, hanem a holokauszt tudatos igenlése.
Jogvédők szerint a szólásszabadság korlátozása visszaüthet. Ha bárki rossz szót szólna egy közösségre, netán a hatalomra, azonnal bíróság elé hurcolhatnák.
Értem ezt az érvelést is, hiszen az egyéni szabadságot történetileg tényleg az állam veszélyezteti leginkább, de nem kizárólagosan. Demokratikus jogrendben az állam elvileg és talán gyakorlatilag is ellenőrizhető, mindenesetre vannak rá alkotmányos eszközök. A radikális szélsőjobb kívül áll az alkotmányos renden, egyszerűen nem ismeri el, még ha hivatkozik is az alkotmányra. Vitatkoztam a Társaság a Szabadságjogokért vezetőivel is. Az ő álláspontjuk: a szélsőjobbnak nincs akkora társadalmi veszélye, hogy néhány „őrült figura” miatt módosítsuk az alkotmányt. Én úgy látom: a veszély már „bekövetkezett”. Vagy ha húsz romát támadnak meg, az még nem veszélyes, ha százezret, az már igen? A zsidózás „belefér”, de ha felgyújtják a zsinagógát, az már nem? Ki mondja meg, hol a határ?
Az MSZP mélyponton, az SZDSZ belső kríziseivel küzd. A káoszban megint csak a szélsőjobb „izmosodhat”. Ezt jelzi, hogy bár a Magyar Gárdát a bíróság feloszlatta, a szervezet alapítói önkényesen újraalakították.
A bíróság „ősbűne”, hogy egyáltalán bejegyezte a gárdát. A beadványában szerepeltek az elvei, a szimbólumai, még az is, hogy a rossz emlékű leventemozgalmat akarja feltámasztani. Egyébként aki egy jogerősen feloszlatott egyesület szervezésében részt vesz, az egyesülési joggal való visszaélés bűncselekményét követi el. Pénzbüntetésre vagy akár egy évig terjedő börtönre is ítélhetik. Vádat emelhet ellene az ügyészség.
Lehet Magyarországon pártelnök, aki bűncselekményt követ el, mint Vona Gábor? Vagy képviselheti hazánkat az unióban, mint Morvai Krisztina?
Vonát jelenleg csak a Jobbik válthatná le. Morvai viszont EP-képviselő. Az ő mentelmi jogának felfüggesztését Brüsszelben, de nálunk is kezdeményezhetik. Amíg lehet. Ha ugyanis a Fidesz kétharmaddal kerülne hatalomra, az egész alkotmányt megváltoztathatja. Lecserélhetik a köztisztviselőket, sőt a bírákat is. A Fidesz és a Jobbik politikája, propagandája is arra épül: a honi intézményrendszer nem lehet független, a nemzetet kell szolgálnia. Nemzeten persze csak saját magukat értik. Orbán nemrég közölte: centrális erőnek kell majd irányítania az országot. Szerintem olyan elnöki rendszer megvalósítására törekszik, mint amilyen a Miloševiæé volt Jugoszláviában. Láttuk, mi lett a következménye.
Itt is polgárháborúra számít?
Nem! De ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, megeshet: a Fidesz-kormány legerősebb ellenzéke a Jobbik lesz. Az már most is kimutatható: Vonáék főleg a vidéki és kisvárosi fiatalokat csábítják el Orbánéktól. Ha a falvakban az árpádsávos legények lesznek az önjelölt rendfenntartók, súlyosbodhat a kirekesztés. A helyi viszályok szítása tovább növelheti a központi hatalom tekintélyét. Az emberek azt várják majd, hogy ha nem fehér lovon is, de eljön a „nagy vezér”, s megint rend lesz.
HozzászólásokÖsszesen: 72 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Kedves berzsian56
2009-08-05 09:35:52 #80
Le van maradva egy brosúrával, illetve azok aki ellátják szakanyaggal, már nem vállalták, hogy tájékoztatják. Az időközben elkészült szakértői vélemények megerősítették Capa szerzőségét.
AZÉRT MERT ZSIDÓ, MÉG TEREMTHETETT ÉRTÉKET
A világ elismeri, mi meg vekengünk. Szar ügy!
berzsián56! Kösz az infót, de nem én nem tudtam Capáról, hanem ambivalens. Igen, A Milicistáról sokan mondják, hogy beállított fotó, sokan meg azt, hogy nem az. Kultúrára adott pénz soha nem kidobott pénz. Szerintem.
klppédia70
Robert Capa nem más, mint Fridmann Endre zsidó származású fotós.
Neve kétségtelenül híres a szakmában, de sokan most most éppen leghíresebb képét, a Milicista halálát tartják félrevezető hamisítványnak.
A kép valószínüleg nem ott, és nem akkor készült,sem előzménye sem más vonatkozó adat nincs.Nagy valószínüséggel Capa ebben az időben nem is tartózkodott akörnyéken.
A magyar állam sajnos többszáz millióért vásárolta New Yorkból meg azokat a negatívúmokat amiből éppen kiállítás látható a Ludwig Múzeúmban.
Nem a kiállítás értékét kérdőjelezem meg, csupán a kidobott többszázmilliót.
berzsián56! Guénont egyelőre feladom. Megértéséhez elég sok időre lenne szükség, ami egyelőre nem áll rendelkezésemre. Azért köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmemet.
Kedves wideki! Belőlem meg kijött a nebuló. Ezek szerint Nyíri T. a kályha? (Nem értékítélet, nem ismerem.) De rám olyan olvasmányok mint pl. "Bevezetés..." (Szigeti), vagy az "Esztétika rövid története" (Zoltai) többnyire álmosítólag hatottak. Egy kivétel: A. Hauser: A művészettörténet filozófiája. Az felpendített. Ha Hellert jónak tartja ön is, már nem volt hiábavaló a levélváltásunk. Üdv.: klopédia
JÓ!
Jó munkát!
Kijött belőlem a tanár, aki a kályhát tekinti kiindulópontnak.
De legaláb tudom magamról
berzsián56! Az kimaradt, hogy ezt nem az ön kedvéért teszem, hanem azért, mert leírta Hamvas nevét. Nocsak nocsak! Olvasott Hamvast?
berzsián56! Valóban nem hallottam róla, tudja az ember feje kápos ,és nem káptalan.És mivel ön ajánlgatta és egy lapon említette Marschalkóval (akit viszont olvastam sajnos), hát legyintettem rá. De tudja mit? Belekukkantok annak ellenére, hogy a szakrális világ és az anyagember nem kimondottan tartozik az érdeklődési körömbe.
klopédia
Most, sajnos önként és dalolva bement az erdőbe.
René Guénon a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodója.
Jobbról balról elismerik és tisztelik. Arról a Hamvas által is megidézett "rongált" világról írt amelyben most élünk. Ráadásul a század elején. A globalizáció képét vetítette előre, meg a benne élő kiszolgéltatott tömegemberét, igaz főként arről az elveszett szakrális világról beszélt , ami az anyagembert sohasem érdekelte.
Kár. Nagy kár.
berzsián56!Marscalkót negatív példaként említettem, mint bizonyára észrevette. Az ön által említett akárkit nem ismerem, de ha hasonló szellemiségű és színvonalú mint Marschalkó, akkor meghagyom önnek. Nekem kösz, de az ilyen leprából bőven elegem van.
Kedves wideki! Kedves, hogy segíteni akar, de attól tartok egyelőre nem lesz időm elmélyedni a filozófia rejtelmeiben, bár ki tudja a mai világban. Hipp-hopp elveszíthetem a munkám és akkor az idő, mint akadály már nem tényező. Amúgy én Heller Ágnessel kezdeném. Jó választás?
ambivalens! Természetesen nem tennék én sem egyenlőségjelet Sartre és Steinbeck közé, egyszerűen csak példának hoztam fel. Capa azért került ide, mert pont Steinbeck-kel együtt utaztak a SZU-ba. Sartre helyett írhattam volna mást is. De ha felmerült mint téma, egész pontosan mi kifogásolható a II. vhg alatti ténykedésével? Azért kérdezem, mert nem tudom, ill annyit tudok, hogy tisztázatlan körülmények között került haza a hadifogságból. Erre gondolt? Sartre amúgy sem állítható egy sorba senkivel, teljesen önjáró volt (jellemtelennek azonban nem mondanám). Minden esetre Steinbeck-et lényegesen kellemesebb olvasni, mint Sartre-t, akit bevallom kicsit untam. (Kivéve: A fal.)
Klopédia:
A 08.01. 22 óra 11-es bejegyzésében egy sorban említette Sartre, Steinbeck, Robert Capa neveit. Én ez utóbbi életművét és
életútját nem ismerem.
Ugyanakkor kifogásolom Sartre és Steinbeck egy sorba állítását.
Sartre nem volt egy jellemóriás (finoman szólva...). Kezdve II. vhg. alatt kifejtett tevékenységével, folytatva az indokínai terror
(Kambodzsa, Vietnam) melletti kiállásával. (Amihez képest ugye
a "hazug" Nixon-adminisztrációt joggal nevezheti az ember
"földre szállt angyalnak"...)
Steinbeck és G.B. Shaw, vagy Lion Feuchtwanger "ügye" azonban egészen más. Esetükben a megtévesztés, a tévedés valóban fennáll.
Míg Sartre vagy Bertold Brecht jó szándéka megkérdőjelezhető,
addig az előbb említett szerzők tisztánlátását elsősorban a nácizmus terjedése homályosította el..
klopédia
Örülök, hogy Marschalkó Lajos nevét említí. Hiába hosszu az út Kropotkintól Marschalkóig, de megéri.
Az öreg Kropacsek még az tanította: a vallás a nép ópiuma.
És mit ad Isten, ma többmillió ember drogozik.
Ettő függetlenül inkább René Guénont ajánlanám figyelmébe, különösen "A modern világ válsága című művét".
Ráadásul, az internetről letölthető.
Kedves klopédia
Eszem de ágában sem akarom lebeszélni újabb tudás megszerzéséről. Csakhogy a filozófia olyan, mint egy szemétdomb, minden megtalálható benne. Más tudományterületről ön is felsorolt néhány nevet. Nekem Stanc butasága tetszik, és Ő is merít valahonnan. Szóval kezdje jól! Ajánlanék egy könyvet. Egykor tanítottam belőle. Szerintem jó:
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás története.
Ő hívő katolikusn én ateista. De a tudományban korrekt.
Ez nagyon tömény, de el tud indulni majd valamerre.
Ja igen. Magam pozitivista vagyok, de a pozitivizmust ebből a könyvből nem lehet áttekinteni. Megérteni még inkább nem.
Kedves nicolas! A történész is emberből van, magánszemélyként nyilván van identitása, de ez nem befolyásolhatja (és a berzsián-gyerek által felsoroltak közül egyiket sem befolyásolta) a történelmi tények lecsupaszított elemzését. Azon nagyon elcsodálkoztam, hogy Romsics Ignácot kihagyta a "fészekaljból", azon viszont nem, hogy Schmidt Máriát nem említette. Ámbár miért is említette volna? A hölgy csak képesítése szerint történész. Szakmai körökben nem jegyzik, ahogy Marschalkó Lajost sem. Gondolom a berzsiánok és stancok túlük merítik hatalmas tudományokat, bár alig hiszem, hogy pl. Marschalkót bármelyikük is olvasta volna. Hosszú )és úgy s..r ahogy van.
nicolas! Annyira nem érdemes berzsiánok beírásaira szót pazarolni! Felesleges. Én csak azért folytattam, mert hatalmas tárgyi tévedései voltak, és gondoltam segítek neki eligazodni. Nem ment. Részemről befejezve, ill. ha a neki leírt feltételeknek eleget tesz, akkor folytatom. Bár erre nem hiszem hogy képes lenne záros határidőn belül. De ki tudja?
Kedves wideki! Ha önnek nem volt haszontalan, akkor talán nekem sem válik káromra. Miért akar lebeszélni a tudásról? Anyagi haszon valóban nem igazán várható tőle napjainkban. De tudni valamit azért nem elvetendő dolog. Gondolkodni meg különösen élvezetes tevékenység, bár mind a kettő sok macerával jár. Ezt készséggel elismerem. Hát a középiskolában én is álmomból felverve is tudtam a kezdőmondatot, hogy miszerint már az ókori görögök is...stb. De tényleg tudták!
berzsián56! Nem is akarom megkérdezni, hogy a felsoroltak közül kit olvasott, mert már magamtól is rájöttem: senkit. Ahogy Feuchtwangert sem. Csak úgy hallott róluk harangozni. Na sebaj. Eddig igen decensen viselkedtem önnel, csak annyit kértem, hogy érveket, ha lehetne. Türelmem elfogyott. Így arra kérném, hogy nekem már csak akkor válaszoljon, ha a kecskebogyót képes megkülönböztetni a csipkebogyótól.
Kedves Klopédia. Ha eddig nem tette, most már ne is kezdje. Minden filozófia adott kor problémáira keresi a választ. Nagyon mélyre kell menni bennük, hogy tudjuk használni a mában.A filozófia meghalt. Csak filozófusok élnek. Nálunk is. Megélhetésiek. A filozófia történet talán érdekesebb lehet. Én azért bajmolódtam vele, mert a vezetés beágyazódását, kultúrtörténetét, filozófiáját kerestem. A befolyásolás izgatott. Elég sok időt fordítottam rá. Végül is nem volt haszontalan. De azért unom, hogy minden úgy kezdődik.. Már az ókori görögök...