2012. május 25. péntek - Orbán. Holnapi névnap: Fülöp, Evelin
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Orbán Európában példátlan húzásra készül
"Magyarországon a párt- és kampányfinanszírozás ügye máig rendezetlen, nem átlátható, hogy melyik párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak, és emiatt nem lehet tudni, hogy a pártok képviselői döntéseikben mennyiben képviselik választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják."
2012. május 25. 17:25
Véget ért a Budai-féle "gyalázatos rágalomhadjárat"
2012. május 25. 17:04
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Kis Gergő aranyérmes 800 m gyorson
2012. május 25. 17:52
Éjfélig megy majd a tücctücc Siófokon
2012. május 25. 17:50
Orbán Európában példátlan húzásra készül
"Magyarországon a párt- és kampányfinanszírozás ügye máig rendezetlen, nem átlátható, hogy melyik párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak, és emiatt nem lehet tudni, hogy a pártok képviselői döntéseikben mennyiben képviselik választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják."
2012. május 25. 17:25
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
A püspök úr szelektív memóriája
Kérdőjel
-
2012.05.25 18:54
Magánynyugdíj
Joszip Vragics
-
2012.05.25 18:54
Hmmm....
Joszip Vragics
-
2012.05.25 18:50
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
Kérdőjel
-
2012.05.25 18:47
Hát milyen országban élünk?
Joszip Vragics
-
2012.05.25 18:39
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
Joszip Vragics
-
2012.05.25 18:35
ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA
Qkory
-
2012.05.25 18:28
Orbán a király !
Csikar
-
2012.05.25 18:07
ÚSZÁS
Qkory
-
2012.05.25 17:38
TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK
Qkory
-
2012.05.25 16:47
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései
Fotó: Amnesty International
Tüntetés a sajtószabadságért
2012. május 24. 12:51
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Kedd, 2009. szeptember 1. 10:31
Bányai György
írása
Horváth Aladár a cigányellenesség okairól
Ettől még nem változik semmi
A múlt héten a rendőrség elfogta a romagyilkosságok feltételezett elkövetőit. Horváth Aladár, a hazai cigány polgárjogi mozgalom egyik ismert alakja közelről érzékeli két évtized politikai és társadalmi folyamatainak a roma közösségeket érintő hatásait, és úgy véli, ezzel még nem oldódott meg semmi. BÁNYAI GYÖRGY interjúja.
Megnyugvást hozott, hogy hat cigányember feltételezett gyilkosait megtalálta a rendőrség?
Gratulálok a rendőrség munkájához a polgárjogi alapítvány valamennyi munkatársa nevében. Ám szerintem már korábban a magyar titkosszolgálatok látókörébe kellett volna kerülniük a most elfogottaknak, hiszen rendszeresen hangot adtak cigányellenes nézeteiknek. Ha bebizonyosodik velük szemben a gyanú, a legszigorúbb büntetésre számíthatnak. Megnyugodnunk mégis csak akkor lehetne, ha a politika mindkét oldala és a média nagy része változtatna hozzáállásán: a romákat a magyar nemzet integráns részének tekintené. Mert a gyilkosságok egyenes következményei a romák strukturális kirekesztettségének. Mindaddig, amíg ezen nem változtatunk, minden feltétel adott ahhoz, hogy a cigányokkal szembeni erőszakos cselekmények megismétlődjenek, a konfliktusok eszkalálódjanak.
1988–89-ben Miskolcon ön volt az első sikeres polgárjogi akció, a gettóellenes küzdelem helyi képviselője. Jelentős értelmiségi és médiatámogatással meg tudták akadályozni a Sajó-parti „alacsony komfortfokozatú telep” felépítését. Húsz évre rá az aktuális miskolci rendőrfőkapitány „cigánybűnözésről” beszél, s miután a miniszter állásából felfüggeszti, az MSZP-től a cigány vajdán keresztül a Jobbikig terjedő alkalmi koalíció egy nap alatt visszahelyezteti a székébe. A kör bezárult?
Húsz éve Miskolcon a kommunista rezsim saját válságát akarta elfedni, csökkenteni azzal, hogy a „problémás cigányokat” két kilométerre a várostól gettósítja. Ma a negyedik köztársaság és az újkapitalista rendszer krízise csapódik le elsőként rajtunk. Akkoriban az apartheidterv megvalósulását meg tudtuk akadályozni, mert a rendszer omladozott, az új elveivel pedig összeegyeztethetetlen volt. Székesfehérváron, a Rádió utcai konfliktusként elhíresült ügyben, amikor 1996-ban újjászerveztük a gettóellenes bizottságot, már két és fél évig kellett küzdenünk a miskolcihoz hasonló elkülönítő politika megakadályozásáért. Az akkori borsodi kapitány most a Polgárőr Szövetség elnöke, Túrós András belügyi államtitkárként ’89-ben a magyar állam nevében ugyanazért megkövette a magyarországi romákat, amiről a mostani miskolci kapitány nagy tetszésindexszel beszélt: az alkotmányellenes „cigánybűnözés” kifejezés használatáért. A különböző rendszerek cigánypolitikáit meghatározó paradigmák tehát nem akarnak változni: szociális és rendészeti, illetve nemzetbiztonsági kérdés voltunk és vagyunk. Lehangoló és unalmas köröket futunk.
Ön a ’90-es demokratikus választásokat követően a magyar parlament egyik első roma képviselője lett. Volt lehetősége korszerű roma paradigmák felvázolására?
Igen, volt. És nagyon igyekeztem őszintén beszélni azokról az alapelvekről, megközelítésekről, amelyek szerint én és mestereim, szeretett barátaim: Csalog Zsolt, Solt Ottilia, Havas Gábor, Ladányi János, a romák körében Daróczi Ági, Zsigó, Bari Károly látták-láttuk a cigányokkal, romákkal kapcsolatos közpolitikai, társadalmi kérdéseket. Élénken élnek bennem Göncz Árpád szavai, aki frissen megválasztott elnökként magával hívott Tiszabőre, az elcigányosodó faluba, és azt mondta: úttörő vagy, el fogsz bukni, de vigasztaljon, hogy az ország legjobb emberei szeretnek. A ’90-es években igen sok energiát fektettünk abba, hogy a magyar politika és a társadalom szemét felnyissuk, és ebben Árpi bácsi volt a leghitelesebb hang: „a cigányügy”, a romák integrációja magyarügy, az ország, a nemzet talpra állásának és felemelkedésének egyik záloga. Parlamenti munkámban, beszédeimben ennek a hitvallásnak próbáltam megfelelni.
Tettek javaslatot arra, hogyan „nyúljon” a megoldandó napi feladatokhoz egy képviselő, polgármester?
Sokszor elmondtuk, hogy a romákkal kapcsolatban megoldandó feladatok alapvetően három területre terjednek ki. Ezek: a szociális lemaradás, a dezintegráció, továbbá a rassz alapú, elterjedt kifejezéssel: faji elkülönítés felszámolása, valamint a nemzetiségi, kulturális jogok gyakorlása. Az elsőt tekintve: minden polgárjogi fellépésünk arról szólt, hogy nem kérünk külön „cigány szociálpolitikát”, külön lakhatási, foglalkoztatási programokat. Az államnak, az önkormányzatoknak ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell nyújtaniuk a cigány szegényeknek, mint a nem cigány szegényeknek. Az apartheid felszámolása sem szimplán cigány ügy, annak ellenére sem, hogy a romák jelentős része a rasszjegyei miatt megkülönböztethető, de a faji egyenlőtlenségekkel szembeni küzdelem minősége, eredményessége a jogállam, a demokrácia fokmérője. Harmadrészt pedig: sok „cigány származású” ember számára fontos a nyelv, a nemzetiségi oktatás, a népi hagyomány, a folklór, a színház, a tánc. És mint más nemzetiségeknél, ugyanúgy nekünk is jár, pontosabban járna az ezen jogok gyakorlásához szükséges javak és intézmények, magas színvonalon működő iskolák, klubok, művészeti centrumok, a pozitív identitás megélésének valamennyi lehetősége.
A szegénységet, legyen az cigányé, nem cigányé, eléggé közönyösen kezeli a hivatalos politika, a közvélemény egy része pedig úgy tartja zömükről, ők tehetnek róla. A romákat emellett etnikai előítélet is sújtja.
A szegényeket, mint a cigányokat, lenézi és megveti a kis- és nagypolgárok többsége. A média nagy része által szinte csak cigányokkal illusztrált szegénység, nyomor, deviancia arra való, hogy az elesettek gondjai iránt még gyengébb legyen a társadalom érzékenysége. Hogy csak őket lehessen okolni helyzetükért, amire hivatkozva a maradék segítséget is megvonhatják tőlük. A cigány leszakadók nyomora egyre kilátástalanabb. A falu széli régi cigánytelepek világát felváltotta a falvakon, kistérségeken, sőt határokon átívelő homogén cigánygettók kilátástalansága.
Mennyiben érzi a politika felelősségének és mennyiben társadalmi-gazdasági folyamatnak a cigány leszakadók szegregációját? Kutatások bizonyítják, hogy az egyéb feszültségek mellett iskolai, lakóhelyi szegregáció révén is növekszik az etnikai konfliktusok száma és intenzitása.
A társadalom jó részének szűklátását, buta előítéleteit, gerjesztett indulatait simán fel tudja használni a politika saját önző érdekei szerint. És azt hiszem, ez fordítva is igaz. A politikának nemhogy a felzárkózás, de a leszakadás megfékezése sem állt közvetlen érdekében. A társadalom pedig eldöntötte, nem fog együtt élni az egyre zavaróbb nyomorgókkal, akik segítség, munkajövedelem, kapcsolati tőke híján törvényszerűen csúsztak az alacsonyabb presztízsű és komfortú lakóhelyekre, a cigánygettókba. Ahonnan csak kivételes esetekben van visszaút.
Lát-e összefüggést a cigányellenes támadások, a fenyegetettség és a rassz alapú elkülönítés között?
Ahogy a holokausztot megelőző időkben, most is erőszak fenyegeti a vidéki cigányságot. Mert rendkívül súlyos gazdasági válságban élünk, a rendszerváltásban és az uniós csatlakozásban csalódottak bűnbakot keresnek. Itt vagyunk. A kereskedelmi tévék aberrált cigányokkal töltik ki a két reklám közötti időt, egyes csatornák tendenciózusan alantas propagandával cigányellenes indulatokat szítanak, az internetből ömlik a náci szöveg. A társadalom egyik része nyíltan cigányozik, a másik közönyös. Az állam gyengén funkcionál. A leszakadt, rossz sorsú cigányokat nem veszik emberszámba, elvesztésük nem okoz erkölcsi problémát. Ezért kellene legalább ésszel bírnia a politikának, ha már szíve nincs.
1988–89-ben Miskolcon ön volt az első sikeres polgárjogi akció, a gettóellenes küzdelem helyi képviselője. Jelentős értelmiségi és médiatámogatással meg tudták akadályozni a Sajó-parti „alacsony komfortfokozatú telep” felépítését. Húsz évre rá az aktuális miskolci rendőrfőkapitány „cigánybűnözésről” beszél, s miután a miniszter állásából felfüggeszti, az MSZP-től a cigány vajdán keresztül a Jobbikig terjedő alkalmi koalíció egy nap alatt visszahelyezteti a székébe. A kör bezárult?
Húsz éve Miskolcon a kommunista rezsim saját válságát akarta elfedni, csökkenteni azzal, hogy a „problémás cigányokat” két kilométerre a várostól gettósítja. Ma a negyedik köztársaság és az újkapitalista rendszer krízise csapódik le elsőként rajtunk. Akkoriban az apartheidterv megvalósulását meg tudtuk akadályozni, mert a rendszer omladozott, az új elveivel pedig összeegyeztethetetlen volt. Székesfehérváron, a Rádió utcai konfliktusként elhíresült ügyben, amikor 1996-ban újjászerveztük a gettóellenes bizottságot, már két és fél évig kellett küzdenünk a miskolcihoz hasonló elkülönítő politika megakadályozásáért. Az akkori borsodi kapitány most a Polgárőr Szövetség elnöke, Túrós András belügyi államtitkárként ’89-ben a magyar állam nevében ugyanazért megkövette a magyarországi romákat, amiről a mostani miskolci kapitány nagy tetszésindexszel beszélt: az alkotmányellenes „cigánybűnözés” kifejezés használatáért. A különböző rendszerek cigánypolitikáit meghatározó paradigmák tehát nem akarnak változni: szociális és rendészeti, illetve nemzetbiztonsági kérdés voltunk és vagyunk. Lehangoló és unalmas köröket futunk.
Ön a ’90-es demokratikus választásokat követően a magyar parlament egyik első roma képviselője lett. Volt lehetősége korszerű roma paradigmák felvázolására?
Igen, volt. És nagyon igyekeztem őszintén beszélni azokról az alapelvekről, megközelítésekről, amelyek szerint én és mestereim, szeretett barátaim: Csalog Zsolt, Solt Ottilia, Havas Gábor, Ladányi János, a romák körében Daróczi Ági, Zsigó, Bari Károly látták-láttuk a cigányokkal, romákkal kapcsolatos közpolitikai, társadalmi kérdéseket. Élénken élnek bennem Göncz Árpád szavai, aki frissen megválasztott elnökként magával hívott Tiszabőre, az elcigányosodó faluba, és azt mondta: úttörő vagy, el fogsz bukni, de vigasztaljon, hogy az ország legjobb emberei szeretnek. A ’90-es években igen sok energiát fektettünk abba, hogy a magyar politika és a társadalom szemét felnyissuk, és ebben Árpi bácsi volt a leghitelesebb hang: „a cigányügy”, a romák integrációja magyarügy, az ország, a nemzet talpra állásának és felemelkedésének egyik záloga. Parlamenti munkámban, beszédeimben ennek a hitvallásnak próbáltam megfelelni.
Tettek javaslatot arra, hogyan „nyúljon” a megoldandó napi feladatokhoz egy képviselő, polgármester?
Sokszor elmondtuk, hogy a romákkal kapcsolatban megoldandó feladatok alapvetően három területre terjednek ki. Ezek: a szociális lemaradás, a dezintegráció, továbbá a rassz alapú, elterjedt kifejezéssel: faji elkülönítés felszámolása, valamint a nemzetiségi, kulturális jogok gyakorlása. Az elsőt tekintve: minden polgárjogi fellépésünk arról szólt, hogy nem kérünk külön „cigány szociálpolitikát”, külön lakhatási, foglalkoztatási programokat. Az államnak, az önkormányzatoknak ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell nyújtaniuk a cigány szegényeknek, mint a nem cigány szegényeknek. Az apartheid felszámolása sem szimplán cigány ügy, annak ellenére sem, hogy a romák jelentős része a rasszjegyei miatt megkülönböztethető, de a faji egyenlőtlenségekkel szembeni küzdelem minősége, eredményessége a jogállam, a demokrácia fokmérője. Harmadrészt pedig: sok „cigány származású” ember számára fontos a nyelv, a nemzetiségi oktatás, a népi hagyomány, a folklór, a színház, a tánc. És mint más nemzetiségeknél, ugyanúgy nekünk is jár, pontosabban járna az ezen jogok gyakorlásához szükséges javak és intézmények, magas színvonalon működő iskolák, klubok, művészeti centrumok, a pozitív identitás megélésének valamennyi lehetősége.
A szegénységet, legyen az cigányé, nem cigányé, eléggé közönyösen kezeli a hivatalos politika, a közvélemény egy része pedig úgy tartja zömükről, ők tehetnek róla. A romákat emellett etnikai előítélet is sújtja.
A szegényeket, mint a cigányokat, lenézi és megveti a kis- és nagypolgárok többsége. A média nagy része által szinte csak cigányokkal illusztrált szegénység, nyomor, deviancia arra való, hogy az elesettek gondjai iránt még gyengébb legyen a társadalom érzékenysége. Hogy csak őket lehessen okolni helyzetükért, amire hivatkozva a maradék segítséget is megvonhatják tőlük. A cigány leszakadók nyomora egyre kilátástalanabb. A falu széli régi cigánytelepek világát felváltotta a falvakon, kistérségeken, sőt határokon átívelő homogén cigánygettók kilátástalansága.
Mennyiben érzi a politika felelősségének és mennyiben társadalmi-gazdasági folyamatnak a cigány leszakadók szegregációját? Kutatások bizonyítják, hogy az egyéb feszültségek mellett iskolai, lakóhelyi szegregáció révén is növekszik az etnikai konfliktusok száma és intenzitása.
A társadalom jó részének szűklátását, buta előítéleteit, gerjesztett indulatait simán fel tudja használni a politika saját önző érdekei szerint. És azt hiszem, ez fordítva is igaz. A politikának nemhogy a felzárkózás, de a leszakadás megfékezése sem állt közvetlen érdekében. A társadalom pedig eldöntötte, nem fog együtt élni az egyre zavaróbb nyomorgókkal, akik segítség, munkajövedelem, kapcsolati tőke híján törvényszerűen csúsztak az alacsonyabb presztízsű és komfortú lakóhelyekre, a cigánygettókba. Ahonnan csak kivételes esetekben van visszaút.
Lát-e összefüggést a cigányellenes támadások, a fenyegetettség és a rassz alapú elkülönítés között?
Ahogy a holokausztot megelőző időkben, most is erőszak fenyegeti a vidéki cigányságot. Mert rendkívül súlyos gazdasági válságban élünk, a rendszerváltásban és az uniós csatlakozásban csalódottak bűnbakot keresnek. Itt vagyunk. A kereskedelmi tévék aberrált cigányokkal töltik ki a két reklám közötti időt, egyes csatornák tendenciózusan alantas propagandával cigányellenes indulatokat szítanak, az internetből ömlik a náci szöveg. A társadalom egyik része nyíltan cigányozik, a másik közönyös. Az állam gyengén funkcionál. A leszakadt, rossz sorsú cigányokat nem veszik emberszámba, elvesztésük nem okoz erkölcsi problémát. Ezért kellene legalább ésszel bírnia a politikának, ha már szíve nincs.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXI. évfolyam 35. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Fent és lent
Közterületesek a 99-esen!
Egyenlítő
A kormány és a realitás
Banditapolitika
Halihó! Ellenzék! Na kapjuk össze magunkat villámgyorsan!
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Szavazás
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 21 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Folyamatos látens tény, hogy soha nem hívta fel, s nem kérte sem a hatalom felől, sem a média oldaláról, megvilágítva, hogy próbáljatok már végre egy kicsit az integrálódás felé elindulni. Nem tudják, netán bármilyen érdekek mentén nem akarják a cigánysággal kapcsolódó kérdéseket nem sunyi tabu kérdésként kezelni. Pedig ez lenne végre az egésznek a lényege.Ha pedig végképpen nem megy akkor igenis sokkal markánsabban, megfelelő humánus szankciókkal határozottan erre predesztinállni kell a cigányságot. A mega szintű, pozitív diszkrimináció, csak röhejessé teszi az erre irányuló törekvéseket. S mit ne mondjak ezen a leg kajánnabbul pontosan a cigányság mosolyog, kitűnően manifesztálva a saját berkeit erősítend. A közelmúltban Bajnai úrtól elhangzott, hogy kérjük tartsák be az együttélés alapvető szabályait, nos közel s távoli viszonylatban ez volt felelős vezetőtől az első ilyen megnyilvánulás. Szomorú! Egy nép aki itt él, valamilyen formában mint annak állampolgára, nem e lenne alapvető kötelessége, minimum ahhoz megfelelő részarányban alkalmazkodni is? A szavaim tapasztalatokon hosszú évek távlatából erednek.Az őszinte önkritikus tárgyilagos megvilágítást illene már nem holmi rasszista bélyeggel aposztrofálni. Ha ezen az úton haladunk tovább, beláthatatlan következményei lehetnek, ami egyik félnek sem fogja a javát szolgállni!!
butterfly-nak igaza van!
Ilyeneken kellene a fejüket törni a roma vezetőknek!
családi pótlék 2 gyermekig !!!!!!felette adójóváirás!!!
iskolai igazolatlan ,rendszeres hiányzás....szociális juttatások azonnali megvonása.
a cigányok körében felvilágositó munka a társadalmi együttélésről.
az általános iskola után ne szüljenek azonnal.
ne a sok gyerekből éljenek meg a szülők.
....a szabolcsi jégverésről nyilatkozott a tévében egy cigányasszony akinek a háza tetejét megrongálta a vihar:hét gyerekemmel élek és nincs pénzem a tetőre.
....még egyetlen média sem kérdezte meg,hogy a semmire miért vállalt ennyi gyereket!
....vajon ezt miért nem kérdezik meg??????
....miért nem annyit vállalnak amennyit tisztességesen feltudnak nevelni???
Horvat Aladar ur!Nem kellene lehangolo es unalmas köröket futni,csak egyiranyba kellene,esminel gyorsabban,mint a zamolyiak,megfogadva OV tanacsat,vigyen magaval mindenki megegy embert!Es ne higgyenek senkinek!Senki nem varja vissza a kötözködö, nagypofaju lusta bünözö tolvaj ciganyokat!
Magyarországon a romákon kívül más kissebségű népek is élnek (németek/svábok, szlovákok, románok, zsidók, szerbek, arabok, kínaiak) és érdekes módon velük nincsen semmi gond. Vagyis csak annyi mint a magyarokkal. A különbség a fent zárójelben említett népek között és a romák között az hogy a többiek dolgoznak és a mgyar törvények szerint élnek kis hazánban. Persze a romák között is van sok becsületes dolgos ember de sajnos a többségük a biztos szociális segélyre rendezkedik be, azt pedig megélhetési bűnözéssel egészíti ki. Az okossabb, vagyis inkább az erősebb (mert náluk nem az okos hanem az erős parancsol) romáknál, a szinesfém; uzsorakamat; putrikból az analfabéta, család nélküli lányok futtatása a sláger. Ha bárki számon meri kérni mindezt rajtuk azonnal rasszizmust kiáltanak :(
A roma társadalomnak öntisztuláson kellene átesni. Amíg saját maga nem tagadja/közösíti ki a gazembereket addig nincs miről beszélni.
Idevonatkozó sztori:
2050-ben két roma politikus beszélget a parlamentben:
-Te Gázsi, ezst a mágyár kissebségi ügyet még kéllene má oldáni...
Szomorú :(
Ez az ember tud valamit. Mindenesetre többet mint mi,ugyanis már lassan kiderül,hogy lehet hogy ezek az emberek tették azt amit tettek,de erős háttérsegítséggel,ami ugye vagy nagyon sokára fog a felszínre kerülni,vagy soha. Jól mondja Horváth Aladár,hogy "ettől még nem változik semmi".
Horváth Aladár úr! Tudja mi a leg aggasztóbb gond, már ami a semmi nem változik viszonylatot jelenti, hogy sajnos Önök sem!!
Inkább arra válaszolna ez a rasszístázó jóember, mi fog következni abból, hogy ez a nagy szociális érzékenységgel megáldott kormány, százhúsz milliárdot húzott ki a vidéki önkormányzatok zsebéből.
Szándékos szociális katasztrófát készítenek elő, ahol az elégedetlenséget át lehet fordítani idegngyűlöletbe, mert nem lesz segély, nem lesz óvoda, se iskola,se ingyen ebéd.
Nem lesz iskolabusz, nem lesz közlekedés,nem jár a posta, bezár a bolt.
Kit tesznek majd ezért felelőssé? Kinek kell megoldani egy csontra lepusztított ország gondjait?
Az elkövetkező kormányon kérik számon a tolvajok azt, amit bezsebeltek?
Végre, azt kellene megértetni a romavezettőkkel, hogy a mágyar társadalom nem vállalja tovább, egy többszázezres közösség finanszírozását.
A magyar gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy százmilliárdokat szórjon ki az ablakon, és talán nincs is szándékában, mert megelégelte, hogy évtizedek óta az ő terhére élnek.
A követeléseket annak mértékében tessenek megfogalmazni, amilyen összeget befizettek a költségvetésbe.
Horváth Aladár Úr mindenkit hibáztat a cigányság sanyarú sorsáért , csak magát a cigányságot nem . Javaslom neki ha már annyi " Horger Antal Úrral " találja magát szembe ereszkedjen le a népéhez és fogadja szívébe József Attila szavait " Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní-tani "
Tudja kedves markus,szívesen adnék igazat önnek,de sajnos,amíg ez az utópia bekövetkezik,addig is nekünk kell eltartani őket,és el kell tűrnünk hogy terrorizálnak bennünket,méghozzá büntetlenül.
Markus 0628 óriási tévedésben vagy ha a magyarországi cigányok helyzetét a "palesztin" arabokéval hasonlitod össze. Az arabok mögött 23 arab állam massziv tömbje, továbbá a muzulmán országok /vagy 40-50 ország/ és a befolyásuk alatt álló országok egész sora áll.Az izraeli parlamentben tucatnyi arab parlamenti képviselő ül.A magyarországi cigány népcsoport helyzete azért is bonyolult és nehéz mert nincs mögöttes anyaállam amely védelmet és anyagi támogatást adna.Bonyolitja a cigány népcsoport helyzetét a többi magyarországi etnikum /népcsoport/ hegemonizáló, dominanciára törekvő magatartása amely azt eredményezi, hogy a cigányok társadalmi mobilitása nem sikeres.
"...ha a politika mindkét oldala és a média nagy része változtatna hozzáállásán: a romákat a magyar nemzet integráns részének tekintené."
Egyetértek! De talán az sem ártana, ha romák is így éreznének! A honi zsidóság a fontos értékek megtartása mellett be akart illeszkedni és tett is ezért, a romákra ez kevésbé jellemző.
Igen, túl sok az előítélet a cigányokkal szemben, de SAJNOS napjainkig is sokat tesznek ezért. (Észnélküli gyerekvállalás, majd eltartjuk őket a segélyből, "megélhetési" bűnözés stb.)
Ha az áldozatok kapcsán fontos, hogy cigány, az elkövetők kapcsán sem lehet ezt titkolni. Ha a brutális gyilkosságok idején OKKAL emeli fel a szavát minden jóérzésű ember és a cigány szervezetek, a cigányok által elkövetett cselekmények esetében is szólaljanak meg, ítéljék el, s ne kussoljanak. (Szögi tanár, Cosma stb.)
A legfontosabb persze, nem halat kéne adni a cigányságnak, hanem ideje lenne megtanítani őket halászni...
Erről nekem mindig a palesztinok jutnak eszembe. Van némi párhuzam,ami a dolog politikai részét illeti. Eddig is volt Magyarországon "cigánykérdés",és lesz ezután is. Illúzió azt hinni,hogy egyhamar megoldódik! Manapság csak annyi a változás,hogy létszámuk miatt már jelentős szavazó bázisként tekintenek rájuk,de csak ennyi. És így van jól. Ezt a feledatot ne akarják se a társadalom,se a politika nyakába varrni,mert ez nem a mi feladatunk!!!Tegyék meg ők az első lépéseket,jelezzék kézzelfoghatóan,hogy a magyar társadalom aktív és megbecsült tagjaivá akarnak válni! Aztán lehet beszélni a továbbiakról!
Mindent, amit le akartam írni már mások lehappolták előlem:( :D:D:D
totalitás: Mondhatjuk gettónak is:D Jól van csak viccelek. Abban viszont totál igazat adok, hogy a pénzek többsége más népcsoportok kezébe kerül...na vajon hova.
Nem mellesleg egyre több helyen látom azt, hogy kezdenek az emberek kiábrándulni ebből a társadalmi rendszerből. Nem akarom azt kihozni, hogy éljen a jobboldal, mert nem így gondolkodnak az embernek az én meglátásom szerint.
Sokszor gondolkodok mostanában azon, hogy volt értelme akkor és úgy rendszert váltani '89-ben? Mármint több generáció nőtt fel a Rákosi-Kádári érában, nem lehet nekik egyik percről a másikra azt mondani, hogy oké demokrácia, meg kapitalizmus van. Nem azért mert a piac nem bírta volna, hanem mert az emberi gondolkodás csak lassan áll át.
Egyébként a magyar demokráciáról az jut mindig eszembe, hogy lám-lám ennyire ki lehet forgatni egy szót a saját értelméből.
"Ettől még nem változik semmi"
De nem am... A bunozok bunozok maradnak. Szabadlabon.
A "védett övezet" a cigány népcsoport számára és védelmére teremtődne.Ott lenne célszerü ezt létrehozni ahol a lakosság többségét alkotják.
Mit jelenthet aza ``védett övezet``...
A megoldás alapjának kell meghatározni minden magyarországi népcsoport személyre szóló beazonositását.A cigányoknak szánt pályázati pénzek nagyrészt más népcsoportok tagjainál kötnek ki akik -mivel nem kötelező a beazonositás és a bőrszin sem ad támpontot- magyarként tevékenykednek.A "szingapuri modell" bevezetése hazánkban tisztább körülményeket teremtene.A cigány népcsoport számára "védett övezeteket" térségeket kellene kijelölni.A cigány vezetők aktivabbak is lehetnének.
Ez a figura legkevésbé hiteles képviselője a cigányságnak.
Évtizedek óta a süllyesztőbe került szadeszesek mondták meg neki, miről, mit kell gondolni.
Önállóan egy árva gondolata nincs. Igazi zsír ember, arra való amire használják, ha van balhé veri a nyálát, nincs kussol.