Hetilap kereső

Krug Emília írása

Szerinte nem populista blöff, hanem átgondolt városfejlesztési koncepció egy eleme. S a nagy svunggal bejelentett ingyenes BKV ígéretére még véletlenül sem azért volt szükség, hogy megszilárdítsa főpolgármester-jelölti pozícióját. KRUG EMÍLIA interjúja.

- Hát, gratulálok.
– Mihez is?
- Ha az volt a cél, hogy a címlapokra kerüljön, sikerült.
– Az volt a cél, hogy vitát kezdeményezzek egy zöldebb, egészségesebb Budapestről. A rossz hangulatú választási végeredmény után nem hagytunk időt az önsajnálatra, rögtön nekiugrottunk az önkormányzati választásnak.
- Nem tudom eldönteni, mikor van nagyobb baj a szocialistákkal: ha megint csak beszállnak az ígéretlicitbe, vagy ha komolyan is gondolják.
– Azzal a céllal, hogy egészségesebb, zajtól, portól, dugóktól mentes környezetben éljünk, egyetértenek a budapestiek. Az elv egyszerű: a környezetszennyezők járuljanak hozzá nagyobb arányban a környezetet nem szennyezők közlekedési költségeihez. Korábban már megalapoztuk a változásokat. Az elmúlt években az MSZP kezdeményezésére elfogadtuk a főváros zajstratégiáját, az egységes parkolási stratégiát, Európa egyik legszigorúbb szmogriadó-rendeletét, és bevezettük a tehergépjármű-behajtási díját. Akkor beszélhetnénk ígéretlicitről, ha azt mondtam volna: majd valahogy kigazdálkodjuk, nem kell semmi egyebet tenni.
- Pedig ugyanilyen felelőtlennek látszik a mostani ígéret is. Merthogy a dugódíjból nemhogy ötvenmilliárd, jó, ha kilenc befolyhat. Ráadásul sokba kerül a bevezetése, és a működtetésre elmegy a bevételek csaknem fele.
– Akik kilenc-tízmilliárdot emlegetnek, azok egy jelzésértékű közlekedési díjról beszélnek, amely csak a legszűkebb belvárost érintené. Én ennél nagyobb, stratégiai lépést vázoltam. Itt van egy tanulmány, ez azt a zónabecslést tartalmazza, amelyikről beszélek.
- Ajjaj, megint egy tanulmány.
– Ez az eredeti, megalapozott javaslatcsomag, amelyre építhetünk. A bevételek felét azért emészti fel az üzemeltetés például Londonban vagy Stockholmban, mert nagy valószínűséggel nem megfelelő szerződéseket kötöttek. Ahelyett, hogy kifizették volna a rendszer árát, majd maguk gazdálkodtak volna a befolyó forrásokkal, rábízták egy cégre, és megállapodtak abban, milyen arányban osztják meg a bevételt. Az a racionális, hogy a rendszert ne magánvállalkozás, hanem száz százalékban fővárosi tulajdonú cég üzemeltesse, és a beérkező forrásokat komplex várostervezésben használjuk fel. Ez összetett program, amelyhez a feltételeket már elkezdtük megvalósítani. A cél az, hogy – az utazás minőségének javításával és radikális díjcsökkentéssel vagy akár díjmentességgel – vonzóvá tegyük a közösségi közlekedést.

Kovalovszky Dániel felvétele

- Amikor Mesterházy Attilának, Lendvai Ildikónak elmondta az ötletet, azt mondták, hajrá Csaba?
– Meg a budapesti vezetés is, igen. Megértették, hogy komplex fejlesztésről van szó, nem populista blöffről, ahogy beállítani próbálják.
- Akkor Mesterházy pár napra rá egy kérdésre válaszolva miért reagált úgy: nem ért hozzá?
– Mert nem az ő dolga, hogy átlássa az egész fejlesztési tervet.
- Egy párt, egy kampány, nem?
– Ez budapesti ügy. Amit egyébként Mesterházy támogat, amiképp Lendvai Ildikó is. Azonban nekem nem az MSZP vezetőit kell elsősorban meggyőznöm, mert ők már elkötelezettek a zöld fejlesztések, egy új szemléletű politikai program mellett.
- És a Bajnai-kormány lépéseivel párhuzamosan épp azt akarták megértetni, hogy nincs ingyenebéd.
– Nincs is. Ma a budapestiek az adófizetéssel, a jegyárral és az egészségükkel is fizetnek a közösségi közlekedésért. Évente kétezer budapesti hal meg légszennyezettség miatt, és további százezer betegszik meg. Ha ez nem elég ok arra, hogy akár szokatlan eszközökkel is, de bátran változtassunk a helyzeten, akkor nem tudom, mi az. Ráadásul a légszennyezettségből adódó egészségügyi kezelésekre évente kilencmilliárd forintot költünk, ez is jelentősen csökkenthető a környezettudatos közösségi közlekedéssel. Erről szól a javaslatom, mert így hamarosan élhetetlenné válik a város.
- Most tűnt föl?
– Meg lehet nézni a korábbi kezdeményezéseimet is.
- Miért az utolsó fél évben rukkol elő egy ilyen ötlettel?
– Ugye senki nem gondolta, hogy egy ilyen rendszerfejlesztést pillanatok alatt be lehet vezetni?
- Esetleg nem azért volt szükség a bejelentésre, hogy a főpolgármester-jelölti pozíciója megszilárduljon?
– A zöld közösségi város koncepciója az MSZP főpolgármester-jelölti programja. Az alapjait 2008 decemberében fogadta el a fővárosi MSZP, engem pedig idén februárban választott jelöltjévé. Nem kell semmit megszilárdítanom.
- Ez így marad akkor is, ha tisztújítás lesz a pártban?
– Igen, hiszen azon az úton indultam el, amire mandátumot kaptam. A program sok-sok eleméből áll össze egy jó levegőjű, modern főváros összképe.
- És miért hinnék el a szocialistáknak és Horváth Csabának, hogy most képes megvalósítani?
– Lépni kell, mert lassan megfulladunk. Az már csak mellékes szempont, hogy az Európai Uniónak tett kötelezettségvállalásunk alapján több tízmilliárd forintos bírságot kaphatunk, ha nem változik a légszennyezettség. De várom a további javaslatokat is.
- Talán előrelépés lenne, ha az általunk befizetett pénz nem nokiásdobozokban vándorolna a városháza folyosóin.
– Hadd idézzem fel, hogy én voltam az, aki a korrupció visszaszorításának érdekében javaslatot tettem a széles körű átláthatóság végett. Nem az ellopott százmilliók miatt tartunk itt, hanem mert az elmúlt húsz évben nem tudtunk szembenézni azokkal a feladatokkal, amelyeket el kell végeznünk.
- És ugyanazok a szocialisták, akik megint a budapesti lista élén vannak, mínusz Hagyó Miklós, most miért tudnák ezt megoldani?
– Nem ez a kérdés.
- Az én kérdésem ez. Meg azoké a választóké, akik elfordultak az MSZP-től a fővárosban is.
– Akármennyire egyszerű is „hagyózni”, megvárnám az eljárások végét. Ha valaki csak egy forintot is ellopott, arra sújtson le a törvény. De ennek nincs köze ahhoz a várospolitikai programhoz, amelyet meg kell valósítani.
- A hitelességhez van köze.
– Az én hitelességemet soha senki nem vonta kétségbe. Négy évig voltam polgármester, három évig főpolgármester-helyettes – a kultúráért, az oktatásért és az egészségügyért feleltem, és hetvenöt napig voltam felelős a közösségi közlekedésért is. Ezt az utóbbi munkát folytattam Budapest kormánybiztosaként: elkészítettünk egy üzleti modellt, amelynek alapján a kormány és a főváros megállapodást kötött. Ez üzemi szempontból nullszaldóssá tette a BKV működését, plusz több tízmilliárdos többletbevételt jelentett, és elérte, hogy a támogatás inflációkövető legyen.
- Csakhogy a kormány, amellyel megállapodott, fél év múlva már sehol nem lesz.
– Hamarosan kiderül, hogy a Fidesz 2002 óta tanult-e a hibáiból, és együttműködik-e a fővárossal, betartja-e a szerződéseket, vagy megint leállít budapesti beruházásokat, és panelprolizik.
- Vagy az alapoktól átszervezik a céget, és számos, régóta esedékes átszervezést végrehajtanak. Például a közös megrendelői szervezet létrehozása, a BKV, a MÁV és a Volán szolgáltatásainak összehangolása, a megrendelői, végrehajtói, ellenőrző funkciók szétválasztása.
– A közös megrendelői szervezet programja már megvan: az elmúlt években mi készítettük elő ezt a projektet.
- Akkor program már van...
– Lépésről lépésre haladunk. A szerződésben szerepel, hogy 2011-től ennek a közös megrendelői szervezetnek kell adnia a megrendelést a BKV-nak, a MÁV-nak, a Volánnak. A munkát ’90-ben, illetve ’98 és 2002 között is el lehetett volna végezni. De akkor sikerült, amikor bizonyos döntésekért én voltam a felelős. A hitelességemet ez támasztja alá.