Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Éjszakánként denevérsikolytól hangos a kecskeméti lakótelep. A bevakolt panelházakból menekülnek az odavackolt kolóniák. Megmentésükre tornyok épülnek a nemzeti park területén - írja a baon.hu.

– Szakértők megfigyelték, hogy a denevérek feltérképezik környezetüket, és ha veszélybe kerül, megsemmisül lakhelyük, célzottan települnek át más, biztonságot nyújtó helyre – mondta el a toronyprojektet is koordináló Vajda Zoltán. – Nappal elég sérülékenyek a denevérek, célpontjai héjának, karvalynak, ezért kifinomult érzékük van a búvóhelykeresésre. Nem kérdés, hogy felfedezik a kapaszkodókkal, résekkel, odúkkal, üreges telelőhelyekkel bíró tornyokat.

Magyarországon Bács-Kiskun megyékben épült a legelső denevértorony 2001-ben. A Hídépítő Rt. állította a tiszaugi közúti híd építésénél. Tervezésébe bevonták a Magyar Denevérkutatók Baráti Körét. Elnökét, Dobrosi Dénest kérték szakértőül a most épülő denevérhotelek megépítéséhez is.
– A tiszaugi tornyot az első évben csak néhány példány látogatta meg, öt évvel később 1300 tanyázott benne – mondja a denevérkutató.

A denevérhotelek mellett békamentő rendszer épülhet Fülöpszállásnál, egykori rizstelepet számolnak fel Soltszentimrén, nyílt vízi élőhelyet alakítanak ki az izsáki Kolon-tónál, inváziós növényeket irtanak a bócsai ősborókás védelmében a KNPI által megpályázott és sikerrel elnyert uniós forrásból. Ez az élőhely-rekonstrukció a nemzeti park védett természeti területeinek egy tizedét, azaz több mint 12 ezer hektárt érint.