Hetilap kereső

Sándor Zsuzsanna írása

Az Orbán-kormány a választójogi törvény módosítására készül: a határon túli magyarok az állampolgárság mellé szavazati jogot is kapnának. A felvidéki magyar pszichiáter, író, a nagy sikerű Határeset című regény szerzője annak idején egyik kezdeményezője volt a magyar–szlovák Híd-Most párt megalakításának. Hunčík Péter szerint a felvidéki magyarságot Orbán Viktor eszközül használja belpolitikai játszmáihoz. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

- Azt állítja a Fidesz: a határon túli magyarságnak régi vágya teljesül a magyar állampolgársággal, szavazati joggal. Ám a felvidéki magyarokat megosztja ez a nemzetpolitika.

– Szlovákia és Magyarország is tagja az EU-nak, így a magyar állampolgárság „csupán” szimbolikus jelentőségű. Igaz, érzelmileg fontos nekünk. Főleg a korombéli „kisebbségiek” érzik úgy, hogy egyik legféltettebb álmuk valósulhatna meg azzal, ha végre „teljes értékű” magyarok lehetnének.

b>- Miért fogalmaz feltételes módban? Hiszen a kettős állampolgárság törvénye már megszületett.

– Rendkívül megalázó, ahogy a honosítási hercehurcát kezeli a magyar kormány. Itteni honfitársaim többségét felháborítja a Fidesz–KDNP képmutatása: úgy tesznek, mintha az állampolgársággal „megajándékoznának” minket, pedig csupán eszközül használnak bennünket önös belpolitikai játszmáikhoz.

- Mi bizonyítja ezt?

– Az Orbán-kormány a kettős állampolgárság témáját a tavalyi szlovák választási kampány finisében dobta be. Pedig előzőleg még Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) akkori elnöke is kérte a Fideszt: várjon kicsit, két héttel a szavazások előtt nem kellene felkorbácsolni a magyarellenes indulatokat Szlovákiában. De Orbán Viktort ez nem érdekelte. Bejelentése után a még hivatalban lévő Fico-kormány azonnal elrendelte: aki más ország állampolgárságát felveszi, az egyben lemond a szlovákról. Orbán „ajándékáért” mi súlyos árat fizettünk, és a Fidesz még különösebb együttérzést sem mutatott velünk. A múlt nyáron a papszigeti nemzetközi főiskolás-találkozón Kövér László is előadást tartott. Egy felvidéki magyar diák megkérdezte tőle: „Nem veszik észre, hogy minél jobban nyomulnak Szlovákiában, annál rosszabb nekünk?” A Magyar Országgyűlés elnöke válaszával voltaképpen fenyegetően üzent nekünk: „Gyáva népnek nincs hazája.”

- Másfelől ha a határon túli magyarok az állampolgárság mellé választójogot is kapnak, élhetnek vele: ha nem tetszik nekik Orbán politikája, ellene is voksolhatnak majd.

– Bugár Béla, a Híd-Most párt elnöke azt mondta: nincs keresnivalónk a magyarországi választásokon. Egyetértek vele: bármennyire szeretjük is „második hazánkat”, mi nem ott élünk, nem mi viseljük az ottani politikai-gazdasági döntések következményeit. Ráadásul a közvélemény-kutatások is azt jelzik: Magyarországon a többség nem szeretné, ha a határon túliak szavazatukkal beleszólnának a magyarországi belügyekbe. Felvidéken is komoly feszültséget szítana, ha a magyarországi pártok gőzerővel kampányolnának itt. S bár ígérte a Fidesz, hogy előbb egyeztetnek a szavazati jogról a kinti magyar szervezetekkel, Bugár Béla pártjával eddig még nem is tárgyaltak. Miközben a Híd a szlovák kormánykoalíció tagja, Bugár pedig a pozsonyi parlament alelnöke is.

- Mivel a Híd „vegyes párt” – szlovákok is tagjai –, kormányra kerülése után sokan abban bíztak, rendeződhet a szlovák–magyar viszony: az ottani parlament majd eltörli a Fico-féle nyelvtörvényt, és megszünteti a kettős állampolgárság tilalmát is. Nem így történt. Bugár ezért is a magyar kormányt hibáztatta, mondván: Orbán Viktor mindig ahhoz igazítja a provokatív kijelentéseit, amikor a szlovák parlament valamilyen fontos magyar ügyet tárgyal. Ezzel nehezíti a Híd számára az érdekérvényesítést.

– Tény: a Fidesz épp akkor vetette fel a szavazati jog kérdését, amikor nálunk újabb országgyűlési viták kezdődtek a kisebbségi nyelvtörvényről. Az etnikai indulatok ismét felizzottak Szlovákiában, a sajtó a „magyar expanzió” veszélyeit taglalta. A pozsonyi parlament nem vonta vissza a nyelvtörvényt, holott előtte komoly esély volt rá. A magyar kormány nemzetstratégiája az állandó konfliktuskeltésre épül. Nem tisztem Bugárékat védeni, ám hatalmas nyomás nehezedik rájuk Budapestről, miközben küzdeniük kell a szlovák nacionalista ellenzékkel és a kormánypártokkal is. A Híd már többször „borotvaélen táncolt” a koalícióban.

- Ha esetleg „kitáncolna” onnan, mert a Fidesz nemzetpolitikája miatt nem tudja hatékonyan képviselni a felvidéki magyarság érdekeit, megszűnne a szlovák koalíció parlamenti többsége. Mindenesetre Orbán ottani politikai szövetségese, az MKP – amelynek vezetésébe nemrég visszakerült Csáky Pál – már előrehozott választásokat emleget. Talán erre játszik a Fidesz is a folytonos zavarkeltéssel?

– Lehetséges, hiszen a magyar kormány csak az erő nyelvét érti. Orbán egész külpolitikájában történelmi stratégiát váltott.

- Ezt hogy érti?

– A magyarok egykor folyton siránkoztak: a Nyugat cserbenhagyta őket, magukra maradtak szabadságharcaikban. Most viszont az E- tagjaként együttműködhetnének Európával. Ehelyett mit tesz Orbán? A magányos hős” szerepében tetszelegve nekiront Brüsszelnek is, Pozsonynak is. Orbán Viktor képtelen a párbeszédre. Radičová miniszterelnök asszony politikájával sem tud mit kezdeni, mert számára túlságosan európai és liberális. A Fidesz sokat tett azért, hogy felhergelje a viszonylag szelídebb szlovák kormányt is. A „húsvéti alkotmány” is aláássa a szomszédi viszonyokat. Ha önöknél megszűnik a kisebbségi ombudsman hivatala, miért várják el, hogy Szlovákiában védjék a magyarság jogait? Az pedig, hogy a Fidesz semmibe veszi a Híd-Mostot, sérti a szlovákokat is, hiszen közülük többen erre a pártra szavaztak.

- Orbánék a Magyar Állandó Értekezletre is csak az MKP-t hívták meg Felvidékről, Bugár pártját nem. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a döntést így indokolta: „A MÁÉRT a nemzeti érdekek képviseletére alakult, az értekezleteken legitim magyar szervezetek vehetnek részt. Azaz – sarkosan fogalmazva –, csak az etnikai pártok.” Tegyük hozzá: a MÁÉRT-nak meghatározó befolyása van a határon túli magyar szervezetek finanszírozásában is.

– Az is része a Fidesz stratégiájának, hogy felszámoljanak minden olyan határon túli magyar szervezetet, amelyet nem ők irányíthatnak kézi vezérléssel. Önhatalmúlag, egyeztetés nélkül bontották fel a 2003-as szlovák–magyar államközi egyezményt, amely úgy rendelkezett: a Pázmány Péter Alapítvány irányíthatja a szlovákiai magyar nyelvű oktatás finanszírozását. A pénzosztás feladatát átadták a szlovákiai magyar szülők és pedagógusok szövetségeinek. Ezek elnökségeiben több MKP-tag van: a Fidesz lojális követői. A felvidéki magyar sajtóval és könyvkiadással is hasonlóan bánnak el Orbánék. Aki kritizálja őket, azt forrásmegvonásokkal akár tönkre is tehetik.

- Már a tavalyi szlovákiai választások előtt is világossá tette a Fidesz: ha a felvidéki magyarok nem az MKP-ra szavaznak, nem számíthatnak az anyaország kegyeire. Ám a zsarolás visszaütött: a felvidékiek „csak azért is” a Hidat juttatták a parlamentbe. Félelemkeltéssel, egzisztenciális szorongatásokkal most többet érhet el önöknél a Fidesz?

– Nem hiszem. Az itteni magyarok véleményét pontosan tükrözik a legutóbbi felmérések: hetven százalékuk ma is a Hidat támogatja. De más vizsgálatok azt is jelzik: honfitársaink közül egyre kevesebben vallják magukat magyarnak. A kisebbségi identitás elsősorban attól függ, milyen érzelmi-szellemi modellt nyújt az anyaország. A rendszerváltás óta Magyarország „példaértéke” folyamatosan csökken. Az MSZP-nek sosem volt érzéke a szimbolikus dolgokhoz, a nemzeti ügyekhez, a Fidesz meg alattvalónak tekint minket. Orbán Viktor pártja az antidemokratikus irányváltással mintha a Horthy-korszakot akarná újraéleszteni. Ezzel pedig – meggyőződésem – a határon túli magyarok többsége nem hajlandó azonosulni.