Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A valutaalap szerint olyan gazdaságpolitika kell Magyarországon, amely megerősíti a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, stabilizálja a zajló kiigazítási folyamatot és megerősíti a gazdasági intézményrendszert.

Bizalomerősítő magyar gazdaságpolitikát és a kiigazítási folyamat stabilizálását tartja szükségesnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a négyes cikkely szerinti országjelentéshez kapcsolódó, szerdán közzétett igazgatótanácsi értékelésében. A valutaalap igazgatótanácsának tagjai egyetértettek abban, hogy egy olyan - az IMF-fel és más külső hitelezőkkel együttműködésben kialakított - támogatási program, amely megerősített gazdaságpolitikai alapokra épül és a hatóságok erőteljes támogatását élvezi, csökkentheti a magyar gazdaságban mutatkozó feszültségeket.

A szervezet úgy értékeli: a gazdasági kilábalás mérsékelt ütemben zajlik, és a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető. Ezen túl a gazdaságpolitikai döntések miatti aggodalom, illetve a világpiaci kockázatkerülés csökkenti a pénzpiac bizalmát. Az IMF szerint a gyengébb növekedési kilátások ellenére szükség van a költségvetési szigorításra, mivel a magyar államadósság magas és bizonytalan a finanszírozás stabilitása. Az IMF szerint kezelni kell a beruházásokat korlátozó strukturális akadályokat, így reformok szükségesek az üzleti környezet, a versenyképesség és a munkaerő-kínálat javításához. A pénzügyi szektorral kapcsolatosan az IMF igazgatótanácsa annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy a bankok megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek.

Rontott az IMF a magyar bizonyítványon

Hatástalan végtörlesztés, rossz adórendszer, nem hiteles gazdaságpolitika - ezeket a hibákat rója fel főként és több helyütt az IMF országjelentése. Az általános bevezető szerint a kormány ambiciózus hiánycélja elérhető lehet, de a megvalósításra kockázatot jelentenek a romló makrogazdasági feltételek és a lehetséges politikai kisiklások. Az egyre bonyolultabb adórendszert felül kell vizsgálni, hogy középtávon növekedéssel lehessen számolni, a tervezett strukturális reformokat teljes körűen végre kell hajtani, és a munkaerőpiac torzításait ki kell küszöbölni - írja a dokumentum. A felügyeleteknek emellett folyamatosan vizsgálniuk kell a bankok pénzügyi helyzetét, és fel kell készíteniük őket a romló gazdasági helyzetre és finanszírozási nyomásra – idézi a dokumentumot a Világgazdaság.


A Széll Kálmán terv egybevág az IMF javaslataival, de más intézkedések, például a végtörlesztés, a regresszív adózás felé elmozdulás, vagy a munkaerőpiaci beavatkozások rontottak a helyzeten. Ráadásul a fiskális lazítást olyan dolgokkal finanszírozták, mint a különadók vagy a második nyugdíjpillér de facto államosítása - mutat rá az írás, amely a bevezetőjében megemlíti azt is, hogy a piaci indikátorok romlanak, a forint 20 százalékot gyengült, a CDS-felár és a kötvényhozam nőtt, továbbá leminősítések jöttek. A kötvények 37 százaléka van külföldiek kezében, ez magas arány, kockázatot jelenthet - írják.

A javaslatok szerint a különadók kivezetése, az egykulcsos adó elemeinek átgondolása, a bér- és kompenzációs reform ésszerűsítése csökkentheti a kedvezőtlen hatást a középtávú növekedési kilátásokra és a szegények életére. Hozzáteszik azt is: mivel adott a gyenge növekedés, a hitelességre való törekvés támogathatja a költségvetési szigort. Fiskális ügyekben is konkrét javaslatokat tesz a Valutaalap: szerintük az államadósság növelésének korlátozását hozzá kellene kötni az "output gap"-hez, vagyis a gazdaság tényleges és lehetséges kibocsátása közötti különbséghez, ezzel elkerülve a prociklikus szorítást. Másodsorban az önkormányzatok számára konkrétabb hitelfelvételi szabályokat kellene előírni, leírva azt is, pontosan mi történik nemteljesítéskor. Harmadrészt az IMF aggódik a költségvetési tanács függetlensége és hatékonysága miatt. "A minimum, hogy független elemzésekre legyen lehetőségük minden fiskális kezdeményezésről, azokról is, amik hatása kívül áll a mostani büdzsécikluson." - írják.

Idén 0,3 százalék lehet a növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén 0,3 százalékos, 2013-ban 1,5 százalékos magyar gazdasági növekedésre számít - közölte országjelentésében a washingtoni székhelyű szervezet.

Az IMF januári közepi, felülvizsgált adatai alapján arra számít, hogy a 2011. évi 3,4 százalékos GDP-arányos költségvetési többlet után 2012-ben 3,9 százalék, 2013-ban pedig 4,1 százalék lehet a magyar költségvetési deficit. A jelentés decemberi változata még 3,5, illetve 3,7 százalékos hiánnyal számolt 2012-re és 2013-ra, de - elsősorban a bankszövetséggel kötött megállapodás költségei és a bérkompenzáció miatt - 0,4-0,4 százalékponttal rontott előrejelzésén az IMF.

A szervezet úgy látja, hogy a magyar államadósság a 2011. év végi 77,7 százalékot követően 2012-ben a GDP 75,5 százalékára, 2013-ban pedig 75,1 százalékára csökken. Az IMF szerint 2012-ben átlagosan 5,0 százalékos, 2013-ban pedig 3,7 százalékos infláció várható Magyarországon. A munkanélküliség idén 11,5 százalék, 2013-ban 11,0 százalék lehet a Valutaalap számításai szerint. Az IMF korábbi, októberi előrejelzésében 2011-ben 1,8 százalékos, 2012-ben 1,7 százalékos gazdasági növekedésre számított – írja az MTI.

NGM: monitoring a második negyedévben

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a második negyedévben érkezhet Magyarországra a 2008-as hitelnyújtáshoz kapcsolódó, félévente esedékes monitoring vizsgálatra, míg az IMF alapokmány négyes cikkelye szerinti konzultáció várhatóan egy év múlva lesz - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miután az IMF szerdán közzétette éves országjelentését Magyarországról.

A tárca emlékeztet arra, hogy az IMF, alapokmányának négyes cikkelye alapján valamennyi tagországról legalább évente készít gazdaságpolitikai értékelést. A jelentés előkészítése céljából az IMF delegációja 2011. november 9-21. között Budapesten tartózkodott. A megbeszélések során - amelyeken megfigyelőként részt vettek az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank képviselői - találkoztak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőivel és szakértőivel, valamint a pénzügyi piac egyes szereplőivel - olvasható a közleményben.

A látogatás részét képezte az IMF 2008. októberi hitelnyújtásához kapcsolódó, félévenként esedékes utólagos monitoring vizsgálat is.