2012. május 25. péntek - Orbán. Holnapi névnap: Fülöp, Evelin
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Schmitt kizárása még nem kizárható
2012. május 25. 13:05
Óriási a nyomor Magyarországon
Az avasi lakótelep Miskolcon
2012. május 25. 10:56
Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
hirado.hu
2012. május 25. 09:17
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Schmitt kizárása még nem kizárható
2012. május 25. 13:05
300 alatt maradt a forint - egyelőre
2012. május 25. 12:07
Kádár 100
mult-kor.hu
2012. május 25. 11:45
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
AMIRE MÉG AZ MSZP SEM VETEMEDETT!
anula
-
2012.05.25 13:49
Hmmm....
[0]
-
2012.05.25 13:42
Orbán a király !
[0]
-
2012.05.25 13:41
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
tökös
-
2012.05.25 13:31
Hogy mik vannak...
tolstoy
-
2012.05.25 13:29
Tiltakozom a szabad topicnyitás lehetősége ellen
tolstoy
-
2012.05.25 13:17
ÚSZÁS
Qkory
-
2012.05.25 13:16
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
Qkory
-
2012.05.25 13:03
Hát milyen országban élünk?
Qkory
-
2012.05.25 13:01
Heller Ágnes hazugsága
Csikar
-
2012.05.25 12:24
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései
Fotó: Amnesty International
Tüntetés a sajtószabadságért
2012. május 24. 12:51
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Kedd, 2009. május 5. 19:20
Farkas Tímea
írása
Galgagyörki félelem
Jöttek a csuklyások és kiabáltak: gyertek ki, cigányok!
Tavaly nyáron egy éjszaka ismeretlenek romák házaira lőttek Galgagyörkön. Azóta több településen történt hasonló támadás, ám a lövöldözésbe Nagycsécsen, Tatárszentgyörgyön és Tiszalökön többen belehaltak. A tetteseket még keresi a Nemzeti Nyomozó Iroda. A galgagyörki romák sejtik, kik lehettek az elkövetők. Abban biztosak: az, hogy még nem kapták el a tetteseket, rontotta a cigányok és nem romák kapcsolatát. Mindenki a másiktól fél. És több györki cigányember lett a Magyar Gárda tagja.
– Nem akarok nyilatkozni, más újságírók nem azt írták meg, amit mondtam – mondja a telefonban Galgagyörk polgármestere. Szabadi Mónika másik ellenérve: nem tenne neki jót, ha a lövöldözés után majdnem egy évvel ismét beszélne a sajtónak.
Az M3-as autópályáról Aszódon keresztül a Balassagyarmat felé vezető út visz Galgagyörkre. Körülbelül 1100-an élnek a településen. A falu rendezett: a portákon virágok, az árokpartok tiszták, a fű mindenütt rövidre nyírt. A Rákóczi út főúthoz közeli részén a polgármesteri hivatal. A Rákóczi másik vége a domboldalra vezet, ott a romatelep. Délután négykor csendes, az udvarokon csak néhányan, főleg kismamák és gyerekeik lézengenek. Alaposan megnézik az idegent.
Az utcákon alig-alig van ember. A vasút mellett a focipálya üres. A Büfé-Falatozó bejárati ajtaján felirat: Nyitva 07-22. A kocsmában csupán a pultos, épp az egyik kereskedelmi csatorna celebes főzőműsorának ismétlését nézni.
– Csak este vannak vendégek – mondja Böbe. – Napközben az emberek dolgoznak.
A támadást hozom szóba.
– Melyik eset érdekli? Mert volt itt három is. Cigányok támadtak meg magyarokat, a Szép Anna üggyel kezdődött az egész. Ekkor volt kint a gárda is, segítettek az asszonynak és párjának elköltözni.
A Szép-ügy
Szép és párja ügyét felkapta a fél magyar sajtó, leginkább az Echo Tv Mélymagyarját érdekelte. A történet: két épület volt a romasor egyik telkén. A nagyobbikban a fiatal nő és párja, az asztalos lakott. A másikban egy háromgyerekes romacsalád. A faluban azt beszélik: mindkét ház korábban egy özvegyasszonyé volt, tőle megvette valaki. Az új tulajdonos a kisebbik épületet zsebszerződéssel egy cigánycsaládnak eladta. Később a másikat az asztalos és élettársa vásárolta meg. A két házat kis kerítéssel választották el egymástól. Szép és párja azt állították: a romacsalád önkényesen költözött be a telkükön álló kisebb ingatlanba. A víz- és villanyfogyasztást – az asztalosék szerint – a romák helyett ők fizették. Konfliktusuk állítólag odáig fajult, hogy a romacsalád életveszélyesen megfenyegette őket. Végül tavaly nyáron a Magyar Gárda költöztette ki Szépéket.
Költözésüket követően – hivatalosan – ismeretlenek felgyújtották a Szépék telkén lévő romák lakta házat. Szűk három hónappal később, egy nyári éjszaka ismeretlenek a romasoron rálőttek több házra. Az épületekben gyerekek is laktak.
Nyílik a kocsmaajtó, egy férfi lép be rajta. Olcsó sportcipőt, mackónadrágot, pólót visel, a vállán hátizsák.
– Itt egy szenvedő alany, az ő házukra is rálőttek – hívja fel a figyelmem a pultos a vendégre.
A fiatalember előbb Böbénél érdeklődik, hagytak-e neki a büfében csomagot. Majd telefonál.
– Helló, Színes vagyok! – kezdi.
A telefonbeszélgetés után pár percet beszél velem. A nyomozás sikertelenségén méltatlankodik. – Nem lesznek meg már a tettesek. Hát halad a nyomozás? A Nemzeti Nyomozó Iroda is tojik rá! Rendőr ritka felénk, mint a fehér holló. Pedig félnek a romák, sötétedés után nem mernek kimenni az utcára.
Aztán elnézést kér, nincs több ideje.
– Nem igaz, hogy a cigányok este nem járnak ki – mond ellent a pultos. Aztán arról beszél, az atrocitások óta többen léptek be a gárdába. – De nem fogják elvállalni, hogy tagok.
Végül megadja az egyik címét.
A tag a vasúton túl lakik. A csengetésre nem jön elő. Állítólag buszsofőr; lehet, dolgozik.
A közelben egy idősebb férfi ballag, kezében vasvilla.
– Nagy tisztelettel vagyok a gárda felé – mondja a 72 éves Sanyi bácsi. – Ha fiatalabb volnék, én is belépnék.
– Miért?
Elérzékenyülve válaszol: - Mert senkik lettünk mi, magyarok! Mindenféle faj, náció van, mindenkit védenek. Mi meg nehogy megszólaljunk, mert máris rasszisták leszünk.
Sanyi bácsi szerint régen csak pár romacsalád lakott a faluban. Velük nem volt baj. – A többieket a régi polgármester fogadta be, jöttek Acsáról meg máshonnan. Egymás közt csinálják a feszültséget.
Hogy milyeneket, azt nem tudja. – Nem ismerem őket – indokol.
A lövöldözésről is van véleménye. – Az okairól senki sem beszél, hogy megtámadták az asztalost. Persze, ha nem lett volna a gárda tagja… De akkor is, hát hogy jön egy roma ahhoz, hogy ezt tegye? Aztán az asztalost ki kellett menekíteni. Na, erre megjelentek valami fajgyűlölők, lövöldöztek, hogy figyelmeztessék a cigányokat.
Ha jön a gárda
Fél hatkor a Főtér nevű presszó teraszán többen söröznek, fröccsöznek.
– Nincs semmi baj a romákkal, csak az, hogy élnek ők is – mondja egy középkorú férfi. – Én mondhatok ilyet, mert nem idevalósi vagyok.
– Tessék? – ütközöm meg, és máris helybeli asztaltársa veszi át a szót. – Most alakul polgárőrség. Az az igazság, félnek itt az emberek a lopások és a betörések miatt. A romák meg csak akkor félnek, ha kijön a rendőr. Olyankor meghúzzák magukat. Meg akkor, ha jön a gárda. Volt itt többször is.
– Sok szimpatizánsa van a gárdának?
– Vannak tagok, de szerintem nem sokan. Nem is nagyon tudják az emberek, hogy mi az. Azt se tudom, megszűnt-e vagy sem.
Hogy kik a tagok, ő sem árulja el.
Hat óra felé a romasoron már többen vannak: a kavicsos úton gyerekek szaladgálnak, mások bicikliznek, a portákon nők és férfiak üldögélnek. Több udvaron személyautó. A cigány önkormányzat elnöke a sor végén lakik. Almazöld színű háza előtt parkolok. Kocsim zúgására a felesége jön elő.
– Ha idegen autó jön, azonnal kiszaladok – mondja az asszony. – Hogy ne félnénk? Az atrocitások óta éjfélig is hányszor, de hányszor ülünk itt a padon! – mutat a portája előtti lócára.
De a támadásokról, a gárdáról nem szívesen beszél. – Majd a párom elmondja.
Pikács Imre elnök hat óra tíz perckor érkezik haza. Fehér kisbusz hozza, benne hatan-heten utaznak, mind romák.
– Pestről jövünk, munkából – mondja a középmagas, ápolt, őszülő, középkorú férfi, mikor kiszáll a járműből. Pikács úr mindjárt a házába invitál. A nappali előszoba is. Jobbra szintetizátor. – Én játszom időnként rajta – mondja. A bejárattal szemközt, a sarokkanapén több tucat plüssjáték: pandamacik, bocik, kutyusok. Mind az unokáké.
Pikács úr egy pillanatra kiszalad. Többedmagával érkezik vissza. Lackó vékony, 19 éves fiatalember. Gipszkartonos. A házra, amelyben szüleivel lakott, lőttek. Heni sovány, huszonéves fiatalasszony, kezében kisbaba. Két nagyobb gyereke követi. Ők laktak az asztaloséval egy portán, az ő házukat gyújtották fel. Amikor kérdezném, csak annyit mond, fizettek az épületért, amelyben laktak. Aztán elmegy.
– Éjfél után történt, zuhogó esőben – eleveníti fel a gyújtogatást Pikács úr. – Jöttek a csuklyások az utcán felfelé, és kiabáltak: gyertek ki, cigányok. A kiabálók közt felismertük az asztalost. Sokszor mondta a társainak: ide ne menjetek be, ide se. Azok meg szó szerint azt mondták neki: mi a kurva anyádnak hívtál ide minket, ha nem mehetünk be sehova? Aztán felgyújtották Heniék házát, de előbb kidobáltak belőle szinte mindent. A gyerekruhákat az utcán égették el. Pár nap múlva az asztalosék a gárdával elhurcolkodtak. A lövöldözés meg néhány hétre volt. Sörétessel szétlövöldözték a házakat. Akkor éjjel is szakadt az eső, villámlott, dörgött.
– Szólok apunak: mi ez, tűzijáték? – veszi át a szót Lackó. – Apám nyitja az ajtót, kinéz, és pam-pam... Úgy húztam vissza. A golyó meg pár centire ment el a kisgyerek fejétől.
– Ha mozgás lett volna a házban, biztos meghal valaki – komorodik el Pikács Imre.
Az utcára megyünk, megmutatják az áldozatok lakásait. Heniéké kiégve, a kerítés feltépve. Azokon, amelyeket meglőttek, újak az ablakok. Mondják, az önkormányzat segített a felújításban.
– Tényleg sok a lopás? – kérdezem.
– Kacsa az egész! Az itteni cigányok java része dolgozik. Csak egy-két asszony van, aki nem. Az átjáró lopását is ráverték a györki cigányokra. Pedig azok a vasak évek óta ott voltak. Akik összeszedték, máshonnan jöttek. Akkor is kint voltak a gárdisták, azt mondták, ünnepelni jöttek.
Nem gyerekjáték
– Györkön a legkisebb cigánygyerek is tudja, mi a gárda – méltatlankodik Lackó. – Néhányan provokálnak is minket.
A férfiak szerint a faluban legalább ötven gárdista is van.
– Cigányok is beléptek, még a rokonságból is. Azóta nem szólunk egymással – mondja Pikács Imre. Úgy sejti, azért lettek tagok, mert hősök akarnak lenni.
– Meg az adósságaik miatt – vág közbe Lackó. – Mert nem bírják fizetni az OTP-t. És ha mi összevesznénk velük, a gárda biztosítana helyet nekik.
Pikács úr szerint a cigánygyilkosságok azóta vannak, hogy az asztalos bent volt az egyik tévében, a műsorvezető meg uszított a romák ellen. – Senki nem hiszi el, mi lesz ennek a vége – sóhajt. – Ez nem gyerekjáték. Tiszalökön is mi történt? Indult a romaember éjjel munkába, és lelőtték! A lényeg, nem tudjuk, mi lesz a cigánysággal. Velünk kezdődött az egész.
– Miért Galgagyörk volt az első? – kérdezem.
– Mert idejött egy gárdista gyerek – már ő sem lakik a faluban –, és összehaverkodott az asztalossal. Megbeszélték: ijesszük meg a cigányokat. Hát jól megijesztették. De én megmondtam a helyi gárdistáknak: ha itt valamelyik cigány meghal, akkor ők lesznek az elsők.
Lackó helyesel.
– Én beszélgettem falubeli gárdistákkal, sőt ittam is velük – folytatja Pikács elnök. – Megmondták nekem: a gárdán belül van vezérember, az irányít, megmondja: mit kell csinálni az aljanépnek. Fel vannak osztva megyei szinten, és elküldik őket a falvakba, mérjék fel a terepet, s nyírjanak ki valakit.
A romatelep egyik jellegtelen házába egy férfi lép be. – Na, ő is gárdista – mutatnak rá kísérőim.
– Kezdődik a temetés! – kiált utánunk Pikács úr felesége. A legtöbben besietnek, kötelességüknek érzik megnézni a tévében a Tiszalökön megölt roma férfi búcsúztatását.
A házhoz megyek, ahol a roma gárdista lakik. – Nem nyilatkozom, félek – mondja a fiatalember.
Elindulok lefelé a dombról. Egy melegítőbe öltözött asszony bandukol fölfelé. Egyik kezében nejlontáska, a másikban cigaretta ég. Fogai ritkák, szuvasak. Állítása szerint gárda-tag.
– Miért lépett be?
– Na, mér’? – szív bele a cigijébe.
Amint megtudja, hogy a 168 Órától vagyok, annyit mond: - Miket találnak ki egyesek?! Nem igaz, hogy a gárda fasiszta.
– Ne állj szóba vele! – kiabál felénk a férfi, aki az előbb félelmében nem akart nyilatkozni. Az asszony máris elmegy.
Odébb egy férfi csak annyit mond: - Vannak képviselők, akik a polgármestert le akarják váltani, mert jóban van a romákkal is. Amikor lomtalanítás volt, akkor is szólt nekik, hogy tegyék ki, ami nem kell. A lomot aztán autóval vitette el.
Galgagyörköt átlengi a félelem.
Az utcákon alig-alig van ember. A vasút mellett a focipálya üres. A Büfé-Falatozó bejárati ajtaján felirat: Nyitva 07-22. A kocsmában csupán a pultos, épp az egyik kereskedelmi csatorna celebes főzőműsorának ismétlését nézni.
– Csak este vannak vendégek – mondja Böbe. – Napközben az emberek dolgoznak.
A támadást hozom szóba.
– Melyik eset érdekli? Mert volt itt három is. Cigányok támadtak meg magyarokat, a Szép Anna üggyel kezdődött az egész. Ekkor volt kint a gárda is, segítettek az asszonynak és párjának elköltözni.
A Szép-ügy
Szép és párja ügyét felkapta a fél magyar sajtó, leginkább az Echo Tv Mélymagyarját érdekelte. A történet: két épület volt a romasor egyik telkén. A nagyobbikban a fiatal nő és párja, az asztalos lakott. A másikban egy háromgyerekes romacsalád. A faluban azt beszélik: mindkét ház korábban egy özvegyasszonyé volt, tőle megvette valaki. Az új tulajdonos a kisebbik épületet zsebszerződéssel egy cigánycsaládnak eladta. Később a másikat az asztalos és élettársa vásárolta meg. A két házat kis kerítéssel választották el egymástól. Szép és párja azt állították: a romacsalád önkényesen költözött be a telkükön álló kisebb ingatlanba. A víz- és villanyfogyasztást – az asztalosék szerint – a romák helyett ők fizették. Konfliktusuk állítólag odáig fajult, hogy a romacsalád életveszélyesen megfenyegette őket. Végül tavaly nyáron a Magyar Gárda költöztette ki Szépéket.
Költözésüket követően – hivatalosan – ismeretlenek felgyújtották a Szépék telkén lévő romák lakta házat. Szűk három hónappal később, egy nyári éjszaka ismeretlenek a romasoron rálőttek több házra. Az épületekben gyerekek is laktak.
Nyílik a kocsmaajtó, egy férfi lép be rajta. Olcsó sportcipőt, mackónadrágot, pólót visel, a vállán hátizsák.
– Itt egy szenvedő alany, az ő házukra is rálőttek – hívja fel a figyelmem a pultos a vendégre.
A fiatalember előbb Böbénél érdeklődik, hagytak-e neki a büfében csomagot. Majd telefonál.
– Helló, Színes vagyok! – kezdi.
MTI
Aztán elnézést kér, nincs több ideje.
– Nem igaz, hogy a cigányok este nem járnak ki – mond ellent a pultos. Aztán arról beszél, az atrocitások óta többen léptek be a gárdába. – De nem fogják elvállalni, hogy tagok.
Végül megadja az egyik címét.
A tag a vasúton túl lakik. A csengetésre nem jön elő. Állítólag buszsofőr; lehet, dolgozik.
A közelben egy idősebb férfi ballag, kezében vasvilla.
– Nagy tisztelettel vagyok a gárda felé – mondja a 72 éves Sanyi bácsi. – Ha fiatalabb volnék, én is belépnék.
– Miért?
Elérzékenyülve válaszol: - Mert senkik lettünk mi, magyarok! Mindenféle faj, náció van, mindenkit védenek. Mi meg nehogy megszólaljunk, mert máris rasszisták leszünk.
Sanyi bácsi szerint régen csak pár romacsalád lakott a faluban. Velük nem volt baj. – A többieket a régi polgármester fogadta be, jöttek Acsáról meg máshonnan. Egymás közt csinálják a feszültséget.
Index
A lövöldözésről is van véleménye. – Az okairól senki sem beszél, hogy megtámadták az asztalost. Persze, ha nem lett volna a gárda tagja… De akkor is, hát hogy jön egy roma ahhoz, hogy ezt tegye? Aztán az asztalost ki kellett menekíteni. Na, erre megjelentek valami fajgyűlölők, lövöldöztek, hogy figyelmeztessék a cigányokat.
Ha jön a gárda
Fél hatkor a Főtér nevű presszó teraszán többen söröznek, fröccsöznek.
– Nincs semmi baj a romákkal, csak az, hogy élnek ők is – mondja egy középkorú férfi. – Én mondhatok ilyet, mert nem idevalósi vagyok.
– Tessék? – ütközöm meg, és máris helybeli asztaltársa veszi át a szót. – Most alakul polgárőrség. Az az igazság, félnek itt az emberek a lopások és a betörések miatt. A romák meg csak akkor félnek, ha kijön a rendőr. Olyankor meghúzzák magukat. Meg akkor, ha jön a gárda. Volt itt többször is.
– Sok szimpatizánsa van a gárdának?
– Vannak tagok, de szerintem nem sokan. Nem is nagyon tudják az emberek, hogy mi az. Azt se tudom, megszűnt-e vagy sem.
Hogy kik a tagok, ő sem árulja el.
Hat óra felé a romasoron már többen vannak: a kavicsos úton gyerekek szaladgálnak, mások bicikliznek, a portákon nők és férfiak üldögélnek. Több udvaron személyautó. A cigány önkormányzat elnöke a sor végén lakik. Almazöld színű háza előtt parkolok. Kocsim zúgására a felesége jön elő.
– Ha idegen autó jön, azonnal kiszaladok – mondja az asszony. – Hogy ne félnénk? Az atrocitások óta éjfélig is hányszor, de hányszor ülünk itt a padon! – mutat a portája előtti lócára.
De a támadásokról, a gárdáról nem szívesen beszél. – Majd a párom elmondja.
– Pestről jövünk, munkából – mondja a középmagas, ápolt, őszülő, középkorú férfi, mikor kiszáll a járműből. Pikács úr mindjárt a házába invitál. A nappali előszoba is. Jobbra szintetizátor. – Én játszom időnként rajta – mondja. A bejárattal szemközt, a sarokkanapén több tucat plüssjáték: pandamacik, bocik, kutyusok. Mind az unokáké.
Pikács úr egy pillanatra kiszalad. Többedmagával érkezik vissza. Lackó vékony, 19 éves fiatalember. Gipszkartonos. A házra, amelyben szüleivel lakott, lőttek. Heni sovány, huszonéves fiatalasszony, kezében kisbaba. Két nagyobb gyereke követi. Ők laktak az asztaloséval egy portán, az ő házukat gyújtották fel. Amikor kérdezném, csak annyit mond, fizettek az épületért, amelyben laktak. Aztán elmegy.
– Éjfél után történt, zuhogó esőben – eleveníti fel a gyújtogatást Pikács úr. – Jöttek a csuklyások az utcán felfelé, és kiabáltak: gyertek ki, cigányok. A kiabálók közt felismertük az asztalost. Sokszor mondta a társainak: ide ne menjetek be, ide se. Azok meg szó szerint azt mondták neki: mi a kurva anyádnak hívtál ide minket, ha nem mehetünk be sehova? Aztán felgyújtották Heniék házát, de előbb kidobáltak belőle szinte mindent. A gyerekruhákat az utcán égették el. Pár nap múlva az asztalosék a gárdával elhurcolkodtak. A lövöldözés meg néhány hétre volt. Sörétessel szétlövöldözték a házakat. Akkor éjjel is szakadt az eső, villámlott, dörgött.
– Szólok apunak: mi ez, tűzijáték? – veszi át a szót Lackó. – Apám nyitja az ajtót, kinéz, és pam-pam... Úgy húztam vissza. A golyó meg pár centire ment el a kisgyerek fejétől.
– Ha mozgás lett volna a házban, biztos meghal valaki – komorodik el Pikács Imre.
Az utcára megyünk, megmutatják az áldozatok lakásait. Heniéké kiégve, a kerítés feltépve. Azokon, amelyeket meglőttek, újak az ablakok. Mondják, az önkormányzat segített a felújításban.
– Tényleg sok a lopás? – kérdezem.
– Kacsa az egész! Az itteni cigányok java része dolgozik. Csak egy-két asszony van, aki nem. Az átjáró lopását is ráverték a györki cigányokra. Pedig azok a vasak évek óta ott voltak. Akik összeszedték, máshonnan jöttek. Akkor is kint voltak a gárdisták, azt mondták, ünnepelni jöttek.
– Györkön a legkisebb cigánygyerek is tudja, mi a gárda – méltatlankodik Lackó. – Néhányan provokálnak is minket.
A férfiak szerint a faluban legalább ötven gárdista is van.
– Cigányok is beléptek, még a rokonságból is. Azóta nem szólunk egymással – mondja Pikács Imre. Úgy sejti, azért lettek tagok, mert hősök akarnak lenni.
– Meg az adósságaik miatt – vág közbe Lackó. – Mert nem bírják fizetni az OTP-t. És ha mi összevesznénk velük, a gárda biztosítana helyet nekik.
Pikács úr szerint a cigánygyilkosságok azóta vannak, hogy az asztalos bent volt az egyik tévében, a műsorvezető meg uszított a romák ellen. – Senki nem hiszi el, mi lesz ennek a vége – sóhajt. – Ez nem gyerekjáték. Tiszalökön is mi történt? Indult a romaember éjjel munkába, és lelőtték! A lényeg, nem tudjuk, mi lesz a cigánysággal. Velünk kezdődött az egész.
– Miért Galgagyörk volt az első? – kérdezem.
– Mert idejött egy gárdista gyerek – már ő sem lakik a faluban –, és összehaverkodott az asztalossal. Megbeszélték: ijesszük meg a cigányokat. Hát jól megijesztették. De én megmondtam a helyi gárdistáknak: ha itt valamelyik cigány meghal, akkor ők lesznek az elsők.
Lackó helyesel.
– Én beszélgettem falubeli gárdistákkal, sőt ittam is velük – folytatja Pikács elnök. – Megmondták nekem: a gárdán belül van vezérember, az irányít, megmondja: mit kell csinálni az aljanépnek. Fel vannak osztva megyei szinten, és elküldik őket a falvakba, mérjék fel a terepet, s nyírjanak ki valakit.
A romatelep egyik jellegtelen házába egy férfi lép be. – Na, ő is gárdista – mutatnak rá kísérőim.
– Kezdődik a temetés! – kiált utánunk Pikács úr felesége. A legtöbben besietnek, kötelességüknek érzik megnézni a tévében a Tiszalökön megölt roma férfi búcsúztatását.
A házhoz megyek, ahol a roma gárdista lakik. – Nem nyilatkozom, félek – mondja a fiatalember.
Elindulok lefelé a dombról. Egy melegítőbe öltözött asszony bandukol fölfelé. Egyik kezében nejlontáska, a másikban cigaretta ég. Fogai ritkák, szuvasak. Állítása szerint gárda-tag.
– Miért lépett be?
– Na, mér’? – szív bele a cigijébe.
Amint megtudja, hogy a 168 Órától vagyok, annyit mond: - Miket találnak ki egyesek?! Nem igaz, hogy a gárda fasiszta.
– Ne állj szóba vele! – kiabál felénk a férfi, aki az előbb félelmében nem akart nyilatkozni. Az asszony máris elmegy.
Odébb egy férfi csak annyit mond: - Vannak képviselők, akik a polgármestert le akarják váltani, mert jóban van a romákkal is. Amikor lomtalanítás volt, akkor is szólt nekik, hogy tegyék ki, ami nem kell. A lomot aztán autóval vitette el.
Galgagyörköt átlengi a félelem.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Egyenlítő
A kormány és a realitás
Banditapolitika
Halihó! Ellenzék! Na kapjuk össze magunkat villámgyorsan!
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
Szavazás
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 24 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Pontosan. Van, aki semmit sem tesz. Sajnos.
Mindegy hogyan közvetit a média az ilyen dolgokban.
Minen gyilkos kapja meg méltó büntetését,
Azt hiszem minden normális ember igy gondolkodik.
Nem tudni kik a tettesek, igaz.
Az is, hogy nem a bal média az aki ilyen irányu felhivásokat enged meg magának, nem a bal oldal fenyeget birókat, nem a bal oldal vonulgat , ......
Elolvastam a cikket, es bizony van benne egy-ket erdekes dolog, illetve ellentmondas. De igazabol most nem is a konkret temahoz szeetnek hozzaszolni, csak egy tapasztalatomrol beszamolni. Ahogyan a magyar (de a nemzetkozi is) politika, a sajto egy resze, a cigany kisebbsegi onkormanyzatok kepviseloi, cigany politikusok, a rendorseg - es meg sorolhatnam - kezeli(?) a problemat az bizony eppen, hogy nem elore visz a megoldast, hanem pontosan ellenkezoleg: a kozvelemenyt egyre jobban a ciganysag ellen hangolja. Ami persze nem nehez, hiszen koztudott, hogy a lakossag (eleg) nagy resze, finoman fogalmazva is, eloiteletes a ciganysaggal szemben. Vagy, "jobbik esetben", passzivan szemleli az esemenyeket; kozombos. A kornyezetemben szerzett sajat tapasztalatom, hogy - foleg - a politikai megnyilatkozasok pontosan az ellenkezo hatast erik el mint amit szeretne a kinyilvanito. Magyarul: tovabbi ellenerzeseket gerjeszt az "utca nepeben". Nem tudom mennyire vannak tisztaban ezzel az illetekesek, vagy egyaltalan erdekli-e oket (szerintem inkabb az utobbi; legtobben csak a "kotelezot" teljesitik, marmint a nem roma politikusok, ez a velemenyem). A masik a media. Valoban megrazo kepeket mutatnak a tatarszentgyorgyi gyilkossagokrol, a tiszalokirol, stb. De mindez semmivwe foszlik amikor pl. az erdi rendori fegyverhasznalatrol szolo riport kepeit meglatja az egyszeru tevenezo, vagy hallgatja a sertett(?)/gyanusitott(?) ugyvedjet. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne mindenrol tudositsanak, hanem csak annyit, hogy talan jo lenne egy kicsitt tobb objektivitast vinni a dolgok targyalasaba, illetve kevesebb vehemenciat - ez ugyanis sok esetben pont az ellenkezo hatast eri/erheti el. Raadasul a hatas szerintem jol merheto a tamogatottsagi adatokban is: talan nem veletlen, hogy jelen allapot szerint a Jobbik a harmadik legnagyobb tamogatottsaggal rendelkezo politikai ero ma Magyarorszagon (ennek persze egyeb okai is vannak, nem pusztan ez). A szamok raadasul szerintem csalnak; a kozvelemenykutatasoknal mindig nagy a latencia (szerintem legalabb 10% a realis tamogatottsaguk 4% helyett). Nem allitom, hogy aki veluk szimpatizal az egyben szavazojuk is lesz, de pusztan a felejuk megnyilvanulo szimpatia is tobb mint aggaszto. A rasszizmus, idegengyulolet, es minden mas, hasonlo jelenseg ellen kuzdeni kell termeszetesen, de azon sem art elgondolkodni, hogy erre vajon valoban egymas lefasisztazasa, lenacizasa e a legmegfelelobb forma s nem szerez-e a tulzott vehemencia esetleg akaratlanul is egy ujabb szavazot pont annak az eronek akit a legkevesbe szeretne a porondon latni az ellene fellepo?
"Galgagyörköt átlengi a félelem. "
Kissé sejtelmes ez a zárszó.
Röviden. Félelem? Mikor? Kitől?
Hát; mikorkitől!!
Csak azt nem értem,miért háborognak itt a kedves hozzászólók,hiszen még azt sem tudjuk kik az elkövetők,tehát egyáltalán "fehérek",vagy ne adj'Isten romák,leszámolás e vagy gyűlölet,semmit nem derített ki a rendőrség,de a média rasszizmust kiált,a roma képviselők agyba-főbe nyilatkozgatnak a TV csatornákon,közben kiderül hogy a legutóbbi állítólagos lövöldözős riasztás is vak lárma volt,nem is lövöldözés történt,szóval semmi konkrétumot nem tudunk,azon kívül,hogy a Gárda elkövette azt az égbekiáltó bűnt,hogy egy családot kimenekített a cigányok közzül. /Bár megtették volna annak a tanárembernek az esetében is/ Honnan tudjuk,hogy nem provokáció az egész? Szerintem ráérünk ítélkezni ha tudunk is valamit. Addig is jó lenne ha fényes tekintetünket visszafordítanánk az újabb megszorításokra,mert lassan nem tudjuk fizetni a számlákat sem.
Zanza!
Megjegyzem, hogy azok a srácok akik Szigetvárott cigányt akartak verni, s egy cigány asszonyt sikerült is elkapniuk, súlyos éveket kaptak. (szerintem jogosan)
De az azért irritáló, hogy Szögi tanár úr gyilkosai még mindíg nincsenek elitélve, s meggyőződésem, hogy az a nyolc cigány suttyó, akik délben elkapták azt a 12 éves kislányt, nem fognak éveket kapni. Hiszen ők "csak" kirabolták a kislányt, mint a klassziku mondta:"Ez csak egy gyerekcsíny volt"
Na ezért kellene rend ebben az országban.
S követelem a törvény előtti egyenlőséget!
Szomorú vagyok.
Az élet szent, legyen az akárkié.
A kérdés azonban motoszkál bennem.
Kinek az érdeke?
-egy (esetleg néhány) teljesen elmebeteg műve lenne?
-esetleg valamelyik titkosszolgálaté? (esetleg nem is hazai)
A magyar gárda eddigi megnyilvánulásai azonban nem vágnak egybe ezekkel a gaztettekkel. A rendezvényeiken egy pofon sem csattant el eddig.
Egyébként ne feledjük: eddig egy esetben lett meg a tettes, a pécsi merénylő, aki (cigányként) gránátot dobott a szomszéd cigány ember házába, s ketten meghaltak. (a szintén a házban tartózkodó gyermekek megmenekültek)
Mértéktartást kérek minden józanul gondolkodó embertől. Addig, míg nincsenek meg a tettesek, addig nem kellene nácizni.
S nem mellesleg, sajnos a cigányság nem kis hányadában pedig a nem cigány(=magyar) gyűlölet sajnos elég jelentős. Amiről nem akar a véleményt manipulálni képes "értelmiség" tudomást venni.
Miért?
Sajnos a többség, s cigányság köreiben is kezd kialakulni a gyűlölet, pedig egymásra vagyunk utalva. Nem csak itthon, de a Kárpát medencében élők. Kijátszanak bennünket egymás ellen, s a lényegi dolgokról nem esik szó. (pl. a multiknak való kiszolgáltatottságunk,a társadalmaink elszegényedése, a saját bűnözésre hajló, offsorozó elitjeink-akik a közteherviselésből nem veszik ki a részüket-,összeroskadó népjóléti szolgáltatások stb. stb)
bjnk!
Valóban minden esetben felkell emelni a szavunkat, én próbálkozom, csak nagyon kevés vagyok.
Remélem mégis, hogy csak hangosabbak a náci eszmék hirdetöi, és nem többek mint a csendes többség.
Nagyon hiányzik az ugynevezett írás tudók megszólalásai, , nem értem az okát.Nem a politológusokra gondolok, beszélni én is tudok nagyon is ha kell.
Szerintem nem az számit, hogy tegezve irogatunk, a net nyelve a tegezés, az angol is igy beszél...
Az számit ahogy, amit irunk egymásnak.
Anyázni mindenki tud, ahoz nem kell még a billentyüzet használat teljes ismerete sem.
Számtalan forum van ahol ugy beszélnek egymással az emberek, hogy gyomor forgató, ki kellene valahogy szürni a mocskos szájuakat, ha az vezet valamire, hogy figyelembe se veszem, hát ezt teszem.
Igen eltértünk az cikk tartalmához fűzött véleményeink közreadásától, ebben-persze, én is "ludas" vagyo.
"őszike13" Tisztelem toleráns véleményét. Azonban meg kell állapítanom, hogy abból-esetünkben egy mondatból- levont következtetéseket a leírtakat és a Magyarországon egyre jobban terjedő- rasszista, néhol már neonáci- nézeteket olvasva fogalmaztam meg. Azt, hogy szemáéy szerint ki írta- nyilván nen tudom. A jelenség, amelyet ez a hozzászólás- figyelembe véve más fórumokat és mádiumokat- képvisel, riasztó, szó nélkül nem hagyható.
"Zanza" levelezőnek: Egyetértünk. Nem akarok senkit sem untatni, de egy rövid történetet írok.
Városunk későbbi díszpolgárával -(természetesen neveket nem írok) -ezelőtt kb.18 évvel ismerkedtem meg egy szakmai konferencián. (Előtte is ismertem tevékenységét, de személyesen nem.) Ő akkor 22 évvel volt idősebb nálam, sajnos, ma már nincs köztünk. Szakmájában országos, sőt nemzetközi elismertséget vívott ki munkájával. Egy kollégája hívott: bemutat E úrnak. Odaérve hozzá, teljes nevén, tisztelettel, E úrnak nevezve mutatkoztam be. Ő, jobb kezét füléhez tartva, hangosan mondta: "HE?" Azt hittem, nagyot hall. A bemutató kolléga erre szólt nekem: E bácsi elvárja, hogy tegeződjön a szakmában dolgozőkkal. Nem hall nagyot, sőt: szellemileg írigylésre méltóan friss. Megismételtem a bemutatkozásomat, kiegészítve azzal, hogy megtisztel a tegező megszólítással. Azonban hozzátettem, hogy mindig E bácsinak fogom szólítani. Erre fogtunk kezet. Azután sokszor találkoztam vele, a szakmán belül, az utcájában sétálva, egészen haláláig.
Ez a tantörténet lehet, hogy unalmas. A #8 hozzászólónak már megírtam, nem kívánok vele vitába bocsájtkozni, mert értelmetlen.
A fenti sorokat "Zanza" írásának nyomán írtam. Akit érdekel, olvassa el, akit nem, lapozzon.
Nincs cigány áldozat vagy magyar áldozat! Emberek vannak, akik áldozatául estek egy vagy több bűnöző erőszakos fellépésének, gyilkos ösztönének! Ugyanúgy nem a bőrszín , a kor vagy bármi külső jelleg a meghatározó, a bűnözőknél, hanem a lelkiismeretlenség, az érzéketlenség, az élet szentségének semmibevétele!
A bűnözői körök között nincs rasszizmus, ők képesek együttműködni, együtt rabolni, lopni, sajnos akár gyilkolni is! Lehet, hogy az egymás iránti megértést tőlük kell tanulni? Ne már!Ha egymást csak pocskondiázzuk, abból nem véleménycsere, hanem gyűlölködés lesz.
Én örülök, hogy az FBI emberei is részt vesznek a nyomozásban, mert az ilyen sorozatgyilkosokkal sokkal több tapasztalatuk van, mint a mi rendőreinknek.Valamint innentől semmilyen érdek nem tudja befolyásolni a nyomozás menetét!
bjnk!
Ugy gondolom, hogy nem azt kell nézni mit ir az emlitett ur /hölgy?/
azt nézem ki irta....
Történelmünk, söt a világ történelme során is látni lehet, kik , miféle emberek voltak akik minden izmust kiszolgáltak, elmeháborodott akarnokok csicskásai voltak.
Csaba_Agardy!
Sehol nem láttam, Bjnk megengedte volna Önnek, hogy letegezze! Könyvtárból lehet kölcsönözni illemtankönyvet, nem drága az éves tagsági díj.
Remélem elkapják a tetteseket és az életben nem engedik ki a börtönből!
Aljas, gyáva, sunyi gyilkosok. Miféle ember képes lelőni egy kisgyereket??? Időspancser véleményét osztom, példás ítéleteket kell hozni, bőrszíntől függetlenül. Valami nagyon nem stimmel a jogalkalmazással ebben az országban. 12 évet kapott egy férfi brutális gyilkosságért,darabokra törött a vasaló, amivel agyonverte a szomszédnőjét. Pár év múlva szabadul. Aki egyszer képes volt erre, legközelebb is megteszi. Az alkotmánybíróság visszavonta a távoltartásra vonatkozó jogszabályt, a bántalmazó jogaira hivatkozva! Ki védi meg a bántalmazott családtagokat, az ő jogaikkal mi lesz??? Rendre azt látom, az elkövetők jogai felülírják az áldozatokét. Az amerikai alkotmányba belefér a távoltartási végzés, a miénkbe miért nem? Ki fizeti meg az utcán randalírozók által okozott károkat? Szabadon lehet rombolni, gyújtogatni, utcakővel dobálózni, gyűlöletre, erőszakra buzdítani, egyetlen ítéletről sem hallottam, ahol börtönre ítélték volna a tetteseket. Csoda ha dúl az anarchia? Az politikától független igazságszolgáltatás a demokrácia egyik alappillére, itt lenne az ideje az alkotmányt erre is vonatkoztatni.
Mindkét fél hibás valamiben...
De azt nem fogadom el,hogy akármilyen ok indokolhatja azt,hogy olyan házra lőjenek éles fegyverrel,vagy gyújtsanak fel,amiben gyerekek és nők laknak!
Tágabb értelemben azért veszélyes ez a békétlenség,mert minden akciót egy reakció követ majd.Erőszakos társadalom erőszakos embereket fog szűlni mindkét oldalon.
Ha amegélhetési bűnözésre a gárda volta a válasz,akkor a MG-ra a cigány önvédelmi alakulatok lesz a válasz.Mert így logikus a játszma...
bjnk, fejezd már be ezt a magázódást. Vannak olyan élethelyzetek, amikor ez idevaló, de internetes fórumokon speciel nem. Sőt, pökhendiséget, önteltséget sugároz. Tudod, Rómában, mint a rómaiak...
Egyenlore az orszag 90%-anak (kilencveN) kell felni, de hamarosan tenyleg 50% lesz az arany. Vagy rosszabb... Ugye nem kell kifejtenem, hogy miert?
PS: Galgyagyork eleg regota hiresen "ciganyfalu", azaz eleg nagy reszt ciganyok lakjak. Nem 5 eve, nem is 10.
Ha igaz a cikkben leírt állitás: a gárda "költöztette ki" a a roma családot, akkor ezt parlagfűirtásnak vagy hagyományőrzésnek kell tekinteni? Ha igaz a cikkben írt kiköltöztetés, akkor a helyi,illetékes személyek tudtak-e erről, tettek-e valamit?
#4-nek: Őszike13 nem reagált az Ön minősíthetetlenül megalázó írására, megteszem én: amit írt, azt saját magáról írta. A nép nem buta, sok buta ember van köztünk, ezt Ön is bizonyítja-saját magáról. A mondatának második része pedig megerősíti véleményemet: elvakult, csak az egy igazság van, az pedig az enyém, a "magunkfajtáié" felheccelés következménye, vita, értelmes beszélgetés nincs, csak pofánverés. Ez a vélemény a XXI. századi, európainak mondott Magyarország egy állampolgárától származik. Terjeszti. Van rá "vevő". Van, mert vannak akik ilyen eszméket hirdetve akarnak bekerülni a Parlamentbe. Önt, és az Önhöz hasonló embereket használják fel ehhez.
Sajnos külföldi segitség kellett, aztán sikerü-e meg látjuk.