Hetilap kereső

H. L. írása

Ahogyan más elemzők is megállapították, Magyarország a negyedik olyan választás elé néz, ahol a győztes kiléte nem lehet kérdéses. Ha a jobboldali többség előre eldöntött, minek erőteljes kampányt folytatni? – merülhet fel a kérdés a Fidesz ellenfeleinek háza táján. A válasz: azért, mert az október 3-i eredmény sokáig meghatározhatja a pártok pozíciójáról, állapotáról szóló közbeszédet, így e pártok jövőjét is. A kampány ennek ellenére takaréklángon ég. Elemzés a Policy Solutions blogjáról.

A Fidesz számára a fő kérdés, hogy meg tudja-e ismételni a 2010-es országgyűlési választáson elért eredményét, tehát sikerül-e egy-két kivétellel az egész országban megszereznie a polgármesteri helyeket. A kormánypárt érdeke, hogy megmaradjon az a hangulat és politikai környezet, amelyben az országgyűlési választás lezajlott. Erre főleg az ellenzéki támadások erőtlensége miatt komoly esély mutatkozik: a kormányzásból eddig az IMF-fel és az Európai Bizottsággal való kötélhúzáson és személyügyi kérdéseken kívül nem sok látszik kifelé. A kormánypárt tehát biztosra megy: a ciklus elején (a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatán kívül, amely egyébként figyelem-elterelésként is értékelhető) nem vállalt fel olyan konfliktusos témákat, amelyik felkavarhatják a politikai napirendet.

Ennél jóval meglepőbb azonban, hogy az ellenzék sem mert eddig kockáztatni. Mindez leginkább az MSZP-nél érthető: a szocialisták célja az lehet, hogy október 3-án egyértelműen megőrizzék második helyüket a Fidesz mögött. Ha az MSZP egy meglepő, újszerű és offenzív kampányt vállal, azzal kockáztatja, hogy nem a Szocialista Párt éri el a Fidesz után a legtöbb polgármesteri és önkormányzati képviselői pozíciót. Ezért a kormánypárttól eltérő stratégiát folytatnak: míg a Fidesz az áprilisi választási szlogenre rímel a kampányban („Csak a Fidesz” után „Újra Fidesz”), addig az MSZP néhány, a Fideszt támadó plakáton kívül inkább a helyi jelöltek személyére és programjára koncentrál - írta a Policy Solutions elemzése.

LMP: Jávor Benedek neve nem hozza az ajánlószelvények ezreit az ökopárt számára

Arra számítani lehetett, hogy az ajánlószelvény-gyűjtés szabályainak megváltozása a kisebb pártokat meglehetősen rosszul érinti. Azonban az LMP még az így lecsökkent elvárásokhoz képest is gyengén szerepel, így megeshet, hogy főpolgármester-jelöltet sem tudnak állítani. Ebben egyébként komoly szerepet játszhat, hogy az LMP egy kevéssé ismert jelöltet talált a főpolgármesteri posztra, így hiába a fiatalság és a jól szerkesztett óriásplakátok, Jávor Benedek neve nem hozza az ajánlószelvények ezreit az ökopárt számára.

Ráadásul az országgyűlési választások protestpártjaként az LMP komolyan vehetetlen, de mégis komoly konkurenciára lelt a Kétfarkú Kutya Pártban. Bármilyen furcsán hangzik, de megeshet, hogy az áprilisban „jobb híján” az LMP-re szavazók egy része a viccpártot fogja támogatni. Az LMP-t nem feltétlenül segíti az sem, hogy politikai nyilatkozataik egy jelentős része az SZDSZ-től való elhatárolódást sürgeti, ami egyrészt persze indokolt, hiszen szeretnék lerázni magukról a főként a Jobbik által rájuk sütött bélyeget, miszerint az LMP a liberálisok utódpártja lenne. Másrészt azonban az áprilisban (megint csak jobb híján) az ökopártot támogató liberális szavazók számára ez biztosan nem szimpatikus üzenet.

Mit kezd az ellenzék a politikai helyzettel?

A Jobbik, ahogyan az országgyűlési választásokon, most is főként Kelet-Magyarországon érhet el jó eredményt. A szélsőjobboldali párt kampánya az országos ügyek hiánya miatt meglehetősen lagymatag. A Fidesz ugyanis mind a szimbolikus ügyekben (Trianon-törvény), mind szakpolitikai kérdésekben (IMF-tárgyalás) sikeresen fogta ki a szelet a Jobbik vitorlájából. A Jobbik egyetlen, a média ingerküszöbét is többé-kevésbé átlépő javaslattal állt elő az őszi időszakban, ez pedig a volt pártállami vezetők kitiltásának ötlete a vezető tisztségekből. Ezért a Jobbik igyekszik kampányában különböző vélt vagy valós korrupciógyanús ötletekre helyezni a hangsúlyt, főként helyi szinten, de ide tartozik az LMP választási csalással való megvádolása is.

A kampány tehát takaréklángon ég egy olyan politikai helyzetben, ahol az ellenzék mozgástere rendkívül szűk, a kormánynak pedig nemcsak a parlamenti többsége biztosított, hanem egyelőre a népszerűsége is. A „langyos” kampány pedig szintén a Fidesznek kedvez, hiszen konfliktusos, komoly érdeklődést kiváltó politikai ügyek hiányában rendkívül lassan változik a szavazók preferenciája. A fő kérdés tehát továbbra is az, hogy mit kezd az ellenzék az áprilisban kialakult politikai helyzettel. Az eddigi próbálkozások ugyanis erőtlenek voltak.