2012. február 10. péntek - Elvira. Holnapi névnap: Bertold, Marietta
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
Nyereményjáték
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Lecsukhatják, mert gyászoltárt épített Kim Dzsongilnek
2012. február 10. 06:20
Nem fizet tovább az EU
2012. február 9. 21:45
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
MALÉV: The End?
Joszip Vragics
-
2012.02.10 06:33
Éljen Schmitt Pál !
Joszip Vragics
-
2012.02.10 06:28
Társalgó, 2012. február
Joszip Vragics
-
2012.02.10 06:25
Klubrádió - Vége
Joszip Vragics
-
2012.02.10 06:22
Önkormányzatok: gúzsba kötve
anula
-
2012.02.10 05:57
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
anula
-
2012.02.10 05:39
A MALÉV megmentése
falusi
-
2012.02.10 04:18
Orbán a király !
Commander
-
2012.02.09 23:32
Hát milyen országban élünk?
Commander
-
2012.02.09 23:28
A Jobbik Európába
Csikar
-
2012.02.09 22:54
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szombat, 2010. május 29. 07:15
Sztankay Ádám
írása
Babarczy László a kulturális igénytelenség forradalmáról
Kerényi és társai
Nemrég „Zsámbéki és társai” címmel publikált írást Kerényi Imre a Magyar Nemzetben. Elmélete szerint a Fidesz kétharmadával véget ért a „buli” a színházi élet balliberális „megmondóemberei” számára, akik – szerinte – eddig kirekesztették őt. Cikkében a kaposvári Csiky Gergely Színház egykori direktorát is felemlegeti, aki most válaszol Kerényi felvetéseire. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.
- Kerényi Imre fölidézi: 2002-ben a Budapesti Színigazgatók Egyesületének tagjai, Bálint András, Jordán Tamás, Léner Péter, Marton László, Meczner János, Zsámbéki Gábor – aki jelenleg Lengyelországban tartozkódik – levelet írtak neki, amelyben elhatárolódtak tőle, s kizárták a vele közös részvételt szakmai fórumokon. Kerényi szerint azért, mert ő „hangosan kiállt a bukott Fidesz mellett”.
– Sokkal inkább egy nehezen vállalható szélsőséges irány mellett állt ki.
- Tény: Kerényi akkori írásaiban, nyilvános politikai performance-ain kirekesztő nézeteket hirdetett.
– És épp ez az, ami természetessé tette az elhatárolódást.
- A tárgyszerűséghez tartozik: Kerényi azt is említette mostani cikkében, hogy olyan színházi vezetők ítélkeztek felette, akik baloldali politikusoknak gazsuláltak. Ön gazsulált valaha?
– Gazsulált a fene! Barátaimmal – Ascher Tamással, Zsámbéki Gáborral, de másokkal is – mindig magasra értékeltük az autonómiánkat. Ami nem is olyan egyszerű. Szerencse, ész és más képességek kellenek egyes helyzetek megoldásához, hogy közben ne kelljen senki előtt hasra esni.
- Kerényi saját magát a színházi „főpapok” közé sorolja, és nehezményezi: június 15-ével megszűnik az állása az Ascher Tamás vezette Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Olvasatában ez alighanem a ballibek utánrúgása a Fidesz kétharmados győzelme miatt. Hiszen mások – önt is említi – továbbra is taníthatnak ott.
– A helyzetnek technikai oka van: Kerényi Imre osztálya végzett, nekem viszont még mindig van egy osztályom. Jövőre diplomáznak, akkor megszűnik az én állásom is. Rendben is van, hiszen mindketten túlkorosak vagyunk már a tanításhoz. Ezzel persze nem azt állítom, hogy Ascher Tamásék szerették Kerényi Imrét, ám nem érzelmi okok miatt rúgták ki.
- Ön azért szokott még beszélgetni Kerényivel?
– Néha meghívott az osztályába kurzusokat tartani. Úgy érezte: azok szakmailag helyre teszik a dolgokat. Kerényi Imrének jó érzéke van a növendékek kiválasztásához. Azt is tudta: tanítványainak egy adott időszakban rám, az én szakmai tudásomra ugyancsak szükségük van. Egyébként szinte gyerekkorunk óta ismerjük egymást, együtt jártunk főiskolára, közösen mentünk keresztül mindenféle bajokon, örömökön. Ami a politikai megnyilvánulásait illeti: számtalanszor elmondtam neki, hogy hülyeség, amit csinál. Nem hitte el.
- Most azt is mondja Kerényi: remélhetőleg a Fidesz-kormány „szimbolikus territórimmá” nyilvánítja majd a magyar kultúrát. Vajon ő komolyan hiszi is azt, amit hirdetni szokott?
– Makacsul hisz benne.
- Megértően mosolyog. Pedig Kerényi vehemenciája némelyek számára komikus, másoknak meg ijesztő.
– Nem kell őt szeretni. De én azt gondolom: az egyes emberek megnyilvánulásait nem lehet önmagukban szemlélni. Ha valaki ismeri Kerényi ifjúságát, neveltetését és azokat a traumákat, amelyeken a főiskolás évei alatt átesett, az árnyaltabban magyarázza az ő viselkedését. Ettől azonban még nem válik elfogadhatóvá az elfogadhatatlan.
- Két éve ön arról beszélt lapunknak: hosszú ideig létezett az országban egy hallgatag és meglehetősen megalázott tömeg, részben vallásos neveltetésű, hitű emberekből. Akikkel nagyon csúnyán bánt – „arrogáns mindentudással” – a Kádár-korban felnőtt kommunista vagy baloldali értelmiség. Előbbiekben ezért mára mérhetetlen gyűlölet alakult ki. Hozzátette: ennek a tömegnek a nagy része, a „kis értelmiségiek” a Kádár-rendszer utolsó korszakának vesztesei. Mert akkor már nem kontraszelekció működött, hanem a valóban tehetségesebb emberek kerültek helyzetbe. Így aztán kialakult egy olyan réteg, amely számára nem maradt más lehetőség az önigazolásra, mint a politikai ellenszenv.
– És ez azóta csak erősödött. Mindenesetre most a színház nyelvén túlságosan is könnyű mondanivalót találni, hol tart ez a társadalom. Azt pedig közben roppantul élvezem, hogy egyre nagyobb a szakmai biztonságom. Mind határozottabban tudom, miként kell elgondolni egy darabot, felállítani egy jelenetet, mit kell mondanom egy színésznek. Ezt illetően mintha nem öregednék, hanem fejlődnék.
- Gondolkodtam, vajon ki az a deklaráltan jobboldali színházvezető, aki tudna ma szakmailag akár külhonban is „versenyképes” színházat csinálni. Nem nagyon jutott eszembe senki. Tud segíteni?
– Nem. Bár vannak közülük, akik helyzetbe kerülve ígérték: bizonyítani fogják szakmaiságukat. Erre eddig hiába vártunk.
- Akkor hová nyúlhat az új kulturális kormányzat, ha kerülni akarja a sajátos belterjességet?
– Nem fogja zavartatni magát. Ilyen szempontból soha nem voltak különösebben igényesek.
- Arra soha nem volt példa, hogy a jobboldal meghatározó politikusai közül valaki mégiscsak megpróbált volna elbeszélgetni önnel?
– Még Orbán Viktorral is beszélgettem, amikor már elég meghatározó és jobboldali volt.
- Ki keresett kit?
– Ő volt a kezdeményező, Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pedig a közvetítő.
- Jó beszélgetés volt?
– Tesztszerű kérdéseket kaptam. Például: „Mi a véleményed Eperjes Károlyról?” Hamar lement az egész, „megbuktam” a válaszaimmal. Nem érdekeltek azok a programok, amelyekért Orbán Viktor lelkesedett.
- Ha a színházi ideájáról érdeklődik, mit felel?
– Kifejtek egy demokratikus színházkoncepciót. Erős és képességeiket már tanúsított művészek köré szabadon szerveződhetnek együttműködő művészek, hogy akaratuk szerinti színházat csináljanak. De mondom: ilyen szintekig nem jutottunk.
- Baloldalról érdeklődtek valaha politikusok színházszakmai gondolatairól?
– Nemigen. Ez persze bonyolultabb: ők tudták, ki vagyok, hiszen évtizedekig vezettem a kaposvári színházat. Ám velük sem bonyolódtunk elemző beszélgetésekbe. De hát így megy ez. Sosem titkoltam a véleményemet. Azt sem: Kaposvár jobboldali vezetői nem a választóikat, hanem önmagukat képviselik. Nyilván nemcsak Kaposvárott van így. Még mindig nem értik: ha valaki hülye a színházban, előbb-utóbb leáll az egész rendszer. Azt látom, hogy továbbra is a kulturális igénytelenség forradalma zajlik. Csak azóta már harcolni sem nagyon kell érte, mert azt is kétségtelenül megmutatták, valójában ki itt az úr. Nem tudom, hogy boldogok-e ettől.
- Mit gondol: lesz hol rendeznie, ha narancssárgába borul a színházi térkép?
– Schwajda György azt mondta nekem: amíg dolgozni tudok, Kaposvárott mindig rendezhetek egy darabot a kedvem szerint. Most is épp ezt teszem. Engem Kaposvárról kitúrni elég nehéz. A színház fennállásának kétharmad ideje a nevemhez kötődik. Van bizonyos befolyásom, tekintélyem. Nem hiszem, hogy bárki rászánná magát, hogy kinyír. Csúnya, szőrös fekete pont járna érte. Kellene hozzá minimális és valós ideológiai, politikai okot találni.
- Jól tudná érezni magát, ha olyan ember kerülne a váratlanul elhunyt Schwajda György helyébe, aki pusztán a kormányzat „ideológiai tesztjei” szerint alkalmas, szakmailag viszont értékelhetetlen?
– Az egy más kérdés. Ha valami vállalhatatlan történne, akkor egy percig sem maradnék. De most még azt sem lehet tudni, kik aspirálnak a megüresedett posztra. Méla csend van, és jókora zavar.
– Sokkal inkább egy nehezen vállalható szélsőséges irány mellett állt ki.
- Tény: Kerényi akkori írásaiban, nyilvános politikai performance-ain kirekesztő nézeteket hirdetett.
– És épp ez az, ami természetessé tette az elhatárolódást.
- A tárgyszerűséghez tartozik: Kerényi azt is említette mostani cikkében, hogy olyan színházi vezetők ítélkeztek felette, akik baloldali politikusoknak gazsuláltak. Ön gazsulált valaha?
– Gazsulált a fene! Barátaimmal – Ascher Tamással, Zsámbéki Gáborral, de másokkal is – mindig magasra értékeltük az autonómiánkat. Ami nem is olyan egyszerű. Szerencse, ész és más képességek kellenek egyes helyzetek megoldásához, hogy közben ne kelljen senki előtt hasra esni.
- Kerényi saját magát a színházi „főpapok” közé sorolja, és nehezményezi: június 15-ével megszűnik az állása az Ascher Tamás vezette Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Olvasatában ez alighanem a ballibek utánrúgása a Fidesz kétharmados győzelme miatt. Hiszen mások – önt is említi – továbbra is taníthatnak ott.
– A helyzetnek technikai oka van: Kerényi Imre osztálya végzett, nekem viszont még mindig van egy osztályom. Jövőre diplomáznak, akkor megszűnik az én állásom is. Rendben is van, hiszen mindketten túlkorosak vagyunk már a tanításhoz. Ezzel persze nem azt állítom, hogy Ascher Tamásék szerették Kerényi Imrét, ám nem érzelmi okok miatt rúgták ki.
Ajpek Orsi felvétele
- Ön azért szokott még beszélgetni Kerényivel?
– Néha meghívott az osztályába kurzusokat tartani. Úgy érezte: azok szakmailag helyre teszik a dolgokat. Kerényi Imrének jó érzéke van a növendékek kiválasztásához. Azt is tudta: tanítványainak egy adott időszakban rám, az én szakmai tudásomra ugyancsak szükségük van. Egyébként szinte gyerekkorunk óta ismerjük egymást, együtt jártunk főiskolára, közösen mentünk keresztül mindenféle bajokon, örömökön. Ami a politikai megnyilvánulásait illeti: számtalanszor elmondtam neki, hogy hülyeség, amit csinál. Nem hitte el.
- Most azt is mondja Kerényi: remélhetőleg a Fidesz-kormány „szimbolikus territórimmá” nyilvánítja majd a magyar kultúrát. Vajon ő komolyan hiszi is azt, amit hirdetni szokott?
– Makacsul hisz benne.
- Megértően mosolyog. Pedig Kerényi vehemenciája némelyek számára komikus, másoknak meg ijesztő.
– Nem kell őt szeretni. De én azt gondolom: az egyes emberek megnyilvánulásait nem lehet önmagukban szemlélni. Ha valaki ismeri Kerényi ifjúságát, neveltetését és azokat a traumákat, amelyeken a főiskolás évei alatt átesett, az árnyaltabban magyarázza az ő viselkedését. Ettől azonban még nem válik elfogadhatóvá az elfogadhatatlan.
- Két éve ön arról beszélt lapunknak: hosszú ideig létezett az országban egy hallgatag és meglehetősen megalázott tömeg, részben vallásos neveltetésű, hitű emberekből. Akikkel nagyon csúnyán bánt – „arrogáns mindentudással” – a Kádár-korban felnőtt kommunista vagy baloldali értelmiség. Előbbiekben ezért mára mérhetetlen gyűlölet alakult ki. Hozzátette: ennek a tömegnek a nagy része, a „kis értelmiségiek” a Kádár-rendszer utolsó korszakának vesztesei. Mert akkor már nem kontraszelekció működött, hanem a valóban tehetségesebb emberek kerültek helyzetbe. Így aztán kialakult egy olyan réteg, amely számára nem maradt más lehetőség az önigazolásra, mint a politikai ellenszenv.
– És ez azóta csak erősödött. Mindenesetre most a színház nyelvén túlságosan is könnyű mondanivalót találni, hol tart ez a társadalom. Azt pedig közben roppantul élvezem, hogy egyre nagyobb a szakmai biztonságom. Mind határozottabban tudom, miként kell elgondolni egy darabot, felállítani egy jelenetet, mit kell mondanom egy színésznek. Ezt illetően mintha nem öregednék, hanem fejlődnék.
- Gondolkodtam, vajon ki az a deklaráltan jobboldali színházvezető, aki tudna ma szakmailag akár külhonban is „versenyképes” színházat csinálni. Nem nagyon jutott eszembe senki. Tud segíteni?
– Nem. Bár vannak közülük, akik helyzetbe kerülve ígérték: bizonyítani fogják szakmaiságukat. Erre eddig hiába vártunk.
- Akkor hová nyúlhat az új kulturális kormányzat, ha kerülni akarja a sajátos belterjességet?
– Nem fogja zavartatni magát. Ilyen szempontból soha nem voltak különösebben igényesek.
- Arra soha nem volt példa, hogy a jobboldal meghatározó politikusai közül valaki mégiscsak megpróbált volna elbeszélgetni önnel?
– Még Orbán Viktorral is beszélgettem, amikor már elég meghatározó és jobboldali volt.
- Ki keresett kit?
– Ő volt a kezdeményező, Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pedig a közvetítő.
- Jó beszélgetés volt?
– Tesztszerű kérdéseket kaptam. Például: „Mi a véleményed Eperjes Károlyról?” Hamar lement az egész, „megbuktam” a válaszaimmal. Nem érdekeltek azok a programok, amelyekért Orbán Viktor lelkesedett.
- Ha a színházi ideájáról érdeklődik, mit felel?
– Kifejtek egy demokratikus színházkoncepciót. Erős és képességeiket már tanúsított művészek köré szabadon szerveződhetnek együttműködő művészek, hogy akaratuk szerinti színházat csináljanak. De mondom: ilyen szintekig nem jutottunk.
- Baloldalról érdeklődtek valaha politikusok színházszakmai gondolatairól?
– Nemigen. Ez persze bonyolultabb: ők tudták, ki vagyok, hiszen évtizedekig vezettem a kaposvári színházat. Ám velük sem bonyolódtunk elemző beszélgetésekbe. De hát így megy ez. Sosem titkoltam a véleményemet. Azt sem: Kaposvár jobboldali vezetői nem a választóikat, hanem önmagukat képviselik. Nyilván nemcsak Kaposvárott van így. Még mindig nem értik: ha valaki hülye a színházban, előbb-utóbb leáll az egész rendszer. Azt látom, hogy továbbra is a kulturális igénytelenség forradalma zajlik. Csak azóta már harcolni sem nagyon kell érte, mert azt is kétségtelenül megmutatták, valójában ki itt az úr. Nem tudom, hogy boldogok-e ettől.
- Mit gondol: lesz hol rendeznie, ha narancssárgába borul a színházi térkép?
– Schwajda György azt mondta nekem: amíg dolgozni tudok, Kaposvárott mindig rendezhetek egy darabot a kedvem szerint. Most is épp ezt teszem. Engem Kaposvárról kitúrni elég nehéz. A színház fennállásának kétharmad ideje a nevemhez kötődik. Van bizonyos befolyásom, tekintélyem. Nem hiszem, hogy bárki rászánná magát, hogy kinyír. Csúnya, szőrös fekete pont járna érte. Kellene hozzá minimális és valós ideológiai, politikai okot találni.
- Jól tudná érezni magát, ha olyan ember kerülne a váratlanul elhunyt Schwajda György helyébe, aki pusztán a kormányzat „ideológiai tesztjei” szerint alkalmas, szakmailag viszont értékelhetetlen?
– Az egy más kérdés. Ha valami vállalhatatlan történne, akkor egy percig sem maradnék. De most még azt sem lehet tudni, kik aspirálnak a megüresedett posztra. Méla csend van, és jókora zavar.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 21. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
Törökgáborelemez
Lehet más a jobboldal? 2.
Örülünk, Vincent?
Te sötétben bujkáló gonzó, reszkess!
Véleményvezér
Eltőzsdézte: Lázár János csak nyerni szeret
Proszektúra
Citius, Altius, Fortius
Fotópályázat
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 18 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Bizony-bizony nehéz lesz ott új jobboldali kultúrát felépíteni, ahol Kövér adja az ideológiai alapot, Simicska a pénzt és egy a társadalom felett lebegő öregedő vidéki futbalista mentalitású vezér osztja a kenetteljes igét.
Vannak itt hatalmas arcok. Az egyik pl. Bálint Andrást nullázza. Biztos sokkal jobban ért a szakmához.
Kerényi lehet jó szakember - ez kérdés formájában is megáll - annak ellenére, hogy kommunikációja enyhén szólva zavaros ?
Nem alapfeltétele az értelmességnek, hogy érthető módon fejezze ki magát ? És akkor még a hirtelen megtalált Jóistenről nem is beszéltünk. Az sem áll egyedül, tartozik hozzá egy világnézet (amiben legalább konzekvensnek kellene lennie a hívőnek).
Szerintem, most jön a buli (a buli az egy élvezeti forma, a munkához és eredményhez nincs köze).
Mennyi értelme lehet a baloldali-jobboldali címkéknek?
A kapitalizmus bölcsője Anglia volt.Ma is a fejlett gazdaságok között található.A pártjai között van konzervatív (jobboldali), munkáspárt (baloldali) és némi liberális is.(Lehet akár még más is, kellően el nem ítélhető módon nem kísértem figyelemmel.)
A konzervatívok és a munkáspárt váltogatják egymást.
Nem tudom, átalakultak-e ezek a pártok "gyüjtőpárttá", néppárttá,stb.? Ha a kapitalizmus "őshazájában" még mindig él, bevált ez a felállás, lehet, hogy mégiscsak működik?
Nálunk kialakult a rendszerváltással a zűrzavar.Azt szerettük volna (lehet, hogy még ma is), hogy ne kelljen jobban hajtani, csak jobban élhessünk.
A szoc. párttól vártuk a változatlanságot (12 éven át), azt, hogy az állam gondoskodó szerepét fenntartsa, ugyanakkor "építse föl a piacgazdaságot", ahol alapelv az önmagunkról gondoskodás.
Lehet, hogy majd most alakul át úgy a politikai rendszer, amivé pl. Angliában fejlődött ki?
Kedves knédli
Tényleg bonyolult dolog az abc. De megtanulva már jelentősen egyszerűsödik. Viszont igaz, úgy kellett volna írnom: még ha CSAK alfabetikusan is. A baloldali szót pedig, amint azt írtam, csupán az elmúlt 8 évvel kapcsolatban lenne ideje elfelejteni. Azt viszont nagyon. Egyébként el lehetne vitatkozni /dialektikusan/, hogy manapság mennyi értelme van a hagyományos jobb- és baloldali címkéknek.
szutornak
Nem hiszem hogy Kerényinek olyan kifizetődő lett volna az utóbbi 8 év. Bálint András intelligenciájának és sikereinek megítélése pedig az egyéni véleményalkotás körébe tartozik. A megfelelő kapcsolatoktól származó elismerések korlátlanul gyűjtögethetők.
Csakhogy sok az eszkimó és kevés a fóka.És akkor az eszkimók között megindul a harc.
En is mindig elkepedek amikor emberek ilyen naivak. Szegenyek azt hiszik itt szamit a szakmai tudas. Lesz itt akkora pofaraeses hogy csak na. Ezek mindenhova a sajat embereit ultetik, a kozigazgatastol a Magyar Tudomanyos Akademian tul, a szinhazak elere is. Elejen a kiraly!!!!
Meg lesz teremtve az a légkör, hogy az ilyen Kerényi-ek diadakmaskodnak....
Ez ott senkit nem érdekel. Egyébként meg a komcsik szidása rendkívül magas művészi szintre utal.
Zsámbéki meg tényleg naiv. Úgy el fogják söpörni, hogy csak úgy nyekken, meg úgy általában mindenkit el fognak tüntetni, aki nem elég régen az ő dalukat fújja. Vissza kell ugrani 52 évet a történelemben, ott a minta.
" a kulturális igénytelenség forradalma zajlik. Csak azóta már harcolni sem nagyon kell érte, mert azt is kétségtelenül megmutatták, valójában ki itt az úr. Nem tudom, hogy boldogok-e ettől."
Kulcsmondat!!! Kerdem meg: kik a jobboldali ertekes muveszek a jobboldalon? A sok "elnyomott" iro, kolto mivel allt elo 1990 ota?
Megismétlem:Díjat,kitüntetést adhat a hatalom,a szakma és az emberek elismerését nem.Ön is ezt támasztotta alá bükkberg.
"Nem hiszem, hogy bárki rászánná magát, hogy kinyír. Csúnya, szőrös fekete pont járna érte. Kellene hozzá minimális és valós ideológiai, politikai okot találni."
Mindig elszomorodom, amikor azzal szembesülök, hogy értékes emberek azt hiszik, hogy azzal, hogy minőséget produkáltak, márki is törődni fog ebben a rendszerben.
davidoff90
Bizony dijazza.Emlékszel méq 2001 ben a kossuth dij átadásra?
Ott kapott naqy qyörqy dijat.Nevezett uriemberről 100 maqyarból 99,9 nem is halott.Iro költö a lelkem és arról volt nevezetes,hoqy naqy elek akkori veqyépszer fönök testvére volt.Na meq sárkány naqy erzsébeté.Ismerös nevek ezek a fideszidökböl?Kossuth dij a jutalom,nem számit a teljesitmény uqy,hoqy dijazzva van itt a manko rendesen.
Semmiféle himnuszt nem kevernék ide.A cikk nem erről szól.
Ami nekem lejött,az a saját magát sokkal többre tartó ember reváns vágya,mert azt hiszi,hogy a politika hátszele szakmai megbecsülést is tud adni.
Jó kis állást,kitüntetést,műmosolyokat igen-a szakma elismerését nem.
Mert a nagyok a teljesítményük által nagyok.A mankót nem díjazza a történelem.
Ha kérhetem, énekeljük el a Székely himnuszt.
Ha emlékszünk arra, hogy mit mondott pár héttel ezelőtt a volt liberális és Fideszes Tölgyessy Péter,akkor megértjük minden probléma lényegét:az MSZP-t ugyan le lehet gyalulni a Föld színéről, de a magyar mentalitást nem!
Re: #1.
Kedves blcstms!
Hát bizony, bonyolult dolog ez a fránya ABC. Tudniillik a névsorokat ebben szokás rendezni. Mint ahogy a cikkben is tették. Helyesen.
Egyébként nagyon világos és tényszerű az interjúalany megnyilvánulása. A baloldali szót pedig nyilván nem lehet elfelejteni, mert akkor a jobboldali szónak sem lenne értelme. Ez pedig már a csúnya dialektika körébe tartozik. (Hideg-meleg, erős-gyenge, nagy-kicsi, jobb-bal stb. ellentétpárok.)
bkstms, nem vagy egy kissé elfogult? Bálint András egyike a legintelligensebb és legsikeresebb színigazgatóknak.Mert baloldali? Na és? Kerényinél meg nem kell elfelejteni, hogy a rendszerváltás kezdetén dühödten szidta a jobboldalt, majd később áttért, és most dühödten szidja a baloldalt. Mikor mit lát számára kifizetődőbbnek. Egyébként, annyi hülyeséget hordott már össze; csodálom, hogy egyáltalán adnak a szavára.
Már megint megpróbálják megmondani, hogy mi vállalható mi nem. Pont ebből /is/ volt elég. A baloldali szót pedig ideje lenne végre elfelejteni az elmúlt 8 évvel kapcsolatban. Már az mszp sem állítja hogy olyan bal volt az a bal. Egyébként ahol az első név Bálint András /még ha alfabetikusan is/ az a névsor már érdektelen!