2012. február 10. péntek - Elvira. Holnapi névnap: Bertold, Marietta
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
Nyereményjáték
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Lecsukhatják, mert gyászoltárt épített Kim Dzsongilnek
2012. február 10. 06:20
Nem fizet tovább az EU
2012. február 9. 21:45
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
MALÉV: The End?
pékné_módra
-
2012.02.10 06:32
Éljen Schmitt Pál !
Joszip Vragics
-
2012.02.10 06:28
Társalgó, 2012. február
Joszip Vragics
-
2012.02.10 06:25
Klubrádió - Vége
Joszip Vragics
-
2012.02.10 06:22
Önkormányzatok: gúzsba kötve
anula
-
2012.02.10 05:57
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
anula
-
2012.02.10 05:39
A MALÉV megmentése
falusi
-
2012.02.10 04:18
Orbán a király !
Commander
-
2012.02.09 23:32
Hát milyen országban élünk?
Commander
-
2012.02.09 23:28
A Jobbik Európába
Csikar
-
2012.02.09 22:54
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szerda, 2010. szeptember 8. 07:29
Pungor András
írása
Sok a hiba: a Fidesz túl gyorsan akarta legyőzni a Jobbikot
Gesztushibák
Már hatályos a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás, de csak jövőre alkalmazzák. Sem áttelepüléstől, sem munkaerő-piaci dömpingtől nem kell tartani, ám attól igen, hogy a jogszabály végrehajtása akadozhat. A parlamenti kétharmad ugyanis túl gyorsan akarta legyőzni a Jobbikot, nem ügyelt az egyértelmű, világos törvényi passzusokra. PUNGOR ANDRÁS írása.
– Csak egy gesztus volt – magyarázza Szepessy Zsolt, Monok polgármestere képviselő-testületük döntését, amely szerint a kettős állampolgárságot igénylő külhoni magyarok a Borsod megyei faluban állandó lakcímet kérhetnek.
A helyi határozat szerint a kérelmezőket az önkormányzat Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. A lakcímhez a lakás persze nem jár, lévén az múzeum.
A kettős állampolgárságért felelős miniszteri biztos szerint a monokiaknak nem volt joguk ilyen döntést hozni.
– A személyi és lakcímnyilvántartással kapcsolatos hatáskörök a jegyzőhöz tartoznak, és nem a polgármesterhez vagy a képviselő-testülethez. A jegyzőnek pedig ellenőriznie kell a bejelentések valódiságát – magyarázza Wetzel Tamás.
Ő bízik abban, hogy az önkormányzat nem követ el törvénysértést:
– Egyébként ma már nem is döntésről van szó, hanem szándéknyilatkozatról, amely kapcsán a monoki önkormányzat mindenben tiszteletben tartja a hatályos jogszabályokat.
A jogászok viszont rögtön törvénytelenségnek bélyegezték az akciót, közokirat-hamisításnak minősítették az esetleges fiktív bejelentkezéseket, és felvetették a polgármester büntetőjogi felelősségét is.
– Furcsa hallgatni ezeket a hangokat – sóhajt Monok első embere.
Állítja, ő mindig tartja magát az elveihez: soha nem árt senkinek, nem mond rosszat senkiről. És egyébként is: szerinte fel kell lépni a társadalmat visszafogó törvényekkel szemben.
Meséli, hogy a határon túlról sokan jelentkeztek nála. Szinte versengés alakult ki azért, hogy ki legyen Kossuth szülőházának „első lakója”.
A kormány becslése szerint a külhoni magyarok közül 250-400 ezren kérhetik majd a magyar állampolgárságot. Elégtételnek tartják a gesztust Trianonért, az anyaországtól való elszakításért, a külhoni megaláztatásokért. A tömeges áttelepüléstől való félelem alaptalan.
– A Kárpát-medencei magyarság legnagyobb része, csaknem nyolcvan százaléka Romániában és Szlovákiában uniós polgár, tehát bármikor áttelepülhetne Magyarországra, és szinte azonos jogokkal rendelkezne, mint mi. Szlovákiában már hat éve, Romániában pedig három és fél éve van erre mód, még sincs tömeges átvándorlás. Magyarország gazdasági visszaesése, Szlovákia és Románia gyors fejlődése miatt egyes helyeken inkább visszaáramlás volt tapasztalható – magyarázza Wetzel Tamás miniszteri biztos.
Így látja Sík Endre szociológus is:
– Magyarországnak csökkent a vonzereje. A tanulni akaró vagy munkát kereső külhoni magyarok már „megpróbálkoztak” hazánkkal – magyarázza.
Csak a vajdasági és kárpátaljai magyarok vannak nehezebb helyzetben, hiszen országuk még nem tagja az uniónak. A szociológus szerint a Szerbiában élő magyar népesség elöregedett, nincs munkaerő-piaci tartaléka.
– Emlékszem, pár évvel ezelőtt reggelente alig lehetett átjutni a Moszkva téri „emberpiacon”, míg manapság nagyon szellős a tér, alig van munkavállaló. Ennek oka a válság, az építőipar megrendeléseinek drasztikus csökkenése és alapvetően Magyarország versenyképességének igen komoly visszaesése. Ha a piac nem várja az embereket, akkor ők nem jönnek, ez ilyen egyszerű. Inkább jóval komolyabb kereseti lehetőséget keresnek Nyugat-Európában – állítja Wetzel Tamás.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint Magyarország eddig is vonzotta a szaktudással rendelkező, ambiciózus magyar fiatalokat.
– A kettős állampolgárság ezen a téren nem oszt, nem szoroz – magyarázza Kovács Miklós, aki az új magyar jogszabályt elsősorban szimbolikus lépésnek tartja.
Ukrajnában jogilag tilos a kettős állampolgárság, de a hatalom látszólag nem törődik a kérdéssel, mert a Janukovics-rezsimet oroszbarát és kettősállampolgárság-párti szavazók juttatták hatalomra.
A KMKSZ elnöke úgy látja, a kárpátaljai magyarok várhatóan mégis inkább titokban tartják majd, hogy van magyar állampolgárságuk is.
– Errefelé az emberek tartanak a helyi csinovnyikok zsarolásától – mondja.
A külhoni magyarok a kérelmüket külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál adhatják majd le. Az ügyintézési határidő három hónap. De ez hosszabb lehet, hiszen a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés nem megy gyorsan. Így akár négy-öt hónap is eltelhet az állampolgárság megadásáig.
Tóth Judit migrációkutató, a szegedi egyetem docense a Magyar Szónak úgy nyilatkozott, hogy az állampolgársági törvényt módosító szabály vakrepülést tartalmaz. Szerinte nem tudni, az ügyintéző hogyan ellenőrzi a magyar nyelvtudást, hosszadalmas lesz az elbírálás.
Wetzel Tamás miniszteri biztos szerint szó sincs vakrepülésről:
– Jelen pillanatban nincsenek meg a technikai feltételek, hiszen átlagosan 4000–4500 állampolgársági kérelmet nyújtottak be az utóbbi években, és ez jövőre több százezerre fog növekedni. Ezzel tökéletesen tisztában van a kormány, ezért a szükséges fejlesztésekre külön forrásokat különített el.
A miniszteri biztos lapunknak úgy fogalmazott: pontos tervezés mellett gőzerővel zajlik a munka.
– Már középtávon megtakarításokat jelent, hogy a bürokrácia és a felesleges adminisztratív terhek megszűnnek, a határon túli magyaroknak nem kell vízumért, tartózkodási engedélyért, regisztrációs igazolásért, letelepedési engedélyért folyamodniuk, és az állampolgársági eljárás is jelentősen egyszerűsödött – sorolja.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász azonban értelmetlennek tartja a törvénymódosítás több rendelkezését, mert az szabad teret ad az önkényes értelmezésnek.
– Nem tisztázott például, hogy a jogszabály „valószínűsíti magyarországi származását” követelménye mire vonatkozik, melyik Magyarországról szól. Károly Róbertéről? A Trianon előttiről? A korábbi törvényhez képest ebből hiányzik „a magát magyarnak vallja” fordulat is.
Nagy Boldizsár úgy látja, nem lenne elegendő az újabb törvénymódosítás a hibák kiküszöbölésére. Szerinte amíg a kormány a politikai és a kulturális nemzet fogalmát összekeveri, nem várható változás.
– Egy ország jogrendjében a politikai nemzet vesz részt. A kulturális nemzethez való tartozáshoz pedig nincs szükség jogszabályra – magyarázza.
A jogász szerint a törvénnyel a Fidesz a Jobbik vitorlájából akarta kifogni a szelet. A nagy kapkodásban a jogszabály nem esett át az ellenőrzési mechanizmusokon, ezért a sok hiba.
A hazai jobb- és baloldali politikusok abban egyetértenek, hogy bármennyire is pontatlan a törvény, legalább pont került a kudarcos népszavazás óta dúló belpolitikai harc végére.
De valóban így lenne?
Kiszelly Zoltán politológus azt mondja: a jogszabállyal határozottan megkülönböztették egymástól az „internacionalista baloldalt” és a „patrióta jobboldalt”.
Szerinte a törvény inkább a hazai jobboldalnak tett gesztus. Nem csoda, hogy hatására mára a Fidesz-szavazók 72 százaléka úgy véli: jó irányba mennek a dolgok.
A helyi határozat szerint a kérelmezőket az önkormányzat Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. A lakcímhez a lakás persze nem jár, lévén az múzeum.
A kettős állampolgárságért felelős miniszteri biztos szerint a monokiaknak nem volt joguk ilyen döntést hozni.
– A személyi és lakcímnyilvántartással kapcsolatos hatáskörök a jegyzőhöz tartoznak, és nem a polgármesterhez vagy a képviselő-testülethez. A jegyzőnek pedig ellenőriznie kell a bejelentések valódiságát – magyarázza Wetzel Tamás.
MTI-fotó
Ő bízik abban, hogy az önkormányzat nem követ el törvénysértést:
– Egyébként ma már nem is döntésről van szó, hanem szándéknyilatkozatról, amely kapcsán a monoki önkormányzat mindenben tiszteletben tartja a hatályos jogszabályokat.
A jogászok viszont rögtön törvénytelenségnek bélyegezték az akciót, közokirat-hamisításnak minősítették az esetleges fiktív bejelentkezéseket, és felvetették a polgármester büntetőjogi felelősségét is.
– Furcsa hallgatni ezeket a hangokat – sóhajt Monok első embere.
Állítja, ő mindig tartja magát az elveihez: soha nem árt senkinek, nem mond rosszat senkiről. És egyébként is: szerinte fel kell lépni a társadalmat visszafogó törvényekkel szemben.
Meséli, hogy a határon túlról sokan jelentkeztek nála. Szinte versengés alakult ki azért, hogy ki legyen Kossuth szülőházának „első lakója”.
A kormány becslése szerint a külhoni magyarok közül 250-400 ezren kérhetik majd a magyar állampolgárságot. Elégtételnek tartják a gesztust Trianonért, az anyaországtól való elszakításért, a külhoni megaláztatásokért. A tömeges áttelepüléstől való félelem alaptalan.
– A Kárpát-medencei magyarság legnagyobb része, csaknem nyolcvan százaléka Romániában és Szlovákiában uniós polgár, tehát bármikor áttelepülhetne Magyarországra, és szinte azonos jogokkal rendelkezne, mint mi. Szlovákiában már hat éve, Romániában pedig három és fél éve van erre mód, még sincs tömeges átvándorlás. Magyarország gazdasági visszaesése, Szlovákia és Románia gyors fejlődése miatt egyes helyeken inkább visszaáramlás volt tapasztalható – magyarázza Wetzel Tamás miniszteri biztos.
Így látja Sík Endre szociológus is:
– Magyarországnak csökkent a vonzereje. A tanulni akaró vagy munkát kereső külhoni magyarok már „megpróbálkoztak” hazánkkal – magyarázza.
Csak a vajdasági és kárpátaljai magyarok vannak nehezebb helyzetben, hiszen országuk még nem tagja az uniónak. A szociológus szerint a Szerbiában élő magyar népesség elöregedett, nincs munkaerő-piaci tartaléka.
– Emlékszem, pár évvel ezelőtt reggelente alig lehetett átjutni a Moszkva téri „emberpiacon”, míg manapság nagyon szellős a tér, alig van munkavállaló. Ennek oka a válság, az építőipar megrendeléseinek drasztikus csökkenése és alapvetően Magyarország versenyképességének igen komoly visszaesése. Ha a piac nem várja az embereket, akkor ők nem jönnek, ez ilyen egyszerű. Inkább jóval komolyabb kereseti lehetőséget keresnek Nyugat-Európában – állítja Wetzel Tamás.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint Magyarország eddig is vonzotta a szaktudással rendelkező, ambiciózus magyar fiatalokat.
– A kettős állampolgárság ezen a téren nem oszt, nem szoroz – magyarázza Kovács Miklós, aki az új magyar jogszabályt elsősorban szimbolikus lépésnek tartja.
Ukrajnában jogilag tilos a kettős állampolgárság, de a hatalom látszólag nem törődik a kérdéssel, mert a Janukovics-rezsimet oroszbarát és kettősállampolgárság-párti szavazók juttatták hatalomra.
A KMKSZ elnöke úgy látja, a kárpátaljai magyarok várhatóan mégis inkább titokban tartják majd, hogy van magyar állampolgárságuk is.
– Errefelé az emberek tartanak a helyi csinovnyikok zsarolásától – mondja.
A külhoni magyarok a kérelmüket külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál adhatják majd le. Az ügyintézési határidő három hónap. De ez hosszabb lehet, hiszen a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés nem megy gyorsan. Így akár négy-öt hónap is eltelhet az állampolgárság megadásáig.
Tóth Judit migrációkutató, a szegedi egyetem docense a Magyar Szónak úgy nyilatkozott, hogy az állampolgársági törvényt módosító szabály vakrepülést tartalmaz. Szerinte nem tudni, az ügyintéző hogyan ellenőrzi a magyar nyelvtudást, hosszadalmas lesz az elbírálás.
Wetzel Tamás miniszteri biztos szerint szó sincs vakrepülésről:
– Jelen pillanatban nincsenek meg a technikai feltételek, hiszen átlagosan 4000–4500 állampolgársági kérelmet nyújtottak be az utóbbi években, és ez jövőre több százezerre fog növekedni. Ezzel tökéletesen tisztában van a kormány, ezért a szükséges fejlesztésekre külön forrásokat különített el.
A miniszteri biztos lapunknak úgy fogalmazott: pontos tervezés mellett gőzerővel zajlik a munka.
– Már középtávon megtakarításokat jelent, hogy a bürokrácia és a felesleges adminisztratív terhek megszűnnek, a határon túli magyaroknak nem kell vízumért, tartózkodási engedélyért, regisztrációs igazolásért, letelepedési engedélyért folyamodniuk, és az állampolgársági eljárás is jelentősen egyszerűsödött – sorolja.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász azonban értelmetlennek tartja a törvénymódosítás több rendelkezését, mert az szabad teret ad az önkényes értelmezésnek.
– Nem tisztázott például, hogy a jogszabály „valószínűsíti magyarországi származását” követelménye mire vonatkozik, melyik Magyarországról szól. Károly Róbertéről? A Trianon előttiről? A korábbi törvényhez képest ebből hiányzik „a magát magyarnak vallja” fordulat is.
Nagy Boldizsár úgy látja, nem lenne elegendő az újabb törvénymódosítás a hibák kiküszöbölésére. Szerinte amíg a kormány a politikai és a kulturális nemzet fogalmát összekeveri, nem várható változás.
– Egy ország jogrendjében a politikai nemzet vesz részt. A kulturális nemzethez való tartozáshoz pedig nincs szükség jogszabályra – magyarázza.
A jogász szerint a törvénnyel a Fidesz a Jobbik vitorlájából akarta kifogni a szelet. A nagy kapkodásban a jogszabály nem esett át az ellenőrzési mechanizmusokon, ezért a sok hiba.
A hazai jobb- és baloldali politikusok abban egyetértenek, hogy bármennyire is pontatlan a törvény, legalább pont került a kudarcos népszavazás óta dúló belpolitikai harc végére.
De valóban így lenne?
Kiszelly Zoltán politológus azt mondja: a jogszabállyal határozottan megkülönböztették egymástól az „internacionalista baloldalt” és a „patrióta jobboldalt”.
Szerinte a törvény inkább a hazai jobboldalnak tett gesztus. Nem csoda, hogy hatására mára a Fidesz-szavazók 72 százaléka úgy véli: jó irányba mennek a dolgok.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 35. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
Törökgáborelemez
Lehet más a jobboldal? 2.
Örülünk, Vincent?
Te sötétben bujkáló gonzó, reszkess!
Véleményvezér
Eltőzsdézte: Lázár János csak nyerni szeret
Proszektúra
Citius, Altius, Fortius
Fotópályázat
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 23 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
öszike13 2010-09-09 09:47:44 #23
Kedves őszike!
A határon túli mai felnőttek legalább annyira megosztottak korona tekintetben, mint az itthoni magyarok. A többivel egyetértünk, hogy nem látszott a képviselőink megilletődöttsége és a Szentkorona bármiféle hatása sem az elmúlt 10-15 évben. Úgy véljük, hogy aki a hagyományokat, a történelmi múltját nem tiszteli, az saját magát is minősíti. Ez olyan, hogy egy ateistának sem a templomban kell hirdetnie minden áron a meggyőződését, hanem a "Ha Rómában élsz, élj római módon" elvnek megfelelően, egy arra alkalmasabb helyen és módon. Hasonlóan egyetértünk, hogy a Szentkoronát kisajátító erkölcstelenségekkel kapcsolatban.
Kedves öszapó!
Köszönöm a türelmes felvilágositást, ugy gondolom, hogyha az itthoni
emberek történelmi erejeként tartják csak a Szentkoronát/egybe kell irni?/ akkor a határon tuli mai felnöttek sem gondolhatnak mást...
Képviselöinket figyelmezteti a parlamentben...,no hiszen....nem látszott az utóbbi 10-15 évben, hogy mire....
Aztán mint tudjuk parlamenti párt legutóbb a Szentkoronára esküdött....
Ezt sem értem, mert ezek szerint akkor a többi párt képvisellöi illegálisak.....
Ugy gondolom a Szentkoronát nem lenne szabad politikai herce-hurcákra felhasználni, mögé bujva erkölcstelen, hazug dolgokat elkövetni.
öszike13 2010-09-08 20:19:09 #20
Senki nem mondta, hogy a vállalkozó nem felel a vállalkozásáért, de attól a vállalkozás a vállalkozótól független önálló jogi személyiség, ugyanúgy, mint a Szentkorona illetve az általa megtestesített magyar állam.
Nagy különbség van, hogy a törvény vagy a Szentkorona nevében cselekszik valaki: mindegyik más és más (egymást átfedő) jogosítványokat jelent. A Szentkoronához semmiféle KÜLÖNÖSEBB misztikum, ezotéria vagy babona nem fűződik. A Szentkoronához nem kötődik sem csoda, sem földön túli erő. Viszont már 1401-ben „A Szent Korona pecsétje” volt a magyar állami pecsét felirata. Természetesen a Szentkorona középkori és egyéb vélt vagy valós szimbólumrendszereket hordoz és számos legenda kötődik hozzá.
Egyetértünk, semmi probléma azzal, ha bárki is Magyarországra települ, de ehhez a kettős állampolgárságnak, meg a Szentkoronának semmi köze, meg ahhoz sem, hogy az ország ügyeit nem az elvárt irányokba vitték a választott vezetői.
Összességében a Szentkoronának a köztudatba való beépítése semmiféle visszalépést nem jelent, csupán egy elfeledtetni megkísérelt hagyomány, jelkép azon helyre való illesztését, amely hely a Szentkoronát, mint egyik, a magyarsággal együtt több évszázados vihart, hányattatást megélt ereklyénket megilleti.
janus 2010-09-08 19:43:58 #19
Egyetértünk abban, hogy a Szentkorona tant visszahozni, az alkotmányba beültetni felesleges. De ettől a Szentkorona államunk egyik, a hagyományokat jelző jelképe, tehát az, hogy a képe itt-ott szerepel, vagy netán - jobb híján, mivel a régi korona őrző helyek elpusztultak - a Parlamentben van a koronázási jelvényekkel, mintegy figyelmeztetve is a képviselőinket, teljesen természetes.
Az erőltetett asszimilációt valóban nem lehet megállítani, a jelzett gesztusok ennek a célnak nem is felelnek meg. Tárgyalni kell a szomszédos országokkal, amelynek a lényege nem az elvtelen, a határon túli magyarok feje feletti kompromisszumok kötése, hanem a jelenlegi asszimilációs mechanizmusok lebontása. Ugyanakkor paradox módon azzal segítjük legjobban a határon túli magyaroknak a többségi nemzetekkel való egyenjogúsítási törekvéseit, ha elsősorban maga Magyarország erősödik meg gazdaságilag, politikailag és társadalmilag.
Kedves öszapó!
Az egyéni vállalkozói képlet, az nem ugy van ahogy mondod, mert a vállalkozó bizony testestöl-lelkestöl felel a vállalkozásáért...
Szent Korona nevében.. vagy a Törvény nevében...mi a különbség....
Szent Koronát nem lehet számonkérni, ..stb...
misztikus, ezotérikus- mondhati babonás hiedelem...
Amenyiben a Szent Koronának ily büvös ereje volna, nem engedné, hogy itt tartson a magyar emberek sok milliói, sokszáz éve...;-{
Semmi probléma abból, hogy bárki is Magyarországra települjön!
Az csak szinesiti az országot, / ezt nem én találtam ki/, de igaz.
Szocializmusban /volt olyan? szerintem csak épitgettük, amugy magyarosan/ nem volt közel 3 millió koldus....
Ezzel az erövel , ha nem viszalépés, akkor az elsö éjszaka jogát is lehet inditványozni...
őszapó:
Ritkán szoktam egyetérteni jobboldalival ezen a fórumon,de ön meglehetősen mérsékelt és józan állásponton áll.
Bár a Szent Korona-tant én irrelevánsnak tartom. Egyszerűen teljesen felesleges egy tárgyat,mint joggal rendelkező személyt tisztelni 2010-ben.
Főleg egy olyan köztársaságban,aminek van írott alkotmánya.
De engem az igazolványon lévő kép nem zavar.
Ha az ön hagvételében tárgyalnánk erről,akkor talán tovább jutnánk a többi szomszéd nemzettel,de sajnos sokan ezeket a sérelmeket soviniszta izgatásra használják.
Amúgy meg nem hiszem,hogy az asszimilációt meg lehet állítani. Ameddig a szomszéd államok relatíve szegények,addig a nacionalistáik fogják erőszakkal asszimilálni,vagy elköltözésre késztetni a magyarokat,ha pedig gazdaságilag jobban állnak majd,akkor a gazdasági erők fogják finoman,de ellenálhatatlanul asszimilálni őket.
A középút talán nyugat-európában létezhet,de itt túl sok minden történt ahhoz,hogy így álljanak hozzájuk.
De végső soron a határon túliakra és csak a határon túliakra tartozik,hogy mit szeretnének!Senki másra!
Zanza 2010-09-08 17:44:29 #16
Először is szó sincs a (magyar) cigányság beolvasztásának (asszimilálásának) szándékáról. INTEGRÁLÁSUKRÓL van szó, azaz olyan helyzetbe hozásról, hogy kultúrájukat, identitásukat megőrizve tudjanak konfliktus mentesen együtt élni a nem cigányokkal.
Másodszor arról sincs szó hogy MINDENT megtegyünk a határon túli magyarokért: a gesztus, a jelképes intézkedés, de még a határon túli intézmények támogatása sem minősíthető MINDENNEK, olyan körülmények között, hogy a rendszerváltás előtt évtizedekig SEMMIT nem tettünk értük. Mindezt addig és olyan mértékig ildomos megtennünk, ameddig és amilyen mértékig asszimilációs, beolvadási (asszimilációs) nyomás alatt vannak a környező nemzetek kormányai, sovinisztái részéről, és természetesen MAGUK IS IGÉNYLIK. ÁLTALÁBAN IGÉNYLIK. A spontán asszimiláció emellett, vagy ezen felül, amúgy is elvégzi a maga dolgát, ahogy ez a nyugati magyaroknál (Kanada, USA, stb.) is tapasztalható.
öszike13 2010-09-08 17:24:31 #14
1. Tévedsz: a kettős állampolgárság ismétlem: jelképes értékű. Semmiféle előnnyel nem jár és NEM AZ A CÉLJA, HOGY BÁRKI IS MAGYARORSZÁGRA TELEPÜLJÖN.
A nyugaton élő magyarságnak van magyar állampolgársága, a volt szocialista országokban élőknek meg nincs. A kettős állampolgárság ezt a jogegyenlőtlenséget küszöböli ki.
2. A Szentkoronáról elmondottak nem az én elméletem. Mit nem értesz? Hogy az államot, régen a királyságot a Szentkorona testesítette, testesíti meg? Hogy onnantól kezdve a király, az államfő, a miniszterelnök nem a saját, hanem a Szentkorona nevében cselekedett? Úgy ahogy egy egyéni vállalkozó sem a saját nevében, hanem a vállalkozását mint tőle független önálló jogi személyiséget képviselve, annak nevében dolgozik? Hogy nem neki a magánszemélynek, hanem a vállalkozásának vannak jogai és kötelezettségei, amelyet a magányszemély, mint képviselő, a vállalkozását szolgálva teljesít? Szó sincs hátralépkedésről, csupán a szocializmus sajátos magyar hagyományokat akart végképp kitörölni a köztudatból, csak nem sikerült.
Ha jól értem, tegyünk meg mindent a (magyar) cigányság beolvadása érdekében, ugyanakkor tegyünk meg mindent a külföldön élő magyarok beolvadását megakadályozandó. Világos. Nem kellene inkább rájuk bízni a döntést? Miért kell nekünk innen erőszakosan belepofázni az ő életükbe? Nem kiskorúak, el tudják dönteni, nekik mi a jó és ez minden népcsoportra érvényes.
jav=tinédzser
Akkor járjunk egy kicsit a földön.
Azok a Romániában élö magyarok, akik megtehették anyagilag, azok már zömében áttelepültek, vagy az Unióban keresik a boldogulásukat.
Nem hiszem, hogy bárki csak azért jött volna bárhonnan hozzánk, mert magyar......
lehet, hogy nem kerül az állampolgárság semmibe, de szerintem nagyobb jelentöségü az, hogy könnyebben éljenek/hetnének...
Nyugati magyarokat miért nem csábitgat viszatelepülésre a kormány?
Mit gondoltok, hányan jönnének visza?
Hány embert motiválna a magyarság tudata, még akkor is ha kinnt nagymagyar?
Fiatalság, akik könnyebben illeszkednek,stb...eszük ágában sincs haza jönni, még a kiskeresetü, diploma nélkülieknek sem...
aki magyarnak született az Magyar, független attól, hol él...Ott ahol
módja van eltartani a családját, ahol könnhyebben tudja tanitattni a gyerekét, stb....
Kedves öszapó!
Nem vagyok én sem egy tinézser, de a szép Szent Korona elméleted,
még nekem is zavaros....hát még a mai fiatalságnak...
Elöre kellene már lépkednünk, nem hátra...
DONJ
2010-09-08 14:51:07 #9
Kérdésében benne van a válasz: a lépés jelképes, azaz gesztus az anyaország részéről, szemben a világháborút követő évtizedekkel. Ezen kívül súlyos milliókkal is támogatjuk a határon túli magyar intézményeket, hiszen hiába a nemzetközi szerződések, egyszerűen nem működik az egymás kisebbségeiről való kölcsönös gondoskodás, a kölcsönösség. Jelek szerint, hogy a határon túli nemzetek egyes tagjai is hajlanak a magyarság minden áron való beolvasztását erőltető intézkedések enyhítésére, akkor amikor határozott előnyei vannak a multikulturalizmusnak, és a befagyott együttműködések felelevenítésének.
Az igazolvány és a kettős állampolgársági törvények nem összehangoltak, az utóbbit sebtében tákolták össze. Gondolkodnak az utazási kedvezmények lefaragásán.
2. a fentiekkel összefüggésben a helyi igények, szükségletek megnyilvánulásának hiánya, például Ausztria és Szlovénia nagyobb fejlettsége, jobb jövedelmi viszonyai következtében ugyancsak leértékeli a szegényebb anyaország közösségéhez való tartozás, a magyar nyelvismeret rangját 3. a szórványban élő pár ezres magyarságnál a spontán, önkéntes beolvadási folyamatok gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, éppen Szlovénia mutatja erre a legjobb példát a muraközi magyarság létszámának alakulásával, holott arrafelé kötelező a magyar nyelv tanulása a valamikori trianoni területeken és így elvileg 29 ezren beszélik a magyart.
laszlo01
2010-09-08 14:10:15 #8
Egyetértünk a felvetéssel. Ráadásul előszeretettel hivatkozunk Dél-Tirolra, mint példára és mintára, amelyhez hasonló, az olaszok által biztosított autonómia sokat segítene a környező országok idegen környezetében élő magyarságának is. Meg kell kutatni, föl kell vetni, ki kell tárgyalni, és főleg jelezni kell a problémát az ezzel foglalkozó magyar szervezeteknek. Civil oldalról sokat lehet segíteni a burgenlandi igények, tapasztalatok és főleg az ő igényeik, szükségleteik összegyűjtésével, és az említett magyar szervezetekkel való kapcsolat megteremtésével. Három egymással összefüggő, egymást erősítő dolgot kell tudomásul venni, amelyek miatt ezek az ügyek elhalnak. 1. Az anyaország tekintélyének csökkenése, gazdasági-társadalmi fejlődésének elmaradása elértékteleníti a magyarsághoz való tartozást és az azt kifejező gesztusokat (igazolvány, állampolgárság) 2. a fentiekkel összefüggésben a helyi igények, szükségletek megnyilvá
Szóljon valaki a román romáknak a monoki lehetőségről!
Igen tisztelt "őszapó"
Értem én a lelkében kavargó indulatokat, de nemigen adott választ ara, hogy ez a jelképes lépés, mit hoz a magyarságnak. Nem tudtam mit jelent kedvezményként a magyar igazolvány,(szégyenletes dolog), de ugye Ön is tudja, a saját nyugdíjasaink kedvezménye is milyen teher a közlekedési ágazatnak. Pedig mi legalább itt adóztunk. Ezzel együtt tisztelem és méltányolom a gondolkodását.
Olyan jó, mikor ilyen sokan aggódnak a Felvidék, Erdély, vagy a Vajdaság magyarsága miatt.Ezt teljesen komolyan gondolom! De érdekes módon senkinek nem fáj az Őrvidék, "magyarul" Burgenland!Pedig az ezeréves magyar határvárost,Királyhidát, ha Bécs felé megyünk az autópályán, most úgy hívják,hogy Bruck am Leitha Ost!
Senki nem említi azt az erőszakos, embertelen osztrákosítást, amit a 1921után az akkori osztrák kormányok elkövettek!Ha jogosan, kiköveteljük a szomszédos szlovák, román, vagy szerb nemzetektől az odaszorított magyarság jogait, miért hallgatunk Ausztria ügyében?
Ja, az a gazdag nyugat, tehát nekünk coki?
Az öcsem hallani sem akar arròl,hogy magyaràllampolgàr is legyen,pedg sokat tettünk magyarsàgunk megörzèsèèrt.Kiszamoltuk az mennyibe kerülne,hàt sokba.Köszöni nem kèri,pedig a hùgunk a szeku àldozata ,a bàtyàmat is eleg sokszor zaklattàk,mert olyan a nevünk.
A magyar igazolvány utazási kedvezménnyel jár a határon túliak számára: elsősorban vasúti utazási kedvezmények 65 évesnél idősebbek 100 %-os, 90 %-os csoportos, diákoknak 50 %-os, a felsőfokú tanulmányokat folytatók 90%-os mentessége. Őket ezért semmiféle atrocitás nem érte.
A kettős állampolgárság már semmilyen kedvezménnyel nem jár. Indulatokat egyedül Szlovákia soviniszta politikusaiban kavart, és a többé-kevésbé elszlovákosodott felvidéki, magukat még magyarnak tartó lakosságban, a retorzióként született szlovák állampolgárság megvonását szentesítő törvénnyel szemben a kettős állampolgárság megszerzése esetén. A szlovák sovinisztákat a magyar törvény azért zavarja, mert ezidáig zavartalanul és egyre fokozottabb mértékben érvényesült a 90 éve folyamatosan bővülő elszlovákosító intézkedések hatása amely jelenleg éves szinten is 1-1%-kal apasztja a felvidéki magyarság létszámát. A kettős állampolgárság a magyarságtudat továbbélését segíti elő, lassítva valamelyest az 1920-as 820 ezerről 450 ezerre csökkent lélekszámú magyarság szlovákságba történő - a jelenlegi viszonyok között menthetetlen - beolvadását. Ebből a szempontból a monoki polgármester hozzáállása egyfajta re-reakció (mondhatni subkontrája) a Fico kormányzat "a zsenit az örülttől egy hajszálnyira elválasztó" ma is hatályos reakciójára.
Sokat gondolkoztam rajta, ha a határon túli magyarlakta területeken, magát valaki legbelül magyarnak tartotta, ki akadályozhatta meg ebben? Ki vagy kik tilthatták meg, hogy a hazai magyarsággal találkozva, anyanyelven beszéljenek? Most, hogy felkorbácsoltuk az indulatokat, már egyre több lehet az atrocitás, és egyre többen kénytelenek titokban vállalni azt, ami eddig szívük joga volt. Mit kapnak cserébe? Egy koronás igazolványt. Hát kérem, ha valakinek az adott életterében, ez hoz valamit a konyhára, azt csodálnám. Igen ám, de fel lehet állítani apparátusokat, lehet pénzelni kormány közeli nyomdát, vagy tudja isten még miket. Közben folyik el az a pénz, amiből lehetne segíteni a kinti oktatás, és kultúra költségvetési hiányait, sőt talán még itthon is akadna erre több hely. Persze tudom, megkapom, demagóg vagyok, nem tudok nagy nemzetben gondolkodni. Igaz ez csak a kiválasztottaknak adatik meg, és azoknak, akiknek a korona fontosabb, mint a demokrácia. Monok polgármestere sok elvetélt és olykor nem is ostoba kísérlet után, eljutott ahhoz a ponthoz, ahol a zsenit az örülttől egy hajszál válassza el. Na ezért szólni kéne Neki, a hajszál közepénél tart.