Hetilap kereső

Sándor Zsuzsanna írása

Két hónapja írtunk a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetéről. Egyik vezető képviselőjük Posta Imre, az ORFK volt szakpszichológusa. Cikkünkben idéztük a Jelen helyzetünkben antiszemitának lenni nem lehetősége, hanem kötelessége minden honvédőnek című írását, amelyben fegyveres harcra szólít fel a zsidóság ellen. Posta rendszeresen részt vesz a Jobbik és a Magyar Gárda rendezvényein is. A „tettrekészek” honlapja is teli van rasszista bejegyzésekkel. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint az ORFK lapunknak megígérte: megvizsgálják, kik is azok a „tettrekészek”. Azóta az is kiderült: a TMRSZ főtitkára, Szima Judit rendőr alezredes a Jobbik listáján indul az EP-választáson. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Ellőző cikkünk óta semmilyen hírt nem hallottunk a hivatali vizsgálatokról. Viszont a „tettrekészek” egyik vezéregyénisége, Posta Imre zavartalanul folytatta „érdekvédelmi” munkáját. „Az a hír járja, hogy én szítom a feszültséget, és fegyveres harcra buzdítok. Pedig lassan mindenkinek lesz már szava Magyarországon, no meg fegyvere is, csak a magyarnak nem. Leszögezem újra, hogy a békés megoldások híve vagyok. Ha van ilyen. Ennek esélye csak akkor lenne, ha a cionista kormány szublimálná magát Tel-Avivba, mivel a háborút ők készítik elő” – olvastuk a honlapján.

Háborús helyzet

Egy másik irományában – „Miért játszik rá a vezetés a polgárháborúra?” – így fogalmaz: „Egy széthullott, polgárháború sújtotta ország a legkönnyebb préda a gazdag zsidóknak. És mindemellett háborús helyzetben rendkívüli törvényeket is be lehet vezetni. Ez az oka a várható magyar–cigány polgárháborúnak, amelyet a háttérből, kezüket dörzsölve, a zsidók szítanak.”

A TMRSZ főtitkárának, Szima Judit rendőr alezredesnek semmi kifogása nem akadt kollégája kijelentései ellen. Sőt: Szima jelenleg a Jobbik jelöltje a júniusi EP-választáson. A kampány idejére felfüggesztették ugyan a rendőri szolgálatból, ám a TMRSZ főtitkári pozícióját továbbra is betölti. Noha szakszervezetük alapszabályában az első helyen szerepel: tevékenységüket politikától, pártoktól függetlenül végzik.

A Demokratikus Charta képviselője, Vásárhelyi Mária szociológus úgy véli, a rendőrség vezetőinek már rég fel kellett volna lépniük a TMRSZ ellen, amely – szerinte – nem valódi szakszervezet. Annak ugyanis kizárólag a munkavállalói érdekvédelem a feladata.

– A jogállamiság alapjai kérdőjeleződnek meg, ha a rendőrségen belül politikai alakulat működhet. Ráadásul olyan, amely náci elveket hangoztat. Posta Imre kijelentései dermesztőek, Szima Juditot pedig nem felfüggeszteni kellett volna, hanem meneszteni.

Karantén

Halmai Gábor alkotmányjogász megerősíti: rendőr nem politizálhat nyíltan, nem lehet párttag. Ezt az alkotmány, a rendőrségi törvény és a fegyveres testület szervezeti szabályzata is tiltja.

– Olvastam a 168 Óra cikkét és a „tettrekészek” honlapját. Azt kell mondanom: a TMRSZ egyértelműen politikai tevékenységet folytat. Rendőrként támadják az ORFK főkapitányát és a kormányt. Egy szakszervezetet fel lehet oszlatni, ha nem érdekvédelmi feladatot lát el. A TMRSZ ellen ugyanúgy indítható eljárás, mint a magát „kulturális egyesületként” bejegyeztető Magyar Gárdával szemben.

Mivel a TMRSZ-t Szekszárdon jegyezték be, esetében ilyen eljárást – például – a Tolna Megyei Főügyészség kezdeményezhetne. De nem tette. Bár nemrég a budapesti rendőrfőkapitány is hozzájuk fordult: Tóth Gábor sérelmezte a TMRSZ egyik közleményét, amelyben a rendőrség március 15-i fellépését bírálták. A TMRSZ ebben a közleményében egyebek mellett úgy fogalmazott: 2009. március 15-én „ismét bebizonyosodott, hogy a Magyar Köztársaság Rendőrsége elsősorban nem az adófizető állampolgárok közrendjének biztosítását, hanem a Magyar Köztársaságot gazdasági és morális végveszélybe sodró, regnáló politikai vezetők uralmának fenntartását tartja elsődleges, legfontosabb céljának, még akkor is, ha ezt csak az állampolgárok karanténba zárása árán érheti el”.

– A főkapitány kifogásolta a közlemény tartalmát, hangnemét, politikai motívumait, amelyeket méltatlannak tartott egy rendőri szakszervezethez, hivatásos rendőrökhöz. A Tolna Megyei Főügyészség azonban úgy ítélte meg: nem indokolt a TMRSZ ellen törvényességi vizsgálatot indítani. De felhívta a főkapitány figyelmét, hogy magánindítvánnyal becsületsértésért eljárást kezdeményezhet – mondta a 168 Órának Ökrös Magdolna, a Tolna Megyei Főügyészség sajtóreferense.

Hozzátette, Magyarországon a törvény nem tiltja, hogy szakszervezeti vezető valamely párt tagja legyen:
– Nem az ügyészség dolga a pártok minősítése, ez ugyanis nem jogi, hanem politikai kategória. Az pedig a belső rendőrségi szabályozástól függ, hogy Szima Judit jobbikos EP-listás jelölése ellentmond-e a rendőrségi jogszabályoknak.

Belső ellenzék

A rendőrségnek a „tettrekészeken” kívül még három reprezentatív érdekvédelmi szervezete van: a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Rendészeti Védegylet és a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ). Ezek egybehangzóan állítják: a rendőrségnek megvannak azok a szakmai fórumai, ahol a munkavállalók jogait képviselhetik. Ám a TMRSZ ezeken meg sem jelenik, vagy ha mégis, semmilyen kompromisszumra, önmérsékletre nem hajlandó.

Katus Károly, a Rendészeti Védegylet elnöke úgy véli: a szakszervezeti munka nem mehet el odáig, hogy minden vezetői intézkedést elutasítanak. A közrend védelmét ugyanis csak a rendőrségen belüli hierarchikus rendszerrel lehet garantálni.

– Szakmailag megengedhetetlen, hogy a TMRSZ – kvázi belső ellenzékként – bomlasztja a testületet, s ebből próbál politikai tőkét kovácsolni. A rendőrség irányítói nem tudták megállítani ezt a folyamatot. Most már kiszabadult a szellem a palackból. A TMRSZ antiszemita, kisebbségeket sértő, szélsőséges hangjával arat „sikert” az állományban.

Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára szerint ma a fővárosban járőröző rendőrök háromnegyede a „tettrekészek” közé tartozik. A BRFK-nak több mint 2000 tiszthelyettese van, közülük körülbelül 1700-an a TMRSZ tagjai.

Szakma, politika

Bárdos szerint a rendszerváltás előtt a rendőri pályának még volt hitele. A fizetés nem volt magas, de sokféle juttatás – szolgálati lakás, kedvezményes munkahelyi étkeztetés, üdültetés – is járt. A kilencvenes években ezeket egyetlen tollvonással elvették, és a növekvő elégedetlenség miatt sokan otthagyták a rendőrséget.

– Negyvenöt év fölötti szinte már nincs is a testületnél. Hiányoznak az idősebb, tapasztalt kollégák, akik szakmai mintákat adhatnának. Az utcán szolgáló rendőrök átlagéletkora 25 év. Ezek a fiatalok gyűlölködő politikai közéletben nőttek föl. Ebből a szempontból a TMRSZ „népszerűsége” egy súlyos társadalmi válság tünete is – jelenti ki Bárdos Judit.

A FRSZ főtitkára, Pongó Géza azt mondja, rengeteg kárt okoz, ha a testület szakmai intézkedéseit pártszimpátia alapján minősítik, és a politika a rendőrséget is próbálja megosztani:
– Az ellenzék vehemensebben támadja a munkánkat. Ugyanakkor a kormány nem biztosítja azokat az anyagi feltételeket, amelyek megfelelő működésünkhöz szükségesek.

Bárdos Judit hozzáfűzi: a rendszerváltás óta a mindenkori hatalom nem becsülte meg a rendőrséget.
– Az állománynak megfelelési kényszere van. Próbál megfelelni az egyik és a másik politikai oldalnak, vagy akár a Jobbiknak is. El kellene dönteni: az ORFK vezetése politikai, vagy pedig szakmai pozíció. Ha az utóbbi, akkor nem lenne szabad meneszteni kormányváltásnál a főkapitányt. De az semmiképpen sem elfogadható, hogy egy új hatalom szinte az egész rendőri vezérkart lecseréli. Az állandó átszervezések is károsak. Az utóbbi három évben három miniszter háromféle elképzeléséhez kellett igazodni. Hogyan lehet így a szakmát tisztességesen végezni? – véleményez Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára.

Az állomány radikalizálódását leginkább a rendőrök szociális és társadalmi megbecsülésével lehetne megakadályozni. Katus Károly, a Rendészeti Védegylet elnöke szerint sokat segíthetne, ha erősítenék az ORFK humán szervezetét.

Jogi lépések

– Ha több – szociális, jogi, pszichológiai, orvosi – szakember törődne velük, ki lehetne szűrni azokat, akik alkalmatlanok a fegyveres szolgálatra. A rendőrnek tudnia kell, hogy ő mindenhol az államot, a törvényt képviseli. Példát kell mutatnia – mondja Katus.

A törvényesség betartatásában a rendőrség vezetőinek kiemelt felelősségük van. Megkérdeztük tőlük: hol tartanak a TMRSZ-szel kapcsolatos vizsgálataikkal, amire ígéretet tettek előző cikkünkben.

Zsinka András dandártábornok, az ORFK Humán Igazgatási Főosztályának vezetője elmondta, Bencze József országos főkapitány nemrég „jogi lépéseket” tett Szima Judittal szemben a TMRSZ március 15-i közleményével kapcsolatban. A dandártábornok azt is említi: Szima Judit ellen – politikai megnyilvánulásai és bujtogatás miatt – már korábban is több eljárást indítottak, de ezek az ügyek még „folyamatban vannak”.
Az országos főkapitány saját hatáskörében is meneszthetné Szimát a rendőrségtől. Csakhogy a rendőrség óvatos.

– Többször előfordult, hogy fegyelmi vagy méltatlansági eljárás miatt elbocsátott rendőrök beperelték az érintett rendőri szervet. És ha a bíróság nem találta jogilag kellően megalapozottnak a munkáltató döntését, akár több tízmillió forint kártérítésre is büntették, s a rendőrt viszszahelyezték az állományba – közli Gömbös Sándor, az ORFK jogi főosztályának vezetője.

Nyílt uszítás

Kérdeztük azt is, mit gondolnak arról, hogy a TMRSZ hangadója, Posta Imre a zsidóság elleni fegyveres harcra buzdít. Gömbös Sándor azt felelte: Posta már hosszabb ideje nincs jogviszonyban a rendőrséggel, az ORFK-nak pedig nincs befolyása arra, kik a tagjai a rendőri szakszervezetnek.
– Ismerve az Alkotmánybíróságnak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos álláspontját, nem merném egyértelműen kijelenteni, hogy Posta Imre Jelen helyzetünkben antiszemitának lenni nem lehetősége, hanem kötelessége minden honvédőnek című cikke megvalósítja a közösség elleni izgatás bűncselekményét. Más dolog, ha azért szólítanak fel fegyveres küzdelemre, hogy megvédjük magunkat, a magyar földet, ha megtámadná valamelyik kisebbség. És megint más, ha arra buzdítanak: irtsuk ki a kisebbség tagjait. Ez utóbbi egyértelmű uszítás. A cikk magánemberként felháborít. Ám az uszítás jogilag csak akkor valósul meg, ha nagy nyilvánosság előtt közvetlenül, tevékenyen gyűlöletre ingerel, s ezzel a másik fél fizikai létét fenyegetik – hangzik Gömbös Sándor főosztályvezető véleménye.

Az ORFK Posta Imre ellen nem indított eljárást, de állásfoglalásukat megküldték a Nemzeti Nyomozó Irodának. Kérték, az említett cikk kapcsán vizsgálják meg: megvalósult-e az uszítás.

– Ha valaki egy népcsoport fegyveres legyilkolására biztat, kellően megalapozott a gyanú a büntetőeljáráshoz – állítja Halmai Gábor alkotmányjogász.

Vásárhelyi Mária felháborítónak tartja, hogy a rendészeti szervek egymásra tologatják a felelősséget. Semmit nem mernek kezdeni egy szélsőséges „álszakszervezettel”, s így az egész rendőrséget demoralizálják. Ez a testület erkölcsi széthullásához vezethet:
– Kétségtelen: a gyűlöletbeszéd mai alkotmányos szabályozása miatt nem lehetnek biztosak a bírósági ítéletében. De ha mindig eleve kapitulálunk, bukásra ítéltetik a demokrácia. Ha a szaktárca vagy az ORFK határozott lépéseket tenne a TMRSZ ellen, annak üzenetértéke lenne: tolerálhatatlan, tűrhetetlen a radikalizmus terjedése a rendőrségben.

Ugyanakkor a többi rendőrszakszervezet arra is figyelmeztet: nem szabad a TMRSZ teljes tagságát szélsőjobboldali nézetekkel vádolni. Az, hogy főtitkáruk a Jobbik EP-jelöltje, Posta meg a Magyar Gárda toborzásaira jár, még nem jelenti azt, hogy minden „tettrekész” rendőr egyetértene ezzel.


Vásárhelyi Mária a TMRSZ tagjainak felelősségét is hangsúlyozza:
– Ha ezek a rendőrök abban sem tudnak eligazodni, milyen „szakszervezetbe” léptek be, miként várható el tőlük, hogy helyesen ítéljenek meg utcai, politikai eseményeket? Vagy mit csináljanak például egy holokauszttagadó demonstráció láttán?

A szociológus szerint a rendőri vezetők bizonytalankodása csak bátorítja a radikálisokat, akik éppen erre játszanak rá: „Itt vannak ezek a gyáva demokraták, és velük szemben mi, kőkemény, győzedelmes szélsőjobb.”

Lépni kell!

Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára kezdeményezni fogja, hogy az FRSZ-szel és a Rendészeti Védegylettel közösen tegyék egyértelművé a nyilvánosság előtt: ők nem azonosulnak szélsőséges eszmékkel.

Az SZDSZ nemrég nyílt levélben fordult Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterhez: vizsgája ki, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Jobbik, a Magyar Gárda és a TMRSZ összefonódása.

– A 168 Óra előző cikke azzal fejeződött be: a rendőrség és a szaktárca belső vizsgálatot indít a TMRSZ működése kapcsán. Reméltük, ez hamarosan eredményhez vezet. Mivel nem így lett, úgy döntöttünk: cselekvésre szólítjuk fel a minisztert. Elfogadhatatlan, sőt nemzetbiztonsági kockázati tényező, ha egy fegyveres testület szakszervezetének képviselői következmények nélkül kikezdik feletteseik tekintélyét, nyíltan társadalmi konfliktusok kiélezésére játszanak. Tevékenységük, rasszista propagandájuk szembemegy alapvető alkotmányos normáinkkal. Ilyen a világon nincs! A jogalkalmazók felelőssége azonnal lépni! – szögezi le Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szabad demokrata tagja.

Aki azt is kezdeményezte, hogy a bizottságban külön vizsgálják meg: a „legtettrekészebb hazafiak” milyen mértékben épültek be a Magyar Köztársaság különböző testületeibe, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a honvédség állományába.

A tárca ígérete

Zsinka András dandártábornok szerint a TMRSZ nemzetbiztonsági kockázatot legfeljebb akkor jelentene, ha egyes radikális tagjait azonosítanák a TMRSZ teljes tagságával vagy az egész rendőri állománnyal. Ez az ORFK számára már nem lenne vállalható kockázat.
A rendőrszakszervezeteknek más a véleményük.

– A történelem már többször igazolta, milyen kockázata van annak, ha radikálisok fegyveres szervezetekbe épülhetnek be. „Tűzveszélyes”, ha a szélsőségesség tovaterjed, eszkalálódik, mert kezelhetetlenné válhat. Azonnali intézkedésekre lenne szükség – jelenti ki Kovács Iván, a Rendészeti Védegylet szóvivője.

Mivel előző cikkünkben az igazságügyi tárca ígéretet tett, hogy megvizsgálják a TMRSZ működését, erre most rákérdeztünk Draskovics Tibor miniszternél. Lapzártánkig nem válaszolt. Ahogyan az SZDSZ-nek a témával kapcsolatos nyílt levelére sem.