Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az Országgyűlés kedd este megszavazta a sok vitát kiváltott úgynevezett "médiaalkotmányt" - a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról. A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe. Cser-Palkovics és Rogán még júniusban nyújtották be az indítványt, amely az előterjesztők szándéka szerint az 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, és azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban. A törvényjavaslat elfogadásához kétharmados többség kellett.

A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe. Cser-Palkovics és Rogán még júniusban nyújtották be az indítványt, amely az előterjesztők szándéka szerint az 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, és azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban. A törvényjavaslat elfogadásához kétharmados többség kellett - írta a HVG.

Bár a pártok egy halom módosító javaslatot nyújtottak be a törvényjavaslathoz, a bizottságok végül csak az L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke által jegyzett változtatásokat engedték tovább.

A bloggerek fellélegezhetnek

A törvényjavaslat hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjed, beleértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes portálokat is. Ugyanakkor a törvény hatálya alól kiesnek az internetes felhasználók (az eredeti javaslatban még ők is szerepeltek), azaz a bloggerek, a fórumozók. Külföldi tartalomszolgáltatókra is csak akkor vonatkozik majd a törvény, ha alapvetően Magyarországra irányul a szolgáltatásuk, illetve amennyiben „folyamatos kapcsolatot tartanak a magyar gazdasággal.”

Kikerült az eredeti szövegtervezetből a szolgáltatók kötelező hatósági regisztrációja is, ami annyit jelent, hogy a bloggereknek nem kell regisztrálniuk a médiahatóságnál.

Az eredeti szövegtervezetből kivették azt a passzust is, miszerint „mindenkinek joga van a média útján közvetíteni véleményt”, de ezt a módosítást azért tették, hogy világos legyen: senkinek sem lesz alanyi joga arra, hogy követelje bármilyen médiumban való szereplését.

Nem lehet a véleményt helyreigazítani

Korábban nagy visszhangot keltett a kötelező válaszadási jog, melynek értelmében bárki egy vélemény miatt is helyreigazításra kötelezhetné az adott orgánumot, de végül ez a rész is kikerült a törvényjavaslatból. A törvény továbbra is a ma hatályos sajtó-helyreigazítási szabályokat viszi tovább, a különbség csak annyi, hogy most szorosabbak lesznek a határidők.

Hasonlóan nagy vita volt korábban arról, hogy a törvény kötelezte volna a tartalomszolgáltatókat a „fontos közéleti eseményekről” való híradásra, de ez is módosult: mostantól ez „csak” a tájékoztatási tevékenységet végzőkre lesz kötelező, de a híradás elmulasztását az eredeti tervekkel ellentétben immáron nem fogják szankcionálni - közölte a HVG.

Bár az eredeti törvényjavaslat az újságíró információforrását védte volna, ez is módosult végül: a zsurnaliszta akkor köteles megnevezni az informátorát, ha államtitkot sért.