Adatbázis a korrupció ellen

Tíz év alatt ezermilliárdokat spórolhatna az állam, ha elkészülne az az adatbázis, amely a kilencvenes évektől napjainkig kutathatóvá teszi a közbeszerzéseket.

A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének Korrupciókutató-központja az eddig elemzett adatokból máris érdekes összefüggésekre bukkant.

– A közbeszerzések száma a politikai ciklusokhoz igazodik: választási években mindig emelkedik az arányuk. 2010-ben 11 522 közbeszerzés zárult le 1735–1897 milliárdos értékben, 2011-ben csupán 9604 eljárás végződött eredményesen – mondja lapunknak Tóth István János, az MTA KTI tudományos főmunkatársa, a központ társigazgatója.

Fontos adat a nyílt eljárások aránya is. Ez 2010-ben 53,8 százalék volt, de még tavaly is 48 százalékot tett ki. Vagyis az eljárásoknak majd a felében nem világos, miért épp egy adott cégnek jut közpénz.

A kutatók azért fogtak bele a munkába, mert egyelőre nincs nyilvános adatbázis, amely letölthető módon és rendezetten tartalmazná a közbeszerzések fontosabb jellemzőit.

– Magyarország a közpénzek elköltése szempontjából most olyan, mint egy rosszul működő háztartás. Ha a hó közepére elfogy a pénz, megvonjuk a vállunkat. Aztán a család végre rászánja magát, hogy felírja a kiadásait, de rosszul csinálja. Van, aki számmal, más betűvel írja az elköltött forintokat, ráadásul más a rezsikiadás és a fagyira költött pénz. Ám ha az adatok nem követhetők egy excel-táblában, akkor statisztikai következtetéseket sem tudunk levonni belőlük.

Így a kutatók első feladata, hogy a közbeszerzési értesítő adathalmazából egységes adatbázist hozzanak létre, megtalálják és javítsák a hibákat. Például azt, amikor elírnak egy nullát, a dátum 1011, a pénznem pedig ír font, euró helyett.

A tendenciák feltárása a közelmúlt gazdaságtörténetének szempontjából is fontos, s emellett a korrupciós kockázatokra is felhívhatják a figyelmet.

– Nem feketelistákat készítünk. Ám egy jól felépített adatbázis számos korrupciós indikátort kimutathat, amelyeknek együttes megléte növeli a visszaélés gyanúját. Ilyen például, ha zárt az eljárás, egyetlen ajánlattevő van, ha az eljárás kiírója sokszor ejt hibát, gyakori ellene a jogorvoslat. Ezek alapján képet kaphatunk a közbeszerzést kiíró intézmény, a pályázók, az adott piac vagy egy-egy régió korrupciós kockázatairól.

(Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)