Hetilap kereső

Sándor Zsuzsanna írása

A Fidesz-KDNP országgyűlési határozata szerint rekonstruálni kell a budapesti Kossuth tér 1944 előtti történelmi arculatát. Ami azt is jelenti: elszállíttatják József Attila és Károlyi Mihály szobrát, s visszakerülnek oda olyan emlékművek, amelyek a náci megszállás előtt díszelegtek ott. Például Tisza István és Andrássy Gyula szobra.

A Fidesz–KDNP országgyűlési határozata szerint rekonstruálni kell a budapesti Kossuth tér 1944 előtti történelmi arculatát. Ami azt is jelenti: elszállíttatják József Attila és Károlyi Mihály szobrát, s visszakerülnek olyan emlékművek, amelyek a náci megszállás előtt díszelegtek ott. Például Tisza István és Andrássy Gyula szobra. Pontosabban a hasonmásuk. Az eredeti alkotások ugyanis megsemmisültek. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Gerő András történész szerint a Kossuth téren felállított emlékművek, szobrok mindig az adott kor szellemiségét tükrözik. Lerombolásuk vagy eltávolításuk minden esetben ideológiai korszakváltást jelzett, jelez.

Ha úgy tetszik: a Kossuth tér a magyar politika szakrális tere. Fideszes rekonstrukciója pedig különösen „hungarikum” lesz. Európában ugyanis nincs példa arra, hogy elmúlt történelmi korokat próbálnának „életre kelteni”. Az végképp elképzelhetetlen demokráciában, hogy újraépítsék a huszadik század fasizálódó időszakának az emlékműveit.

De nem meglepő a Fidesz-féle „történelmi remake”. Illeszkedik az új alaptörvény szellemiségéhez, amelynek preambuluma leszögezi: a Szent Korona „testesíti meg Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”, s a „Nemzeti Hitvallás helyreállítja Magyarország 1944. március 19-én megszűnt nemzeti függetlensége következtében megszakadt jogfolytonosságát”.

Magyarán: Orbán Viktor kormánya a ’44 előtti Horthy-korszakot tekinti legitim elődjének.

E szellemiség jegyében született meg a Kossuth tér átépítéséről szóló országgyűlési határozat is, amely kimondja: „Az Országház az alaptörvény rendelkezése szerint Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona őrzési helye is. Az Országház előteréül szolgáló Kossuth Lajos tér maga is visel közjogi funkciókat: a Magyar Állam főtere.”

Vagyis: a Kossuth tér a Fidesz új államalapításának egyik legfontosabb szimbóluma lesz. De a jobboldal és a szélsőjobb közös szellemi térnyitását is jelképezi. Például azzal, hogy visszakerülhet oda Tisza István egykori miniszterelnök szobra, amelyet 1934-ben Gömbös Gyula kormányfő avatott fel.

– Tisza kirekesztő volt a nemzetiségekkel, ellenezte az általános választójogot, nem támogatta a társadalom demokratizálódását. Nevéhez fűződik az egyik legszigorúbb sajtótörvény. Szerepe volt abban is, hogy az első világháborúba sodródott az ország – mondja Pomogáts Béla irodalomtörténész.
Tisza István szobrát 1945-ben ledöntötték: helyére ’75-ben Károlyi Mihály bronzalakja került. Az első Magyar Köztársaság elnöke, a „vörös gróf” a baloldal idolja lett.

A Jobbik már 2005-ben követelte, hogy a Kossuth térről távolítsák el Varga Imre alkotását, s helyét adják vissza Tisza Istvánnak. Tavaly még hevesebb szoborcsatába kezdett a Jobbik, már parlamenti pártként. Károlyira fekete leplet borítottak, fejére kipát tettek, nyakába táblát akasztottak: „Én vagyok a felelős Trianonért.”

– Ezek súlyos történelmi tévedések: Károlyinak semmi köze nem volt Trianonhoz. A békeszerződés idején már nem is volt hatalmon, az országot korábban elhagyta. Amúgy nem volt zsidó – említi Varga László történész, levéltáros.
A Jobbik irracionális gyűlölködését és szoborgyalázásait szó nélkül tűrte a Fidesz. Sőt, Kövér László fideszes házelnök egyik nyilatkozatában megígérte: Károlyit eltüntetik a térről.

A 168 Óra utánajárt annak is: a Tisza István Baráti Társaság – a névadó egykori miniszterelnök születésének 150. évfordulója kapcsán – 2011 elején köztéri szobor felállítását kezdeményezte a Jászai Mari téren. Azért azt is megjegyezték: Tisza szobrának igazi helye a Kossuth téren lenne, az eredeti helyszínén.

A pályaműveket elbíráló bizottság elnöke Tőkéczki László történész volt. A grémium tagjai pedig: Balog Zoltán fideszes államtitkár, Tarlós István főpolgármester és helyettese, Csomós Miklós, Pálinkás József, az MTA elnöke, Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere, Rétvári Bence KDNP-s államtitkár, illetve az azóta elhunyt Makovecz Imre építész.

A pályázatot a Bártfai-Szabó Építészeti Iroda nyerte meg. Idén áprilisban ünnepélyes alapkőletételt tartottak a Jászai Mari téren. Csakhogy – miként Bártfai-Szabó Gábor építész a 168 Órának elmondta – néhány héttel ezelőtt a Miniszterelnöki Hivatalból felhívták a Tisza István Baráti Társaságot.

– Közölték, álljunk le az emlékművel, az mégsem kerülhet a Jászai Mari térre. Akkorra azonban már készen voltak az építési tervek, a szobor is. A munkánkat kifizették, ám azt még nem tudjuk, mi lesz a szobor sorsa.

Hogy még világosabb legyen: ezt a szoborállítást azért állította le Orbán Viktor hivatala, mert közben határozattá emelkedett a Kossuth tér rekonstrukciója, amely az 1944 előtti időket idézné vissza – egyebek mellett – a régi Tisza-szobor visszahelyezésével. Ezzel pedig lényegében a Jobbik politikai vágyait is teljesíti a kormány: közösen koszorúzhatják majd idoljukat a Kossuth téren

Csakhogy a Fidesz még túl is teljesítette a szélsőjobb elvárásait. Azt ugyanis sosem követelte a Jobbik, hogy József Attila szobrát is eltüntessék a Kossuth térről. Márpedig a terület 1944 előtti történelmi-ideológiai arculatának visszaállításával azt is elmozdítanák a helyéről.

A költő szobrát 1980-ban az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága állíttatta fel a Parlament mellett. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács akkori elnöke ünnepi beszédében a poéta marxista–leninista világnézetét méltatta.

Pomogáts Béla azt mondja, József Attila téves politikai megítéléséért a múlt rendszer is felelős: „kommunista költőnek” könyvelték el, nevét propagandacélokra használták. Meséli Pomogáts, ő 1991-ben kapta meg a József Attila-díjat. Egy rádióriporter villáminterjút kért tőle akkor. Egyetlen kérdést tett fel: „Nem kínos elfogadni egy kommunista költőről elnevezett díjat?”

– József Attiláról kevesen tudják, hogy a harmincas évek elején az illegális kommunista párt tagja volt, de aztán kizárták. Verseit ma is alig ismerik, a vele szembeni előítéleteknek leginkább a műveletlenség az oka – hangsúlyozza az irodalomtörténész.
Különben Orbán Viktort tavaly az első miniszterelnöki munkanapján elkísérte a TV 2 stábja. Felvételükön Orbán kinéz a parlamenti dolgozószobájának ablakán, és – megpillantva József Attila szobrát – cinikusan annyit mond: „Ha már írt egy rendes verset a Dunáról, akkor mégis jó helyen van ott. Jár neki, hogy nézze... Ahogy elúszik a dinnyehéj.”

A Kossuth tér rekonstrukciójának egyik kezdeményezője, L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes elnöke – a Magyar Írószövetség korábbi titkára – kijelentette: József Attila szobra „méltó helyre” kerül majd Budapesten, bár azt még ő sem tudja, hova. Hozzátette, nem politikai okból távolítják el a művet a Kossuth térről.

A magyarázkodás a tényeken nem változtat: a „Magyar Állam főterén” József Attila számára nincs hely.

A 168 Óra levélben fordult a Szépírók Társaságához, a Magyar Írószövetséghez és a József Attila Körhöz: mit gondolnak a költő szobrának áthelyezéséről? Készülnek-e ezzel kapcsolatban valamilyen akcióra? Lapzártánkig egyik szakmai szervezet sem reagált.

Kérdés az is: mi lesz például a Kossuth téri Nagy Imre-szoborral? Ő sem illik bele az 1944 előtti szellemiségbe. Egyébként abban az időben az 1919-es kommün kommunista áldozatainak az emlékműve állott ott, ahol ma Nagy Imre szobra. Mindenesetre a mártír miniszterelnök unokáját, Jánosi Katalint még nem értesítették, milyen sorsot szánnak nagyapja emlékművének.

Varga László történész úgy véli: mivel a Fidesz népszerűsége rohamosan csökken, Orbánék kénytelenek egyre több „baráti gesztussal” maguk mellé terelni a szélsőjobbot. Az újra fölerősített kommunistázás, magyarkodás a Fideszt még inkább a radikálisok felé mozdította. Akik a Tisza-szobor mellé megkapták az Új Színházat is.

– Ezek mind olyan gesztusok, amelyekkel olcsón kifizethetik a Jobbikot. Egy színigazgatói pályázat elbírálása semmibe nem kerül, a szobor is megéri a politikai árát, ha nagy szavazókörnek nyújt érzelmi elégtételt. Mivel a kormány képtelen betartani választási ígéreteit, kenyér helyett cirkuszt ad a népnek. A Fidesznek egyre fontosabb a szimbolikus politizálás: leginkább ezzel tud hatni a tömegekre.
Mindenesetre az országgyűlési határozat azt is előírja: a Kossuth tér rekonstrukciójával párhuzamosan el kell kezdeni a kormány kiköltöztetését az Országházból. A választási ciklus végére már új helyen kell berendezkednie a kabinetnek. Valószínűleg a Várban, ahol annak idején Horthy Miklós kormányzói rezidenciája is volt.


Gömbös Gyula miniszterelnök jelenlétében leleplezik Tisza István emlékszobrát.