2013. május 21. kedd - Konstantin. Holnapi névnap: Júlia, Rita
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Biciklist gázolt a jobbikos Ferenczi Gábor
2013. május 21. 12:28
Ilyen időre készüljünk kedden
2013. május 20. 17:05
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Biciklist gázolt a jobbikos Ferenczi Gábor
2013. május 21. 12:28
Nem inog a székük
A bécsi múzeumi negyed
2013. május 21. 11:50
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
tökös: Személy szerint nem felejtem el a náci bűnöket, amit a... 12:31
Orbán a király !
tökös: Akkor még egyszer dedósoknak... itt most ebben a topikban... 12:24
Mutyi
Rózsa Misi: Amihez az ártáshoz 2/3 kellett azon már jelentős részben túl... 12:00
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal...
Rózsa Misi: Vegytiszta elvtelenség lenne, hogy olyanok kénytelenek... 11:29
Kedves Feri !
hu pi lilliput: …miért nem magyar?... van ember Magyarországon, aki meg... 11:25
…a szőnyeg alól jelentem!
Jászi59: Mostmegvagy !! Kaptam tőled a minap egy féltuzat levelet.... 11:19
TÁRSALGÓ 2013 május
hu pi lilliput: …Ronda…a magyar út!...nem a szójáték kedvéért!...a spanyol... 10:35
...by hu pi lilliput!
anula: Igen, azóta vannak ilyen történetek, mióta megszűnt a... 08:04
Hát milyen országban élünk?
tökös: Bajnai Gordon "Csak a reménytelenség legyőzésével, a... 07:21
Új baloldal született !
piréz: A napokban 25 olyan céget jegyeznek be egy bajai lakásba,... 07:10
Budapesti dohánydélután
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Csütörtök, 2012. augusztus 16. 16:27
Krug Emília
írása
Bődületes fideszes kijelentés: a regisztráció az ellenzéknek kedvez
Lehetett volna más a stílus
Politikai kockázatok miatt ellenezte a választási regisztrációt, s úgy véli, a nyugdíjba küldött bírák többsége pénzzel kárpótolható. A Fidesz frakcióvezető-helyettesét, Gulyás Gergelyt a Sólyom-beszédről is kérdezte KRUG EMÍLIA.
– Tavasszal egy konferencián azt mondta: nem látja szükségét a regisztrációnak. Azóta meggyőzte önt Orbán Viktor?
– Az idézet úgy hangzott, hogy tudnék ugyan mellette érvelni, de több ellenérvet látok: ezek nem elvi vagy jogi, inkább politikai kockázatok.
– Úgymint?
– Nincs ma már jelentősége.
– Érdekel.
– A közvélekedéssel ellentétben nem biztos, hogy a regisztráció a Fidesznek kedvez. Inkább az LMP-nek jó, a Jobbiknak kevésbé, a Fidesz és az MSZP vonatkozásában nehéz jósolni.
– Annyira tart az LMP-től a Fidesz, hogy ez a fő ellenérve?
– Nem, csak annyit mondtam, hogy a dolog hatása nehezen kiszámítható.
– Szakértők szerint a változás azoknak a pártoknak előnyös, amelyek elkötelezett szavazótáborral rendelkeznek, mint a Fidesz és a Jobbik.
– Az, hogy kinek mennyire elkötelezett a tábora, és mekkora lesz a részvétel, a két választás közötti félidőben megjósolhatatlan. Elképzelhető, hogy valamivel csökken a részvétel, bár ebben sem vagyok biztos. De az így esetleg elmaradó szavazatok jelentős része a pártok számára csak olyan eszközökkel szerezhető meg, amelyeket szerintem senki nem tart kívánatosnak.
– Olyan szavazók voksai ezek, akiket a Népszabadság szerint egy párttársa „lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok”-nak nevezett?
– A Népszabadságot, ha név nélkül idéz, nem tekintem olyan hiteles forrásnak, hogy kommentáljam a felvetést. Egyébként sem személyekről, hanem módszerekről beszéltem.
– Ha nem a bizonytalanok és biztos antifideszesek távol tartása a cél, akkor mi? A kormánypártok érvelése, hogy enélkül nem biztosítható a külföldön élő magyarok részvétele, hibás.
– Én nem is ezzel érvelek. Azt kell megvitatni, elvárható-e egy állampolgártól, hogy a választások előtt meghatározott időpontig eldöntse, részt kíván-e venni a voksoláson. Nem azt kell tudnia, hogy kire akar szavazni, csupán azt, részt akar-e venni. Ha pedig később mégsem talál magának pártot, szavazhat érvénytelenül, vagy ha nincs szankció, akkor elmennie se muszáj.
– Lesz?
– Nincs még döntés.
– Mit támogat?
– Ebben a kérdésben eddig a véleményemmel ellentétes döntés született, úgyhogy inkább nem találgatok.
– Mégis.
– Nem látom feltétlenül szükségesnek, hogy a regisztráció szankcióval járjon.
– Sólyom László szerint az alaptörvénybe és az Emberi jogok európai egyezményébe ütközik a regisztráció.
– Egykori nagyra becsült tanárom nyilatkozatát nem szívesen minősítem, főleg ha nem értek egyet vele. A javaslat az említett egyezményt nem sérti, hiszen van olyan aláíró tagállam, ahol működik a regisztráció. Persze a részleteken – például a feliratkozás módján – múlik, hogy a törvény megfelel-e majd az európai gyakorlatnak. Fontos az is, hogy a választások előtt az alkotmánybírósági felülvizsgálat megtörténjen.
– Sokak szerint a javaslat egy alkotmányos jog szükségtelen korlátozása.
– Ismerem e véleményeket. E jogi szempontokat vizsgálja majd az Alkotmánybíróság. A tételes szabályozás ismerete nélkül akadémikus a vita.
– Lássuk: meddig és hogyan lehet majd feliratkozni?
– Valószínűleg a jelölési eljárás kezdetéig, s alkotmányossági kritérium, hogy mindenki könnyen megtehesse.
– Ingyenes válaszlevél, vagy zarándoklat a járási központba?
– Nincs döntés a részletekről, de az előbbit jó megoldásnak tartanám.
– Azt mondta, a javaslat eljut az Alkotmánybíróságra. Minek is? A testület döntött: alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, mire a kormányfő kijelentette, marad a rendszer.
– A határozat végrehajtható anélkül, hogy a rendszerben alapvető változás bekövetkezne. A döntés nem jelenti a nyugdíjba ment bírák visszahelyezését, de lehetőséget ad, hogy a felmentés jogellenességének megállapítását bírósági úton kérjék.
– A testület kifogásolta, hogy a bírákat rövid időn belül elmozdítják, holott az új korhatárt csak fokozatosan, az elmozdíthatatlanság elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Ezt hogyan orvosolják alapvető változtatás nélkül?
– Munkaügyi perekben kérhetik visszahelyezésüket vagy kártérítést. A visszahelyezésnél a munka törvénykönyve szerint azonos munkakörbe kell kerülniük, de ez nem jelent azonos beosztást. Meg kell várni, mennyien fordulnak bírósághoz. Lehet, hogy a probléma magától megoldódik: kevesen lesznek, akik visszahelyezésüket kérik, és többen igényelnek kártérítést.
– Az állam inkább fizet, csak a bírák maradjanak otthon.
– A munkajogi szabályok szerint az államnak nincs választása, ha valaki kártérítést kér. A törvényhozónak döntési jogosultsága csak a visszahelyezésüket kérők esetében van.
– Vagyis a bírák, akiket alkotmányellenesen távolítottak el, esélytelenek arra, hogy visszakerüljenek eredeti pozíciójukba.
– A határozat indokolása világosan rögzíti, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem eredményezi a már megszűnt bírói szolgálati jogviszony helyreálltát.
– Ezért mondom, hogy nincs esélyük. Ön szerint a bírák csak a pénzért mennek bíróságra?
– Az Alkotmánybíróság határozata nem írja elő az érintett bírák visszahelyezését. A határozat keretei között a parlament szabadon dönthet. S a törvényhozó szándéka világos volt.
– Eltávolítani őket.
– Nem. Érdemes visszamenni az okokhoz, mert komoly kommunikációs hibák voltak.
– Kommunikációs?
– Is. A bírósági eljárások elhúzódásának egyik legfőbb oka az alsóbb fokú bíróságok túlterheltsége. Az érintett bírói kör felsőbb bíróságokon dolgozott vezetőként vagy beosztott bíraként. Amikor a „62 éves” szabály született, amely 270 bírót érintett, akkor 430 titkár várta a bírói kinevezését. A leterhelt alsóbb bíróságok így státusokat kaptak. Ezt el kellett volna magyarázni. Ugyanakkor valóban méltánytalan, ha valaki úgy tervezte, hogy 70 éves koráig bíró lehet, és megtudja, hogy egy év múlva távoznia kell. De ezt is meg lehet oldani például összeférhetetlenségi pótlékkal, amit a bírák régóta kérnek.
– Van, ami orvosolható pénzzel, más nem. Sólyom szerint „az utóbbi két évben az alkotmányos kultúra a törvényhozásban és a kormányzásban odaveszett. A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne”.
– A Gyurcsány-időszakhoz képest ma erősebb az alkotmányos kultúra.
– Miért is?
– Az alkotmányos alapjogok szabadon gyakorolhatók, lehet tüntetni, senkinek a szemét nem lövi ki a rendőrség, ha a kormány ellen demonstrál.
– Attól, hogy 2006 őszén a rendőrség és a kormány hibázott, még nincs rendben, amit a Fidesz tesz. Az egyik hiba nem menti a másikat.
– Nem emlékszem, hogy az elmúlt két évben ne lehetett volna tüntetni.
– Nemcsak ez jelenti az alkotmányos kultúra meglétét. Hanem például az, hogy ki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, annak a döntéseit mennyire tartja tiszteletben a kormány, milyen minőségű a jogalkotás.
– Maga az Alkotmánybíróság kérte, hogy szüntessük meg az actio popularist, vagyis azt, hogy bárki a testülethez fordulhasson. Németország diktatúra lenne, mert ott sincs?
– Azt nem javasolták, hogy miután a kormányra nézve kellemetlen döntést hoztak, a gazdasági törvényeket jórészt ne vizsgálhassák.
– Kétségkívül, de az előző felvetés nem ez volt.
– Csak jelzi, mennyire tartják tiszteletben a testület döntéseit.
– Az, hogy bárki fordulhat-e az Alkotmánybírósághoz, legitim közjogi, illetve politikai vita, de nem a jogállami alapokat érintő kérdés. Az viszont ilyen, hogy ki lehet-e menni tüntetni.
– Mindkettő ugyanolyan fontos. Van-e, ami megfontolandó a Sólyom-kritikából?
– Sok minden bántóan nem stimmel, de a stílusra vonatkozó megjegyzés megfontolandó. Bizonyos intézkedések stílusa lehetett volna más.
– Például?
– Elég sokan bírálják a kormányt ahhoz, hogy én ezt nyilvánosan ne tegyem.
– Az idézet úgy hangzott, hogy tudnék ugyan mellette érvelni, de több ellenérvet látok: ezek nem elvi vagy jogi, inkább politikai kockázatok.
– Úgymint?
– Nincs ma már jelentősége.
– Érdekel.
Kovalovszky Dániel felvétele
– Annyira tart az LMP-től a Fidesz, hogy ez a fő ellenérve?
– Nem, csak annyit mondtam, hogy a dolog hatása nehezen kiszámítható.
– Szakértők szerint a változás azoknak a pártoknak előnyös, amelyek elkötelezett szavazótáborral rendelkeznek, mint a Fidesz és a Jobbik.
– Az, hogy kinek mennyire elkötelezett a tábora, és mekkora lesz a részvétel, a két választás közötti félidőben megjósolhatatlan. Elképzelhető, hogy valamivel csökken a részvétel, bár ebben sem vagyok biztos. De az így esetleg elmaradó szavazatok jelentős része a pártok számára csak olyan eszközökkel szerezhető meg, amelyeket szerintem senki nem tart kívánatosnak.
– Olyan szavazók voksai ezek, akiket a Népszabadság szerint egy párttársa „lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok”-nak nevezett?
– A Népszabadságot, ha név nélkül idéz, nem tekintem olyan hiteles forrásnak, hogy kommentáljam a felvetést. Egyébként sem személyekről, hanem módszerekről beszéltem.
– Ha nem a bizonytalanok és biztos antifideszesek távol tartása a cél, akkor mi? A kormánypártok érvelése, hogy enélkül nem biztosítható a külföldön élő magyarok részvétele, hibás.
– Én nem is ezzel érvelek. Azt kell megvitatni, elvárható-e egy állampolgártól, hogy a választások előtt meghatározott időpontig eldöntse, részt kíván-e venni a voksoláson. Nem azt kell tudnia, hogy kire akar szavazni, csupán azt, részt akar-e venni. Ha pedig később mégsem talál magának pártot, szavazhat érvénytelenül, vagy ha nincs szankció, akkor elmennie se muszáj.
– Lesz?
– Nincs még döntés.
– Mit támogat?
– Ebben a kérdésben eddig a véleményemmel ellentétes döntés született, úgyhogy inkább nem találgatok.
– Mégis.
– Nem látom feltétlenül szükségesnek, hogy a regisztráció szankcióval járjon.
– Sólyom László szerint az alaptörvénybe és az Emberi jogok európai egyezményébe ütközik a regisztráció.
– Egykori nagyra becsült tanárom nyilatkozatát nem szívesen minősítem, főleg ha nem értek egyet vele. A javaslat az említett egyezményt nem sérti, hiszen van olyan aláíró tagállam, ahol működik a regisztráció. Persze a részleteken – például a feliratkozás módján – múlik, hogy a törvény megfelel-e majd az európai gyakorlatnak. Fontos az is, hogy a választások előtt az alkotmánybírósági felülvizsgálat megtörténjen.
– Sokak szerint a javaslat egy alkotmányos jog szükségtelen korlátozása.
– Ismerem e véleményeket. E jogi szempontokat vizsgálja majd az Alkotmánybíróság. A tételes szabályozás ismerete nélkül akadémikus a vita.
– Lássuk: meddig és hogyan lehet majd feliratkozni?
– Valószínűleg a jelölési eljárás kezdetéig, s alkotmányossági kritérium, hogy mindenki könnyen megtehesse.
– Ingyenes válaszlevél, vagy zarándoklat a járási központba?
– Nincs döntés a részletekről, de az előbbit jó megoldásnak tartanám.
– Azt mondta, a javaslat eljut az Alkotmánybíróságra. Minek is? A testület döntött: alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, mire a kormányfő kijelentette, marad a rendszer.
– A határozat végrehajtható anélkül, hogy a rendszerben alapvető változás bekövetkezne. A döntés nem jelenti a nyugdíjba ment bírák visszahelyezését, de lehetőséget ad, hogy a felmentés jogellenességének megállapítását bírósági úton kérjék.
– A testület kifogásolta, hogy a bírákat rövid időn belül elmozdítják, holott az új korhatárt csak fokozatosan, az elmozdíthatatlanság elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Ezt hogyan orvosolják alapvető változtatás nélkül?
– Munkaügyi perekben kérhetik visszahelyezésüket vagy kártérítést. A visszahelyezésnél a munka törvénykönyve szerint azonos munkakörbe kell kerülniük, de ez nem jelent azonos beosztást. Meg kell várni, mennyien fordulnak bírósághoz. Lehet, hogy a probléma magától megoldódik: kevesen lesznek, akik visszahelyezésüket kérik, és többen igényelnek kártérítést.
– Az állam inkább fizet, csak a bírák maradjanak otthon.
– A munkajogi szabályok szerint az államnak nincs választása, ha valaki kártérítést kér. A törvényhozónak döntési jogosultsága csak a visszahelyezésüket kérők esetében van.
– Vagyis a bírák, akiket alkotmányellenesen távolítottak el, esélytelenek arra, hogy visszakerüljenek eredeti pozíciójukba.
– A határozat indokolása világosan rögzíti, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem eredményezi a már megszűnt bírói szolgálati jogviszony helyreálltát.
– Ezért mondom, hogy nincs esélyük. Ön szerint a bírák csak a pénzért mennek bíróságra?
– Az Alkotmánybíróság határozata nem írja elő az érintett bírák visszahelyezését. A határozat keretei között a parlament szabadon dönthet. S a törvényhozó szándéka világos volt.
– Eltávolítani őket.
– Nem. Érdemes visszamenni az okokhoz, mert komoly kommunikációs hibák voltak.
– Kommunikációs?
– Is. A bírósági eljárások elhúzódásának egyik legfőbb oka az alsóbb fokú bíróságok túlterheltsége. Az érintett bírói kör felsőbb bíróságokon dolgozott vezetőként vagy beosztott bíraként. Amikor a „62 éves” szabály született, amely 270 bírót érintett, akkor 430 titkár várta a bírói kinevezését. A leterhelt alsóbb bíróságok így státusokat kaptak. Ezt el kellett volna magyarázni. Ugyanakkor valóban méltánytalan, ha valaki úgy tervezte, hogy 70 éves koráig bíró lehet, és megtudja, hogy egy év múlva távoznia kell. De ezt is meg lehet oldani például összeférhetetlenségi pótlékkal, amit a bírák régóta kérnek.
– Van, ami orvosolható pénzzel, más nem. Sólyom szerint „az utóbbi két évben az alkotmányos kultúra a törvényhozásban és a kormányzásban odaveszett. A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne”.
– A Gyurcsány-időszakhoz képest ma erősebb az alkotmányos kultúra.
– Miért is?
– Az alkotmányos alapjogok szabadon gyakorolhatók, lehet tüntetni, senkinek a szemét nem lövi ki a rendőrség, ha a kormány ellen demonstrál.
– Attól, hogy 2006 őszén a rendőrség és a kormány hibázott, még nincs rendben, amit a Fidesz tesz. Az egyik hiba nem menti a másikat.
– Nem emlékszem, hogy az elmúlt két évben ne lehetett volna tüntetni.
– Nemcsak ez jelenti az alkotmányos kultúra meglétét. Hanem például az, hogy ki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, annak a döntéseit mennyire tartja tiszteletben a kormány, milyen minőségű a jogalkotás.
– Maga az Alkotmánybíróság kérte, hogy szüntessük meg az actio popularist, vagyis azt, hogy bárki a testülethez fordulhasson. Németország diktatúra lenne, mert ott sincs?
– Azt nem javasolták, hogy miután a kormányra nézve kellemetlen döntést hoztak, a gazdasági törvényeket jórészt ne vizsgálhassák.
– Kétségkívül, de az előző felvetés nem ez volt.
– Csak jelzi, mennyire tartják tiszteletben a testület döntéseit.
– Az, hogy bárki fordulhat-e az Alkotmánybírósághoz, legitim közjogi, illetve politikai vita, de nem a jogállami alapokat érintő kérdés. Az viszont ilyen, hogy ki lehet-e menni tüntetni.
– Mindkettő ugyanolyan fontos. Van-e, ami megfontolandó a Sólyom-kritikából?
– Sok minden bántóan nem stimmel, de a stílusra vonatkozó megjegyzés megfontolandó. Bizonyos intézkedések stílusa lehetett volna más.
– Például?
– Elég sokan bírálják a kormányt ahhoz, hogy én ezt nyilvánosan ne tegyem.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
Kapcsolódó cikkek |
XXIV. évfolyam 33. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Tudás
Egy mindent tudó tabletphone
Egy „bárcsak lehetne kapni ilyet a mi utcánkban” típusú teszt
Hétfő, 2013. május 13. 10:22
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Kövér László begurult és megint nincs igaza
Vastagbőr
KSH-jelentés képekben
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
Facebook hozzászólások
HozzászólásokÖsszesen: 44 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
„Azt mondta, a javaslat eljut az Alkotmánybíróságra. Minek is? A testület döntött: alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, mire a kormányfő kijelentette, marad a rendszer.”
Hát itt van a kutya elásva:
Az alkotmánybíróság megvizsgálja, az Orbán nem fogadja el és a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Gulyás Gergely sem ért egyet már a korábbi véleményével. Most, hogy az Orbán úr megvilágította az ügyet már Gulyás úr is tisztábban lát.
„Munkaügyi perekben (az elbocsájtott bírák) kérhetik visszahelyezésüket vagy kártérítést.”
Az alkotmánybiróság megitéli Orbán megvétozza!!
Tessék mondani ez mire jó??
„Egykori nagyra becsült tanárom nyilatkozatát nem szívesen minősítem, főleg ha nem értek egyet vele. A javaslat az említett egyezményt nem sérti, hiszen van olyan aláíró tagállam, ahol működik a regisztráció.”
Hát az USA-ban de ott már az alkotmányuk elfogadása óta (1787 September 17 óta) és ezen nem lehet változtatni, de a többi szabad országban mint pl a Németországban NINCS REGISZTRÁCIÒ!! (AZ USA-ban sem egy trükk mint a Fidesznél!!)
Egyébként az egykori nagyra becsült tanára lehet, hogy jobban ért ehhez mint a tejfölös szájú Fidesz tanonc.
„Sólyom László szerint az alaptörvénybe és az Emberi jogok európai egyezményébe ütközik a regisztráció.”
Megáll az ember esze!!! Európa egyetért vele a Tanonc úr pedig nem, akkor kinek van igaza?? (Már megint Orbánnak ??)
A regisztrációt pedig úgy könnyítik, mintha nehezítenék, különben minek az egész cirkusz???
DE NINCS MÁS BAJA AZ ORSZÀGNAK???
Nyilvánvalóan azt teszik ami a pillanatnyi saját érdekükben áll!!!! A pillanatnyi passzivitásban lévöket VÉGKÈPP pacifikálni!! ÚGY ELÉRNI A KÉTHARMADOT, hogy nincs ellenfél!!!!
T. Gulyás Úr!
És hány ember dobálja a rendőröket utcai nehezékkel? Kérem, hagyja abba hazudozást és vissza az iskolapadba!
Jobboldali liberális!
Én meg nem kérek abból a "demokráciából", ahol ember-százezrek éheznek, nincs fedél a fejük felett és gárdák randliroznak az utcán! Liberáliskodjon el Szabolcsba és ott láthatja mit műveltek Önök 22 év alatt, mit tettek a hazámmal. Mi lesz itt az Önök következő 20 évében?
Az alant kommentelők hozzáállásából levonható a a mai "baloldali" ellenzék hozzáállása a jogállamisághoz, és a demokráciához.
A kedves posztolók szerint az a demokrácia, ha az 1949-ben, külföldi haderő segítségével hatalomra került "magyar szocialisták és jogutódjaik" 1949-től kezdve a világ végezetéig irányítgathatják, és döntögethetik csődbe, – természetesen magukon kívül – a lakosságot, és egész Magyarországot.
A szavazók többségének erről más a véleménye.
Nem kérnek többet a bolsevista demokrácia, és jogértelmezésből.
Jobban áll nektek itt a gyűlölködés, meg a szitkozódás mint az országvezetés, úgyhogy maradjatok csak jó sokáig ebben a szerepben, ez való nektek gyerekek, ez az ami nektek jól áll.
A "Fiuk" ez alatt két év alatt-aki nem ismerte volna őket 1998-2001-ig netán-kimutatták a foguk fehérjét minden téren.Ennek egyenes következménye hogy be szeretnék betonozni magukat a húsos fazék mellé és nem röstelve a nyilván valót a látszatra sem adnak már.
Lehet-e 2014 -ben elküldeni a süllyesztőbe ezeket nekem ez nagy kérdés.Mindent megfognak tenni és még annál is többet hogy nyerjenek.Az ellenzék meg megosztott marad,szerintem.
Ez a Gulyás egy hazug undorító féreg!
Remélem nem sokáig lesz ott a Parlamentbe.
Sólyom ex elnök nem lehet túl büszke ezekre a tanítványokra. Ő nem büszke, nekünk pedig a gyomrunk forog, ha ezeket nyilatkozni, hazudozni halljuk.
magyar vizsla2012-08-17 22:36:04 #36
Tíz éve ezen forgok és is, hogy mennyi szaros jogász ül ott nem pedig hozzáértő szakemberek. Nyilván addig ott is fognak ülni amíg nem a haza az első hanem a zsebeik.
Csak így tudnak játszadozni a paragrafusokkal folyamatosan. A népet meg lehülyézik mert hogy úgysem ért hozzá. Lassan eljön az ideje a szar kitakarításának.
azért én a szargyáros gyereket sem hagynám ki a jóból
Én azért a Simicskát is benyomnám a kaptárba.
Zsírarc.
Remélem a sitten fejezi be a pályafutását ez a köcsög, mert amit tettek azért börtön jár.
A demokrácia lebontásában legaktívabban résztvevők listája :
Orbán Viktor
Gulyás Gergely
Rétvári Bence
Balsai István
Navrasics Tibor
Kovács Zoltán
Salamon László
Lázár János
Semjén Zsolt
rájöttem, egész nap zúgott fejem ettől a tekintettől, most már nyugodtan alszom, hát persze
Ő A FIDESZ ARCA
hideg, számító, bármit letagad ... nem ismétlem az előttem szólókat
Ebből a kisfiúból kevés munkával KISZ titkárt lehetne pofozni.
Az alapok megvannak....
Most komolyan azt gondolja valaki,hogy ez nem megint valami álságos,takony állagú fideszes sumák sunyi húzások valamelyike?Ilyen értelemben nincs is miről vitatkozni.Legfeljebb az állagáról.A sunyiképű csiga széles nyálkás nyomot hagy maga után.Még a szaga is szar.
A Félázsiai Bóvli Pávatáncos tényleg a leghitványabb alakokkal vette körül magát. Talán még Rákosi elvtárs üzemi párttitkárjai sem voltak ennyire undorítóak.
Magyarország pedig két év alatt a béka segge alá került. Köszönjük nagyon hülye kétharmad.
Sólyom László hozzászólásai azt bizonyítják, hogy Ő az Alkotmány híve, s nem az Alaptörvényé.Bár jogászember, mégse híve a "jogászkodásnak" a jogászi csűrcsavarnak. Ő még abban a gondolatkörben értelmezi a JOGOT, mely a KÖTELESSÉG testvére.
Sajnos tanítványai már a "modern" jogfelfogás hívei, mely szerint a HATALOM az előzőekhez- mint a háromszög csúcsa - csatlakozik és az Ő vezényletével rendelődnek egyesekhez a jogok, másokhoz meg a kötelességek.
A választásokhoz rendelt REGISZTRÁCIÓ, akárhogy is csűrcsavarja az államtitkár tanítvány, a HATALOM kóros betüremkedése egy nyugodt, mélységesen demokratikus rendszerbe. Nevezetesen az egyenlő választójog gyakorlásába, minden zavarástól mentesen belesimul az hogy valaki elmegy, vagy nem megy el szavazni.Semmi szükség nincs arra, hogy e szándékot bárki is előre ismerje.Viszont ezen ismeret kapcsán aztán elkezdenek kérdések felmerülni. Nyilvánvalóan írásban fog megjelenni ez a regisztráció. Ki tartja nyílván? Meddig? Meddig lesz érvényben? Csak az országos választásokra lesz e érvényes? Népszavazáskor is érvényben marad e? A helyi választásokra külön kell e regisztráltani? Egyszeri alkalomra szól e? Vagy lehet e úgy is regisztrálni, mint az 5-ös lottónál egyszerre több szelvényel? A belföldön leadott regisztráció érvényes e külföldi tartózkodás esetén is. Lesz e világraszóló regisztráció. A regisztráció elmaradása jár e majd szakcióval? Lehet e ez alapján "B" listázni (aktiv, öntudatos allampolgár, nem együttműködő, idegenszívü, hazafiatlan) stb. jelzőkkel illethető e az "árnyéknyílvántartás" szerint, mint ahogy a bűnügyi nyilvántartások szerint is priusza volt bár már nincs neki, mert lejárt?
Szóval ez a regisztráció nem más mint játéklehetőség a politikusoknak a pávatáncos uraknak.
szov 2012-08-17 11:58:52 #27
Köszi.
abramovics 2012-08-17 09:15:08 #26
Kedves abramovics!
Hidd el, én sem óhajtok kivételezni egyetlen antidemokratával sem.
Mind ugyanazt érdemlik, mint a főnökük.
A legutolsó kis pitiáner végrehajtócskáig, de a támogatóik is érezzék meg azt, hogy mi az eredménye annak, ha egy országot nyomorítanak meg.
Most legyen övék minden nyomor, és a miénk minden szabadság!
Tipikus fideszes bicska nyitogató beszéd. Ez a szarházi okosabbnak érzi magát mint Sólyom ez azt mondja ,hogy a bírák majd pénzért perelnek saját magából indul ki.Ez a szarházi akarja az észt osztani biráknak,Sólyomnak,mindenkinek,menjen a jó anyjába szemetje.