Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A Nők a nőkért együtt az erőszak ellen egyesület vasárnap felvonulást tartott az áldozatok emlékére, egyúttal a politikusokra illetve jogalkalmazókra kívánt nyomást gyakorolni.

Hazánkban az ORFK nyilvántartása szerint idén eddig 42 nő halt meg családon belüli erőszak következtében, a partnerük vagy volt partnerük által bántalmazottak száma becslések szerint évente eléri a félmilliót Magyarországon. Minden ötödik nő él vagy élt már olyan kapcsolatban, ahol rendszeres testi bántalmazásban volt része, és még mindig hetente egy nő elveszíti életét ilyen körülmények között – ahogy ezt a 2010-es adatok is alátámasztják. A családok jelentős részében jellemző módon jelen van tehát a testi és nem utolsó sorban a lelki terror – bár erről gyakran még az áldozatok közvetlen környezete sem tud - számolt be az ATV hírportálja.

Répássy szerint a jogszabályokkal minden rendben van

Tavaly október óta a bántalmazó távol tartását is elrendelheti a bíróság, de a civilek szerint ez túl rövid időre szól. Ezért hosszabb távoltartást szeretnének, illetve azt, ha a büntető törvénykönyvben önálló bűncselekmény lenne a családon belüli és a nők elleni szexuális erőszak, hogy tényleg felelősségre vonják az elkövetőt.

A jogvédők Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkárnak is írtak, aki válaszlevelében azt írta, a meglévő jogszabályok elégségesek, ezért társadalmi szinten, például kommunikációs kampányokkal kell kezelni az ügyet. A civilek szerint büntetőjogi eszközök nélkül ez semmit nem ér.

A választók szerint szigorúbb szabályok kellenek

Az Eurobarométer 2010-es felmérése alapján a magyar válaszadók 77 százaléka szerint a szigorúbb törvényi szabályozás nyújtana tényleges segítséget a bántalmazott nők számára. A közvélemény tehát markánsan megfogalmazza a hatékonyabb jogszabályok iránti igényt. Így nyilvánvaló félretájékoztatás, ha a kormányzat arra hivatkozik, miszerint a társadalom nem állna készen a hatékony és szigorú szabályozásra. Azonban sem ez, sem az egyes becslések szerint akár tízszeres látencia – ami azt jelenti, hogy csak minden tizedik eset jut a hatóságok tudomására –, sem a halálos áldozatok magas száma a jelek szerint nem gyakorolnak kellő nyomást a jogalkotásra.

Szégyellik magukat

A megfélemlített és bántalmazott nők számára lelki és jogi segítséget nyújtó segélyvonalhoz forduló áldozatok gyakran az anonimitás védőbástyája mögé rejtőznek, azonban egyre több az olyan telefonáló, aki tisztában van helyzete jogtalan voltával, és nem az anonimitásban, hanem a hatékony jogvédelemben látja biztonsága zálogát. A családon belüli erőszak elszenvedői – a világ több országában, köztük Magyarországon is, elvégzett felmérések szerint 95 százalékban nők – főként azért félnek bántalmazóiktól, azért szégyellik áldozattá válásukat és azért érzik magukat anyagilag és fizikailag kiszolgáltatottnak, mert megtapasztalták, hogy az intézményrendszer és a jog nem nyújt védelmet számukra.

Bár egyre többen – köztük ismert sportolók és színészek – merik nyíltan felvállalni, hogy párkapcsolati erőszak áldozatai, a tények még mindig azt igazolják, hogy a bántalmazott nők nagy része egyáltalán nem vagy csak nagyon későn kap segítséget.