Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A minap látott napvilágot a hír a hazai sajtóban: a Junge Welt című marxista német lap cikke szerint a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) hungarista szervezet nyári kiképzőtáborában német neonácik is gyakorlatoztak. A mozgalom képviselője tagadja ezt, és azt állítja: törvényes keretek között készülnek a hungarista állam eljövetelére. LAMPÉ ÁGNES írása.

– Az eredeti német cikkben szó nincs arról, hogy itt éleslőszerrel, géppisztollyal felszerelt egyenruhás „német neonácik” gyakorlatoztak – állítja Sólyom Gábor, a Magyar Nemzeti Arcvonal csoportvezetője. – Ostobaság. Nyilvános táborunkban nem voltak németek, nincs kapcsolatunk német szervezetekkel. Nem német nemzetiszocialisták vagyunk, hanem magyar hungaristák, ég és föld a kettő.

– Mi is a differencia?

– A hungarista értékek mélyen beágyazódtak a magyarság történetébe, nincs bennük német ideológia. Mi pedig újraalkottuk az eszmét: a hungarizmus ma a kor kihívásaira adott magyar érdekű válaszok összessége és képviselete. A jelenben és a jövőnek élünk, nem gyűlölünk senkit, szeretjük az életet – magyaráz tovább a csoportvezető.
Ehhez képest házirendjük szerint táboruk területére „buzik, cigányok, zsidók nem léphetnek be”.

– Én fogalmaztam a táblát, nagyon helyesen. A buzik betegek, őket kezelni kell. Ha eljön az idő, mi meg is tesszük. A cigányok több száz éve nem tudnak, mert nem is akarnak beilleszkedni a társadalomba. A zsidókról sem tudnék jót mondani. A rend, a tisztesség világában nincs helyük.

Sólyom Gábor szerint közel a „tűzben, mocsokban és vérben születő új világ” eljövetele.

– A kapitalizmus összeomlik. Los Angelesben huszonnégy órán keresztül nem volt közvilágítás. Tudja, hány embert erőszakoltak meg, öltek meg, fosztottak ki azalatt? És a borsodi falvakban mit művelnek? Ez lesz mindenhol, amint a rendszer meginog. Mi felkészülünk, hogy meg tudjuk védeni magunkat, családunkat, országunkat, nemzetünket. Az önvédelemhez mindenkinek joga van.

A hungarista társadalom csúcsán a nő áll. Asszonyaikra Sólyomék nem bíznak katonai feladatot. Dolguk a legnemesebb munka: a gyermeknevelés. A férfiak a kiképzés mellett Csobánc várát építik, katonai temetőket hoznak rendbe, a tiszai árvíz idején segélycsomagot vittek a rászorultaknak, könyvet, ruhát gyűjtöttek, karácsonyi ajándékot osztottak a sokgyermekes munkáscsaládoknak. Van kultúrcsoportjuk, énekkaruk, vannak zeneszerzőik, versíróik.

Ha hatalomra kerülnek, megtudjuk, mi a hungaristák istene.

– Mindenkinek három lehetősége lesz. Az első kisebb botlás után megbocsátunk, a második után közösségi munkára fogjuk az illetőt. Aki viszont harmadjára is vét a társadalmi együttélés szabályai ellen, száműzzük örökre, azaz halálbüntetés vár rá. Számításaink szerint a társadalom így húsz év alatt megszabadul a cigányoktól, a zsidóktól és a nem kívánt egyénektől, köztük akár magyaroktól is – ígéri a csoportvezető.

Tiszti becsület?

Csapody Tamás, a Semmelweis Egyetem magatartáskutatója szerint a torz és közveszélyes hungarista társadalomkritikának is van némi valóságalapja.

– A mindennapok tele vannak válságokkal. Erre adott téves és elhibázott, de egyfajta válasz a hungarizmus.

A vallásiakhoz hasonlóan politikai szektaként működnek: hazafias kötelezettségként élik meg, hogy naponta készüljenek a várva várt politikai-társadalmi fordulatra. Megjelennek náluk a lovagi erények, a nők tisztelete, a fiatalok nevelése, a tiszti becsület, az erkölcs, a hősök emlékének ápolása. Elvileg mind pozitív értékek. De ezek csak a szervezeten belül érvényesek, kifelé minden olyan magatartással szemben intoleránsak és gyűlölködők, amely nem hozható szinkronba a nézeteikkel.

A szervezet 1989-ben alakult.

A csoport tagjait a „neobolsevista hatalom” 1992-ben letartóztatta és elítélte. Később felvették a Magyar Nemzeti Arcvonal nevet, és országos mozgalomnak nyilvánították magukat. Elmondásuk szerint ma csaknem háromszáz tagjuk van, és azt állítják, rendelkeznek az országot irányítani kész katonai és politikai vezetőkkel, de nem készülnek „hatalomátvételre”. A rendszer ugyanis bűneinek súlya alatt, magától fog összeomlani. Embereiket húsz éve válogatják, kiszórták „az összes bőrfejűt és a kitartó nemzetépítő munkára alkalmatlan elemeket”.

– Fiataljaink az ifjúsági szervezetben tevékenykedhetnek. A 40 év fölöttiek oktató, szellemi munkát végeznek. Vannak köztünk papok, tanárok, mérnökök, jogászok, kétkezi munkások. Mindannyian dolgoznak, nem holmi lobbizós élősködők. Egyetlen tagunk sincs a rendőrség vagy a honvédség kötelékében, az utolsó emberünket két éve zárták ki. Kiképzőink mégis magasan képzettek. Többségük katonai főiskolát, egyetemet végzett – magyarázza Sólyom. – Táborainkban a fiatalok jóval kifinomultabb és színvonalasabb képzést kapnak, mint ami a honvédségénél zajlik. Az csak egy zsoldossereg, amelyet idegen célokért, külföldön vetnek be.

Csapody szerint a szélsőséges szervezet vezetőségében rendvédelmi szervek volt emberei is működnek, akiknek van szakértelmük, esetleg fegyvertartási engedélyük. Olyan paramilitáris csoportokként definiálják magukat, amelyek „a rendőrséggel szemben képesek megvédeni a rendet, a hadsereggel szemben a hazát”.

– Bár ideológiai és tényleges „fegyverkezésük” komoly méreteket ölt, és nem vitás, határozottabban kell fellépni velük szemben, céljaik elérésére ma nem látok valós esélyt.
A Magyar Nemzeti Arcvonal portálja mostanáig két nyilvános táborról adott hírt, mindkettőt idén tartották, az egyiket tavasszal, a másikat nyáron.

– Főleg propagandacélt szolgáltak. Azok a fiatalok, akik erkölcsi vagy életviteli elvárásainknak nem felelnek meg, így nem vehetnek részt az MNA munkájában, a nyitott táborban megismerkedhetnek a mozgalmunkkal – mondja a csoportvezető.

Szemétdombról

A következő, őszi tábort már térségi szinten szervezik, „biztonsági okok miatt” zártkörű lesz.

– Semmi törvényelleneset nem teszünk. Ha éles lőfegyverekkel gyakorlatoznánk, rég börtönben lennénk. Minden fegyverünk bevizsgált, boltban kapható. Igazolványunk van róluk, legálisan használjuk őket. Főleg air soft típusú műanyag töltényesek, légpuskák és festéklövedékkel működő paint ball fegyverek.

A táborban a katonai képzések mellett sport, haditorna, épület- és városharcászati foglalkozások, fizikai tréningek, vallási és történelmi előadások zajlanak. Az MNA vezetősége 2005-ben „nyitott a szélesebb rétegek felé”, és életre hívta a Népi Akciócsoportokat.

– Nem csoda, hogy erre a Jobbik gyorsan létrehozta a Magyar Gárdát. Egy év szemétszedés, sírgondozás meg parádézás után a vezetőjük úgy döntött, nem turkálnak tovább a kukában, és megszervezi az állomány katonai kiképzését. Válaszul Dósa István akkori főkapitányt Vonáék kizárták a gárdából, mire ő megalakította az Őrző Magyar Gárda Mozgalmat. A Jobbik-félével nincs kapcsolatunk, Dósáékkel viszont együttműködési megállapodást kötöttünk: táborhelyet és kiképzőket biztosítunk az állomány felkészítésére – mondja Sólyom.

– Az ilyen táborokba főként alulképzett vagy képzetlen, iskoláskorú vagy munkanélküli fiatalok jelentkeznek. Családjaik talán úgy gondolják, végre rendet, fegyelmet és becsületet tanul a gyerek, ha már ezt a családban vagy az iskolában nem teszi meg, ráadásul általános hadkötelezettség sincs – magyarázza Csapody. – Ez azonban súlyos tévedés. Nincsenek tudatában annak, hogy a hungarizmus eszméiben gyökerező hiánypótló kohéziós értékek a történelem szemétdombjáról származnak.

Tóth Mihály büntetőjogász úgy véli: a büntetőjog felkészületlen a harci cselekményre nevelő kiképzőtáborokat létrehozókkal szemben.

– A 2000 óta a Btk.-ban szereplő tiltott toborzás szerint is csak az büntetendő, aki nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezet kiképzésében vesz rész. Büntetőjogilag lehetetlen fogódzót találni. Legfeljebb azt, hogy a kiképzés béke, személy vagy közrend elleni bűncselekmény előkészülete lehet – véli Tóth Mihály. – Állításuk szerint ugyanis nem azért képzik magukat, hogy átvegyék a hatalmat, hanem hogy annak összeomlása esetén megfelelő fegyveres és reguláris háttérrel rendelkezzenek.

Látókörben vannak

A házirend sem támadható.

– Borzasztóan ízléstelen, de jogilag végképp megfoghatatlan. Ha nem valódi fegyverrel gyakorlatoznak, ha másra veszélytelenek, ha a közrendet, a köznyugalmat, a biztonságot nem sértik, még engedélyezési eljárásra sincs szükség. Figyelni kell őket, és ha átlépik a határt, amely kimeríti a bűncselekmény tényállását, akkor kell határozottan fellépni ellenük. De ha adminisztratív eszközökkel korlátoznák a tevékenységüket, alapvető jogokat sértenénk, aminek jogállamban nincs helye.

Sólyom csoportvezető amúgy biztos benne, hogy a titkosszolgálatok lehallgatják a telefonjaikat, megfigyelik a vezetőiket, olvassák a levelezésüket.

– Pontosan tudják, hol, mikor, mivel gyakorlatozunk. Korábbi táborainkban is rendszeresen megjelentek, igazoltattak, ismernek minket.

Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője annyit árul el: az ominózus táborról nem kaptak bejelentést, jelenleg a sajtóban megjelent információkat ellenőrzik. Eljárás, nyomozás náluk nem folyik.

A Nemzetbiztonsági Iroda illetékesétől viszont megtudjuk: a nemzetbiztonsági törvény vonatkozó paragrafusa szerint „az NBH látókörében ott vannak” az alkotmányellenes eszközöket használó szélsőséges mozgalmak.

– Néhány esetet a nyilvánosság elé tártunk, köztük a nyírségi őrsereg ügyét, ahol az NBH információi alapján három akció során felületesen hatástalanított lőfegyvert foglalt le a rendőrség. Az, hogy más eset nem kerül a sajtóba, még nem azt jelenti, hogy ne gyűjtenénk adatokat – nyilatkozza a Nemzetbiztonsági Iroda illetékese. – A hivatal felderít, és amikor elegendő információja van egy szélsőséges szervezet törvényellenes tevékenységéről, az ügyet átadja a rendőrségnek vagy az ügyészségnek.

A Magyar Nemzeti Arcvonal ma nem ez a kategória.