168 Óra Online -

A megelőzés csődje

Amerikában nemrég robbant az „AIDS-bomba”: kiderült, a korábbi adatokhoz képest lényegesen több a HIV-fertőzött az Egyesült Államokban. S bár dollármilliárdokban mérhető a kór elleni küzdelem számlája, a kutatások és a gyógyszerfejlesztések ellenére is 33 millió regisztrált HIV-pozitív, köztük több mint kétmillió gyerek él a világban. Nálunk is évről évre nő a fertőzések száma. Külföldi és hazai szakértőkkel tárta fel a helyzetet HERSKOVITS ESZTER.

Bár nagyjából hetven-nyolcvan esztendeje „váltott” a majomról az emberre az AIDS-et okozó HIV-vírus, az orvostudomány csak huszonöt éve ismeri a „szerzett immunhiányos” betegséget. Az AIDS-kutatás nemzetközileg elismert képviselői nemrég Mexikóvárosban tanácskoztak, ahol jelen volt Richard Pollard kaliforniai immunológus professzor is. Lapunknak elmondta: elsősorban Afrika déli része és a Karib-térség számít „érintett” területnek. Itt nemcsak a fő rizikócsoportokban vannak fertőzöttek, hanem az általános népességben is, mégpedig nagy számban. De a „fejlett világban” is ijesztő képet mutatnak a statisztikák. Tanácskozásukkal szinte egy időben derült ki: az Amerikai Egyesült Államokban másfélszer annyi HIV-fertőzött van, mint korábban gondolták.

– Az új fertőzések számát évi 16 ezerrel becsülték alacsonyabbra az Egyesült Államokban. De máshol is növekedés tapasztalható. Be kell látnunk: még mindig keveset tudunk erről a csendben terjedő járványról – jelentette ki a 168 Órának Richard Pollard.

Nálunk is évről-évre nő a számuk

Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház AIDS-osztályának főorvosa úgy véli: a mostani amerikai „AIDS-robbanás” a néhány éve bevezetett szűrési rendszer következménye lehet, hiszen azóta a tesztet már az egyszerűbb vérvizsgálatoknál is automatikusan elvégzik.

Nem mellesleg: a hazai statisztikák szerint nálunk is évről évre nő a HIV-fertőzöttek száma. Nézzük csak az utóbbi évek új eseteit: 2006-ban 81, tavaly 119, az idei év első fél évében pedig már 71 vizsgálat mutatott pozitív eredményt. Az új fertőzöttek kétharmada homoszexuális férfi.

– Magyarországon 1985 óta 1500 HIV-fertőzést regisztráltak. De nem ez a szám a mérvadó, ugyanis a fertőzöttek közül sokan meghaltak, vagy elhagyták az országot. Pontosabb, ha azt mondjuk: idehaza ma 1000-1100 diagnosztizált HIV-fertőzött él, s mintegy 1500-ra becsüli a tudomány azoknak a számát, akiknek a betegségét – bár fertőzöttek – sohasem diagnosztizálták. Ez persze csak becslés, a járvány tendenciái és a nemzetközi statisztikák alapján – magyarázza Bánhegyi doktor. Hozzáteszi: manapság jobbak a HIV-fertőzöttek életkilátásai. Nagyságrenddel kevesebben halnak meg AIDS-betegségben, mint ahány új beteget diagnosztizálnak. Így összeadódik a régi és az új betegek száma, s ezért tűnik úgy, hogy lényegesen több a fertőzött.

– De ettől még tény: idehaza 2005 óta évente 20-30 százalékkal nő az új esetek száma. Ezért kell nagyobb súlyt helyezni a megelőzésre – szögezi le a professzor.

Francia AIDS-ellenes plakát

Magyarország: a megelőzés csődje

Müller Viktor elméleti biológus – számos, az AIDS-szel kapcsolatos tudományos publicisztika szerzője – azt mondja: a tudomány mai állása szerint nincs esély arra, hogy a HIV-vírus teljesen eltűnjön a fertőzött szervezetéből, hiszen a kromoszómákba, a génállományba ágyazza be magát. Hosszú életű sejtekben rejtőzködik. Igaz, a svájci AIDS-bizottság tavaly közzétette: megfigyelései szerint gyakorlatilag nem fertőznek azok a betegek, akiknél hatékony a gyógyszerterápia.

– Kevesen tudják, miként terjed a HIV. Heteroszexuális kapcsolatban néhány ezrelék a kockázata annak, hogy a fertőzött fél átadja a vírust a partnerének. A fertőzést követő néhány héten belül azonban az esély több tízszeres. Ezért veszélyesebbek a párhuzamosan futó szexuális kapcsolatok s a gyakori partnerváltás. A fertőzés magyarországi terjedési mutatóinak hátterében feltehetőleg a szexuális magatartásban megjelenő magas kockázati hajlandóság áll. És ez a megelőzés csődje. Nem sikerült megváltoztatni a veszélyeztetettek szexuális viselkedését – fogalmaz Müller.

Szakértők szerint a tudomány fejlődése visszavethette a félelmet a betegségtől. Bánhegyi Dénes azt mondja, míg ’95 előtt a HIV-fertőzöttek többsége 10-15 éven belül meghalt, ma gyógyszeres kezeléssel évtizedekkel is késleltehető a betegség megjelenése.

Ha meg tudják menteni

– A gyógyszeres kezelés jelentősen meghosszabbította a szövődménymentes, munkaképes, összességében jó életminőségű időszakot. Persze a betegség lefolyása függ a vírusok számától is.

A cukorbetegséget például ma már senki sem tartja halálos kórnak, pedig az inzulinra szoruló betegek meghalnának rendszeres injekciózás nélkül. Ehhez hasonló ma már a HIV-fertőzöttek kezelése is.

Nem mindegy, mikor kezdik a terápiát. Néhányan súlyosan előrehaladott állapotban kerülnek a Szent László Kórházba. Ilyenkor a legfontosabb a szövődmények leküzdése. Megkezdődik a versenyfutás a beteg életéért. Ha meg tudják menteni, gyógyszeres kezeléssel fél éven belül ismét munkaképes lehet.

– Az ideális az lenne, ha a gyógyszeres kezelés alatt megerősíthetnénk az immunrendszert, úgy, hogy egy idő után a szervezet képes legyen „egyensúlyt tartani” a vírussal, akár gyógyszerek szedése nélkül is – teszi hozzá Bánhegyi főorvos.
A mexikóvárosi tanácskozáson – tudtuk meg Richard Pollard professzortól – már egyre többen osztották azt a nézetet: a körülmetélés lényegesen csökkentheti a megfertőződés veszélyét.

– Jól látszik ez az adatokból is: azokban az afrikai országokban, ahol a körülmetélés eddig is szokásban volt, a HIV jóval kevésbé terjedt át az általános népességre. Mexikóvárosban ezért megállapodás született arról, hogy támogatni kell a körülmetélést azokban az országokban, ahol a HIV-vírus járványszerűen terjed a heteroszexuális népességen belül is. Ezzel együtt azt gondolom: ígéretes lehet néhány, az utóbbi időben indított vakcinakutatás is.

Müller Viktor biológus egy friss tanulmányt idézve elmondta: a gyógyszeres kezelés Afrikában is hatásosnak bizonyul – már ahol ezek a medicinák rendelkezésre állnak. Néhány országban pedig a megelőzésre fordított erőfeszítések már korábban is eredményeket hoztak. Ugandában például a felére csökkent az új fertőzöttek száma.

– A kezelés pénz kérdése is. Szerencsére az AIDS elleni küzdelemre szánt összeg egyre nő. Globálisan talán javult, mindenesetre nem romlott a helyzet. A betegség „lépést tart” a népességgel: a fertőzöttek aránya nem emelkedik. A halálozások száma 2005-ben tetőzött.

– Talán egyes országok néhány területén tényleg visszaszorulóban van a járvány, de tartós, világméretű csökkenésre most nem látok esélyt. Mindenesetre megoldást a jövő gyógyszer- és az oltóanyag-kutatásai hozhatnak – véli Richard Pollard.

A magyar AIDS-tapasz

Az AIDS gyógyításának egyik útja a Dermavir-tapasz lehet: fejlesztésén 12 éve dolgozik egy magyar testvérpár, Lisziewicz Julianna és Zsolt kutatócsoportja.

Lisziewicz Julianna Berlinben kutatott a nyolcvanas években: gyógyszeres kezelést adtak HIV-betegeknek. Az egyik beteg váratlanul meggyógyult.

– Nem tűnt el a szervezetéből a vírus, ám a szintje minimálisra csökkent. Ez adta az alapot a kutatásunkhoz: vajon a beteg milyen egyedi immunválaszt adhatott, amitől szinte teljesen felépült.

Lisziewicz Zsolt a hatásmechanizmust magyarázza:

– Ha bármilyen sérülés miatt lehorzsolódik a bőr, a szervezetben különféle folyamatok indulnak el, hogy leküzdjék a sérülésen át behatoló kórokozókat. Speciális immunsejtek lépnek működésbe, amelyek a nyirokcsomókba, az immunrendszer központjába szállítják a kórokozókat. A tapasz és az alkalmazott nanomedicina ezt „használja ki”. A HIV kórokozójához hasonló nanorészecskéket a tapasz segítségével a megfelelően előkészített bőrre helyezzük, s így az immunrendszert „megtévesztjük”: azt hiszi, erre a vírusra kell ellenanyagot termelnie. S a szervezet magától termel, nagy mennyiségben, a HIV-vel fertőzött sejteket elpusztítani képes ölő sejteket.

A testvérpár reméli, hogy három-öt éven belül piacra kerülhet a termék, amely kiválthatja vagy ritkíthatja a gyógyszeres kezeléseket. Jelenleg a klinikai kutatás második fázisánál tartanak. Az elsőnél – az állatkísérletek után – kilenc magyar betegen próbálták ki a szert. A cél a biztonságosság volt, aminek megfelelt a tapasz. A második „körben” majdnem száz amerikai, svéd és német betegen tesztelik. Lisziewicz Julianna bizakodó.

– A legtöbb gyógyszer a súlyos mellékhatások miatt „vérzik el” a 2-es számú fázisnál. A mi esetünkben nem hiszem, hogy fennállna ez a veszély. Eddig csak bőrpírt észleltünk a kezelés mellékhatásaként.

Ha a kutatók várakozásai beigazolódnak, a Dermavir-tapaszt a 3-as fázisban már több ezer emberen tesztelhetik majd.

– Meggyógyítani mi sem tudjuk a HIV-fertőzötteket. De a tapasz jelentősen javíthatna az életminőségükön. A Dermavirt évente hat-nyolc alkalommal kell majd három órára feltenni. A kezelés ideje húsz perc, a beteg három óra elteltével maga is leveheti a tapaszt. Ha kiválthatjuk vele a napi gyógyszeres kezelést, már érdemes volt ennyit dolgozni rajta.