Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A magyarországi zsidóság jövőjéről tartottak a Mensch Alapítvány szervezésében a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Házban kerekasztal-beszélgetést. Ez a jövő változatlanul ellentmondásokkal terhes – írta a hvg.hu.

Vajon nemcsak az Örökkévaló tudja, hogy mit hoz a jövő? – nyitott a moderátori szerepet vivő Betlen János újságíró. „Nem vagyok professzionális zsidó” – kezdte felszólalását Gerő András történészprofesszor, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy a zsidóságot sok mindennek lehet tartani: népnek, nemzetnek, vallásnak. Ennek, mint fogalmazott, az az oka, hogy a XVIII. században elkezdődő zsidó szekularizáció hatására „a zsidóság fogalma szétesett”. Szerinte a zsidóság nem származás, hanem identitásválasztás kérdése. Azt mondta: Magyarországon mintegy százezer zsidó élhet, közülük még a legnagyobb ünnepek idején is csak öt-hatezer – tehát elenyésző kisebbség – járhat zsinagógába, tehát a vallás nem közös élménye a magyarországi zsidóságnak, s nem az – tette hozzá egy, a közönség soraiból érkezett hozzászólásra – Izrael szeretete sem, hiszen a magyarországi zsidóságnak nem az egésze barátja Izraelnek: „Izrael nem közös történet”. A közös élmény szerinte a Soá, azaz a Holokauszt.

Soá mellett, alapvető zsidó identitásképző tényező Magyarországon az antiszemitizmus, ami nemcsak a teljesen szekuláris zsidóknál, hanem még a "titokzsidóknál" is kiveri a biztosítékot - fogalmazott. Az antiszemitizmus ellenhatást generálhat: lehet, hogy egyre több zsidó fog egyre harcosabban kiállni a zsidóság mellett, vagyis az antiszemitizmus megerősítheti a zsidóság harci kedvét és identitástudatát. Gerő szerint a vallási hanyatlás – ami egész Európai Unió jellemzője – ugyan a zsidóságnál is megfigyelhető, de messze nem annyira, mint más egyházaknál. „Van három zsidó gimnázium, van zsidó sajtó, zsidó könyvkiadás. A jövő föltételei jók" – vélte a történészprofesszor.

A teljes cikket elolvashatja itt.