2012. május 25. péntek - Orbán. Holnapi névnap: Fülöp, Evelin
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Schmitt kizárása még nem kizárható
2012. május 25. 13:05
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Nehéz idők
progresszív blog
2012. május 25. 15:40
Az UV-szűrő már gyermekkortól fontos
2012. május 25. 15:22
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
Qkory
-
2012.05.25 16:58
Orbán a király !
Qkory
-
2012.05.25 16:55
Hát milyen országban élünk?
Qkory
-
2012.05.25 16:53
TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK
Qkory
-
2012.05.25 16:47
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
zoja
-
2012.05.25 16:31
ÚSZÁS
Qkory
-
2012.05.25 16:30
Hmmm....
Qkory
-
2012.05.25 16:23
AMIRE MÉG AZ MSZP SEM VETEMEDETT!
zoja
-
2012.05.25 14:34
Mount Everest másképpen....
franciscarsac
-
2012.05.25 14:31
Kormányablak, avagy ismét a Baksi jegyző
tolstoy
-
2012.05.25 14:12
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései
Fotó: Amnesty International
Tüntetés a sajtószabadságért
2012. május 24. 12:51
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Hétfő, 2010. szeptember 13. 11:13
Barát József
írása
"Ez azért nekem sok" - kiakadt az elemző Orbánéktól
Támadás a jogállam ellen
Majtényi László a „forradalmi” törvénykezésről
A tavaszi ülésszak lázas törvénygyári termelése után a képviselők kipihenték magukat, és hamarosan visszatérnek az országházi padsorokba. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója szerint az új törvényhozás eddigi munkájából olyan veszélyes rendszer bontakozik ki, amelyben személyek testesítik meg az intézmények hatalmát. A kérdező BARÁT JÓZSEF.
- Van jogász, aki úgy vonja meg az új parlament munkájának mérlegét, hogy az minden törvényt a jogalkotásról szóló előírások megsértésével, tehát törvényellenesen fogadott el. Egyetért?
– Tény, hogy az Országgyűlés számos döntésével megszegte a jogalkotási törvényt és a házszabályt is. Ez két okból is baj. Az egyik formai:
a szabályokat még akkor is be kell tartani, ha túlságosan nehézkesek, és talán nem is teljesen ésszerűek. Mert nincs jogállam a törvények tisztelete híján. Vannak azonban tartalmi és szakmai követelmények is, amelyeknek az a céljuk, hogy a társadalom és a törvénygyár között legyen eleven kapcsolat. Ez pedig különösen fontos egy olyan helyzetben, amikor a jogalkotási tervekről a választási kampányban egyáltalán nem esett szó. A választók tehát ebben az esetben sem tudták azt, hogy mire adnak felhatalmazást.
- A Fidesz vezető jogászai olyasmire hivatkoznak, hogy a hatásvizsgálatokat előíró jogalkotási törvény valójában elavult, hogy a választási kampány maga is felfogható nagy társadalmi vitának, és hogy azért kellett egyéni képviselői indítványokkal megkerülni a minisztériumokat, mert nem bíznak a régi apparátusban.
– Ezek komolytalan érvek. Persze a forradalmi retorikába beleillik azt mondani, hogy nem bízunk a bukott rend régi apparátusában, de ehhez előbb fel kell tenni a kérdést: tényleg forradalom volt-e Magyarországon? Mi győzött, és mi bukott meg? Erről vitatkozni sem tudok, annyira nevetséges. A hatodik szabad választást követően utólag meghirdetni, hogy „na, ez volt most a forradalom”: ez nemcsak intellektuálisan minősíthetetlen, hanem erkölcsileg is.
- Viszont praktikus. Ha ugyanis forradalom van, akkor a törvényesség korábbi keretei érvényüket vesztik. Forradalomban az a törvény, amit a győztes akar.
– Hát ez ezer sebből vérzik. Ennek alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy ezután a bíróságok nem a törvények alapján, hanem mondjuk a forradalmi néptudat szerint ítélnek.
- Vannak, akik már ilyesmit is látni vélnek.
– Szerencsére ezt én még nem vettem észre. Engem más nyugtalanít: hogy bizonyos tényállások alapján egyes esetekben eljárásokat kezdeményez az ügyészség, amelyek később törvényes keretek között futnak, más esetekben viszont hasonlóan értékelendő tényállások alapján nem indul eljárás. De ez nem a bíróságok hibája, hanem az ügyészséget terhelő probléma. Ami például a szűkebb szakmámat, az adatvédelmet érinti: számomra csalódást keltő volt, hogy az ügyészség nem indított eljárást, amikor Kubatov Gábor azzal dicsekedett, hogy név szerint tudják azonosítani a komcsikat az egész országban. Az ügyészséget feltűnően nem érdekelte a bűnös frekvenciaosztás ügye sem, és hosszan lehetne sorolni a hasonló eseteket, visszamenve akár egészen Kaya Ibrahimig.
- A Fidesz-többség alighanem Guinness-világcsúcsot döntött az alkotmánymódosítások számát és gyakoriságát illetően. Ami arra utal, hogy a „forradalmi üzenet” következtében a törvényesség viszonylagossá lett.
– Szerintem ami itt történik, az éppen ellentétes a forradalmi gondolkodással. Igaz, én az erőszak ellenzőjeként nem vagyok a revolúciók híve, mert az a képzet társul hozzájuk, hogy térdig gázolnak a vérben. Ám a forradalmakat nemes eszmék jegyében vívják. Itt meg nagy a hiány nemes eszmékben. Mit látunk? Beterjesztenek egy törvénytervezetet arról, hogy aki fegyveres erőknél szolgált, öt éven át nem indulhat választáson. Aztán hirtelen rájönnek, hogy hoppá, ez a mi emberünkre is vonatkozik majd. Erre másnap megváltoztatják a törvényjavaslatot. Az eset éles fénnyel világít rá arra, milyen fokon hiányzik az erkölcsi elem a mai jogalkotásból.
- De miért? Kell-e nemesebb cél annál, mint amit a Nenyi deklarál: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
– Az Eötvös Károly Intézetben ki is függesztettük, művirággal keretezve.
- A Nenyi telis-tele van nemes eszmékkel.
– A Nenyi annyira rossz szöveg, annyira ellenáll a szövegkritikának, hogy nekünk itt az intézetben egyszerűen beletörött a bicskánk. Elkezdtünk mondatról mondatra haladni benne, mint valami értelmes textusban, de kiderült, hogy nem lehet. Mert nem értelmes szöveg.
- Hanem mi?
– Vakszöveg. Amikor a tördelőszerkesztők jelezni akarják, hogy majd írás kerül egy felületre, odaöntenek valami szavakból, betűkből álló kását, ezzel jelezve, hogy itt lesz valami. Ez a vakszöveg. Ilyen a Nenyi is. Ilyen szöveggel, ezzel a pecával egy szabad országot megakasztani... ez azért nekem sok.
- Amikor futószalagon készülnek az alkotmánymódosítások, bennem, laikusban automatikusan felvetődik a kérdés: lehet-e egy alkotmánymódosítás alkotmánysértő? Hogy az Alkotmánybíróságnak, amely felesküdött az alkotmányra, tényleg szó nélkül kell-e hagynia a szöveg erózióját?
– Ez bonyolult kérdés, amelyre ma nincs egyértelmű válasz. A magyar Alkotmánybíróságnak van egy korai állásfoglalása, amely szerint a testületnek nincsen felhatalmazása arra, hogy az alkotmánymódosítások alkotmányosságát megítélje. Ennek azonban ellentmond a tétel, amelyet Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke még a választások előtt az Eötvös Károly Intézet teadélutánján mondott. Azt fogalmazta meg, hogy az Alkotmánybíróságnak igenis lehet joga arra, hogy alkotmánysértő alkotmánymódosításokat felülbíráljon. A kétharmad pedig az alkotmányosság elvei szerint egyébként sem ad felhatalmazást arra, hogy a kisebbséget a többség elnyomja.
- De ki fogja ezt kikényszeríteni? Isten, a történelem ura?
– Ezt a fordulatot többen próbálták értelmezni. Úgy hiszem, hogy ez a megfogalmazás teológiai értelemben is rendkívül problematikus.
- Már csak azért is, mert a katolikus tanítás szerint Isten szabad akaratot adott az embereknek.
– Miközben a történelem olyan tömeggyilkosságok, értelmetlen erőszakoskodások, emberárulások sorozata, amelyekért általában nem szokás Istent felelőssé tenni.
- Az én kérdésem azonban arról szól: ki van abban a helyzetben, hogy megakadályozhassa bármiben a kétharmados többséget?
– Azért a mai világban, az Európai Unióban vannak általános szabályok. Magyarország részese egy sor nemzetközi egyezménynek, azok kötelezettségeket teremtenek. Például az állampolgárok jog előtti egyenlőségét tilos megsérteni, mint ahogyan Magyarországon a halálbüntetést nem lehetne visszaállítani. Sőt – hogy egy részletező példát mondjak –, az adatvédelem független hatóság oltalma alatt tartandó. Ezek nemzetközi jogi kötelezettségek. Más előírások bevezetését maga a társadalom utasíthatja el. Elvben. Mert engem nagyon meglepett, hogy nem alakult meg a közszolgálati médiumok sztrájkbizottsága abban a pillanatban, amikor nyilvánosságra hozták a médiatörvény tervezetét. Helyette talpnyalási bizottságok alakulnak.
- Nem értem, mit nem ért. Az újságírók ma Magyarországon kiszolgáltatottak, kiéheztethetők. Kirugdalhatók, megalázhatók, és senki sem mozdítja értük a kisujját sem.
– Én azt mondom, hogy az újságíróké olyan szakma, amely a szabadság szeretetével függ össze szorosan. Tehát egy újságírónak a világ minden országában hangoskodnia kell, ha sértik a sajtószabadságot.
- És holnaptól már nem tud megélni újságírásból.
– Értem én ezt, mégis úgy érzem: ma is a Kádár-korszakban élünk, ahol mindenki félti a maga virtuális Trabant-kiutalását.
- Vagy a gyerekei kenyerét. Lépjünk tovább: a tavaszi törvényhozási ciklusban elfogadott törvények alapján több elemző is arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon megszűnt a jogállam. Ön mit gondol erről?
– Én még nem temetném a jogállamot. Itt bonyolult társadalmi tényezők összjátékáról van szó. Az ügyészség függetlensége például egyáltalán nem jogállami kívánalom, a bírói függetlenség viszont alapvető követelmény. Ahol megszűnik a bíróságok függetlensége, ott nincsen jogállam. De Magyarországon nem ez a helyzet. Egy másik ilyen kritérium: ahol nincs sajtószabadság, ott megszűnik a jogállam. De szerintem a sajtószabadság elleni mégoly durva támadások sem jelentik azt, hogy nálunk vége a sajtószabadságnak.
- De mi történik ott, ahol kiiktatják az ellenőrző funkciókat, ahol az alkotmánybíróságot meggyengítik, ahol az állami számvevőszék pártkatonák kezébe kerül, ahol a közszolgálati médiát állami ellenőrzés alá hajtják?
– Tény, mindez súlyos támadás a jogállam ellen. Ám az események kimenetelét még nem látjuk. Én már a 2006-os könyvemben is azt állítottam, hogy az 1989-es jogállami forradalom által létrehozott harmadik köztársaság elbukott. Ám ezt megkülönböztetem a jogállam bukásától. Szerintem egy ma még körvonalazatlan negyedik köztársaság felé tartunk.
- Miért bukott el a harmadik köztársaság, évekkel a választások előtt?
– A rettenetes züllöttsége miatt. Volt egy rendszerünk, amely egy jól működő államszerkezet kerete lehetett volna. Ám a szabadelvű demokráciák legnagyobb ellenségei önmaguk: sokszor képtelenek megvédeni magukat a züllöttségtől és a korrupciótól. Az intézmények mögött piti bűnözők olyan borzalmas vircsaftot rendeztek, amelyre a magyar társadalom rossz választ adott, de érthető választ: akkor legalább legyen arca a hatalomnak. Hát van.
– Tény, hogy az Országgyűlés számos döntésével megszegte a jogalkotási törvényt és a házszabályt is. Ez két okból is baj. Az egyik formai:
a szabályokat még akkor is be kell tartani, ha túlságosan nehézkesek, és talán nem is teljesen ésszerűek. Mert nincs jogállam a törvények tisztelete híján. Vannak azonban tartalmi és szakmai követelmények is, amelyeknek az a céljuk, hogy a társadalom és a törvénygyár között legyen eleven kapcsolat. Ez pedig különösen fontos egy olyan helyzetben, amikor a jogalkotási tervekről a választási kampányban egyáltalán nem esett szó. A választók tehát ebben az esetben sem tudták azt, hogy mire adnak felhatalmazást.
- A Fidesz vezető jogászai olyasmire hivatkoznak, hogy a hatásvizsgálatokat előíró jogalkotási törvény valójában elavult, hogy a választási kampány maga is felfogható nagy társadalmi vitának, és hogy azért kellett egyéni képviselői indítványokkal megkerülni a minisztériumokat, mert nem bíznak a régi apparátusban.
– Ezek komolytalan érvek. Persze a forradalmi retorikába beleillik azt mondani, hogy nem bízunk a bukott rend régi apparátusában, de ehhez előbb fel kell tenni a kérdést: tényleg forradalom volt-e Magyarországon? Mi győzött, és mi bukott meg? Erről vitatkozni sem tudok, annyira nevetséges. A hatodik szabad választást követően utólag meghirdetni, hogy „na, ez volt most a forradalom”: ez nemcsak intellektuálisan minősíthetetlen, hanem erkölcsileg is.
- Viszont praktikus. Ha ugyanis forradalom van, akkor a törvényesség korábbi keretei érvényüket vesztik. Forradalomban az a törvény, amit a győztes akar.
– Hát ez ezer sebből vérzik. Ennek alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy ezután a bíróságok nem a törvények alapján, hanem mondjuk a forradalmi néptudat szerint ítélnek.
- Vannak, akik már ilyesmit is látni vélnek.
– Szerencsére ezt én még nem vettem észre. Engem más nyugtalanít: hogy bizonyos tényállások alapján egyes esetekben eljárásokat kezdeményez az ügyészség, amelyek később törvényes keretek között futnak, más esetekben viszont hasonlóan értékelendő tényállások alapján nem indul eljárás. De ez nem a bíróságok hibája, hanem az ügyészséget terhelő probléma. Ami például a szűkebb szakmámat, az adatvédelmet érinti: számomra csalódást keltő volt, hogy az ügyészség nem indított eljárást, amikor Kubatov Gábor azzal dicsekedett, hogy név szerint tudják azonosítani a komcsikat az egész országban. Az ügyészséget feltűnően nem érdekelte a bűnös frekvenciaosztás ügye sem, és hosszan lehetne sorolni a hasonló eseteket, visszamenve akár egészen Kaya Ibrahimig.
- A Fidesz-többség alighanem Guinness-világcsúcsot döntött az alkotmánymódosítások számát és gyakoriságát illetően. Ami arra utal, hogy a „forradalmi üzenet” következtében a törvényesség viszonylagossá lett.
– Szerintem ami itt történik, az éppen ellentétes a forradalmi gondolkodással. Igaz, én az erőszak ellenzőjeként nem vagyok a revolúciók híve, mert az a képzet társul hozzájuk, hogy térdig gázolnak a vérben. Ám a forradalmakat nemes eszmék jegyében vívják. Itt meg nagy a hiány nemes eszmékben. Mit látunk? Beterjesztenek egy törvénytervezetet arról, hogy aki fegyveres erőknél szolgált, öt éven át nem indulhat választáson. Aztán hirtelen rájönnek, hogy hoppá, ez a mi emberünkre is vonatkozik majd. Erre másnap megváltoztatják a törvényjavaslatot. Az eset éles fénnyel világít rá arra, milyen fokon hiányzik az erkölcsi elem a mai jogalkotásból.
- De miért? Kell-e nemesebb cél annál, mint amit a Nenyi deklarál: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Mester Anett felvételei
– Az Eötvös Károly Intézetben ki is függesztettük, művirággal keretezve.
- A Nenyi telis-tele van nemes eszmékkel.
– A Nenyi annyira rossz szöveg, annyira ellenáll a szövegkritikának, hogy nekünk itt az intézetben egyszerűen beletörött a bicskánk. Elkezdtünk mondatról mondatra haladni benne, mint valami értelmes textusban, de kiderült, hogy nem lehet. Mert nem értelmes szöveg.
- Hanem mi?
– Vakszöveg. Amikor a tördelőszerkesztők jelezni akarják, hogy majd írás kerül egy felületre, odaöntenek valami szavakból, betűkből álló kását, ezzel jelezve, hogy itt lesz valami. Ez a vakszöveg. Ilyen a Nenyi is. Ilyen szöveggel, ezzel a pecával egy szabad országot megakasztani... ez azért nekem sok.
- Amikor futószalagon készülnek az alkotmánymódosítások, bennem, laikusban automatikusan felvetődik a kérdés: lehet-e egy alkotmánymódosítás alkotmánysértő? Hogy az Alkotmánybíróságnak, amely felesküdött az alkotmányra, tényleg szó nélkül kell-e hagynia a szöveg erózióját?
– Ez bonyolult kérdés, amelyre ma nincs egyértelmű válasz. A magyar Alkotmánybíróságnak van egy korai állásfoglalása, amely szerint a testületnek nincsen felhatalmazása arra, hogy az alkotmánymódosítások alkotmányosságát megítélje. Ennek azonban ellentmond a tétel, amelyet Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke még a választások előtt az Eötvös Károly Intézet teadélutánján mondott. Azt fogalmazta meg, hogy az Alkotmánybíróságnak igenis lehet joga arra, hogy alkotmánysértő alkotmánymódosításokat felülbíráljon. A kétharmad pedig az alkotmányosság elvei szerint egyébként sem ad felhatalmazást arra, hogy a kisebbséget a többség elnyomja.
- De ki fogja ezt kikényszeríteni? Isten, a történelem ura?
– Ezt a fordulatot többen próbálták értelmezni. Úgy hiszem, hogy ez a megfogalmazás teológiai értelemben is rendkívül problematikus.
- Már csak azért is, mert a katolikus tanítás szerint Isten szabad akaratot adott az embereknek.
– Miközben a történelem olyan tömeggyilkosságok, értelmetlen erőszakoskodások, emberárulások sorozata, amelyekért általában nem szokás Istent felelőssé tenni.
- Az én kérdésem azonban arról szól: ki van abban a helyzetben, hogy megakadályozhassa bármiben a kétharmados többséget?
– Azért a mai világban, az Európai Unióban vannak általános szabályok. Magyarország részese egy sor nemzetközi egyezménynek, azok kötelezettségeket teremtenek. Például az állampolgárok jog előtti egyenlőségét tilos megsérteni, mint ahogyan Magyarországon a halálbüntetést nem lehetne visszaállítani. Sőt – hogy egy részletező példát mondjak –, az adatvédelem független hatóság oltalma alatt tartandó. Ezek nemzetközi jogi kötelezettségek. Más előírások bevezetését maga a társadalom utasíthatja el. Elvben. Mert engem nagyon meglepett, hogy nem alakult meg a közszolgálati médiumok sztrájkbizottsága abban a pillanatban, amikor nyilvánosságra hozták a médiatörvény tervezetét. Helyette talpnyalási bizottságok alakulnak.
- Nem értem, mit nem ért. Az újságírók ma Magyarországon kiszolgáltatottak, kiéheztethetők. Kirugdalhatók, megalázhatók, és senki sem mozdítja értük a kisujját sem.
– Én azt mondom, hogy az újságíróké olyan szakma, amely a szabadság szeretetével függ össze szorosan. Tehát egy újságírónak a világ minden országában hangoskodnia kell, ha sértik a sajtószabadságot.
- És holnaptól már nem tud megélni újságírásból.
– Értem én ezt, mégis úgy érzem: ma is a Kádár-korszakban élünk, ahol mindenki félti a maga virtuális Trabant-kiutalását.
- Vagy a gyerekei kenyerét. Lépjünk tovább: a tavaszi törvényhozási ciklusban elfogadott törvények alapján több elemző is arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon megszűnt a jogállam. Ön mit gondol erről?
– Én még nem temetném a jogállamot. Itt bonyolult társadalmi tényezők összjátékáról van szó. Az ügyészség függetlensége például egyáltalán nem jogállami kívánalom, a bírói függetlenség viszont alapvető követelmény. Ahol megszűnik a bíróságok függetlensége, ott nincsen jogállam. De Magyarországon nem ez a helyzet. Egy másik ilyen kritérium: ahol nincs sajtószabadság, ott megszűnik a jogállam. De szerintem a sajtószabadság elleni mégoly durva támadások sem jelentik azt, hogy nálunk vége a sajtószabadságnak.
- De mi történik ott, ahol kiiktatják az ellenőrző funkciókat, ahol az alkotmánybíróságot meggyengítik, ahol az állami számvevőszék pártkatonák kezébe kerül, ahol a közszolgálati médiát állami ellenőrzés alá hajtják?
– Tény, mindez súlyos támadás a jogállam ellen. Ám az események kimenetelét még nem látjuk. Én már a 2006-os könyvemben is azt állítottam, hogy az 1989-es jogállami forradalom által létrehozott harmadik köztársaság elbukott. Ám ezt megkülönböztetem a jogállam bukásától. Szerintem egy ma még körvonalazatlan negyedik köztársaság felé tartunk.
- Miért bukott el a harmadik köztársaság, évekkel a választások előtt?
– A rettenetes züllöttsége miatt. Volt egy rendszerünk, amely egy jól működő államszerkezet kerete lehetett volna. Ám a szabadelvű demokráciák legnagyobb ellenségei önmaguk: sokszor képtelenek megvédeni magukat a züllöttségtől és a korrupciótól. Az intézmények mögött piti bűnözők olyan borzalmas vircsaftot rendeztek, amelyre a magyar társadalom rossz választ adott, de érthető választ: akkor legalább legyen arca a hatalomnak. Hát van.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 36. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Fent és lent
Közterületesek a 99-esen!
Egyenlítő
A kormány és a realitás
Banditapolitika
Halihó! Ellenzék! Na kapjuk össze magunkat villámgyorsan!
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Szavazás
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 18 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Olyan jó kulák arca van, mért nem maradt szakmánál? Ott a helyén lenne, hasznos lehetne, itt csak kártevő!
Hitetlenkedve figyelem, hogy egy tucatnyi -- véd- és dacszövetséget kötött-- egyetemi diákcsapat milyen sikerrel tudta lenyúlni a hatalmat!
A történelem bebizonyította, hogy egy országot rövid idő alatt gazdaságilag felemelni, vagy romba dönteni csak a most formálódó vezérelvű irányítás mellett lehetséges. Az ország választópolgárainak 1/3-a erre szavazott, mert a 2/3 nem ment el szavazni! " Gyáva népnek nincs hazája" mondotta volt a főideológus. Éljen a forradalom! De milyen? Egy hiteles ellenzék nélkül, kételkedem a "II. Magyar Gazdasági Csoda" eredményességében.
attól még soha sehol nem volt egyetértés,(főleg nemzeti) hogy akárhánycentis plakátokon hirdetik, hogy legyen...
Orbán egyébként téved: a forradalom nem a választáskor volt. Az még csak ezután lesz...nem az idén-de pár év múlva biztosan. és ezt a ma(még) 2/3 fogja előidézni,ha nem jól gazdálkodnak vele. Márpedig,most nem ez látszik.
Ó Ó kellemes. Tréfálsz, viccolsz? Öreg vagyok én már ehhez.
"A jelenlegi kormány bejelenti,hogy mit tervez,ki kéri a véleményeket társadalmi szervezetektől,ellenzéki pártoktól,stb...és utána terjeszti be az Országgyülés elé elfogadásra!!!!"
Ezt te komolyan így látod? Döbbenetes!!!
Remélem tényleg viccolsz. A Te érdekedben.
Ja okt 23, 2006. A békésen kukákat borogató és tankoló, csak jólneveltségből gyújtogató, emberszeretetből rendőröket dobáló drága ugaz magyar testvéreinket, képesek voltak a gaz hatalom gaz emberei gazember módjára fellépni a rendes magyarok ellen. Így eset meg néhány rendőri brutál is. Ez brutális, hogy csak erre emlékezik aki erre akar.
Másrészt, ha itt tényleg kommonista hatalom lett vóna 8 évig, hát nem tudom hol lennél már. Nézz már körül az igazi kommonista országoknál pl. É.Korea. Lehet persze utálni, ellenszenvezni egy párttal, de azért legyünk tisztességesek a jelzőinkkel.
Bocs nem ide akartam Írni Janikának címeztem egy másik cikkhez.
Bocs nem ide akartam Írni
kelle(metlen)es! te csak a sebesült "ártatlanokat" láttad a RÉMHÍR-TV?-ben ? Én láttam a a sebesült RENDŐRÖKET is . Akik féltették az ÉLETÜKET A "forradalmároktól". nekik is van családjuk STB. Hol vannak jogvédők? Miért csak az "ártatlanoknak "JÁR" kártérítés? A fizikailag, lelkileg megviselt RENDŐRÖKNEK ( igen CSUPA NAGYBTŰVEL) miért NEM ???????????????????????
Nem értem ezeket a" politikusokat"!!!!
Hol voltak ők 8 évi kommunista uralom alatt????
Vajon az ő jövedelmük nem csökkent.......ők nem tudtak kevesebbet vásárolni a pénzükből????
Most miért pofáznak....kommunisták,vagy melegek?
Talán eddig volt jogállam....a bukott mszp-szdsz rablóbanda előbb megcsimálta kormányrandeletben /pedig Országgyülési hatáskör lett volna!!!/nép-,és nemzetellenes tevékenységeit!!
A jelenlegi kormány bejelenti,hogy mit tervez,ki kéri a véleményeket társadalmi szervezetektől,ellenzéki pártoktól,stb...és utána terjeszti be az Országgyülés elé elfogadásra!!!!
Na most akkor miféle támadás van a jogállam ellen????!!!..bukot mszp-szdsz-esek?????
Jogállamiság fogalmát egyébként a bukott 8 évig bitorlók csak az értelmező kéziszótárból ismerik....2006.október 23?????Mi is volt????
Lehet, hogy kicsit ütős lesz, amit írok. Talán némelyek felkapják a fejüket. De talán elgondolkoztató:
89-90-ben azt mondtam apámnak, hogy az álkommunista, álszocialista kádárizmus legutolsó nagy bűne, a korábbi bűneit tetézendő, hogy tehetetlenségében nem tud mit tenni, nincs válasza az úri Magyarország, az árvalányhajas, délibábos, kicsit horhtysta, kicsit bethlenista Mo. restaurációjára. Nem lesz itten kérem európai demokrácia, nincs meg ennek a polgári, népi-nemzeti bázisa, főképp a fejekben.
Ma azt mondom, kezd ez kibontakozni, bár már korábban (Antall, 1. OV kormány) is voltak jelek. (Boros bácsi megnyílvánulásai QED.).
Az álbaloldali, álszocdem 8 évének legnagyobb bűne nem az államadósság, a rossz hitelek, az összevissza kommunikáció, hanem, hogy a demokráciára éretlen demosz számára megágyazott OV totális államának. Csak OV önkorlátjai tudhatnak gátat szabni, egy totális, egész Európát meglepő, európai Mianmarnak, ha vannak egyáltalán önkorlátai. De ezt hamarosan megtudjuk.
Én, elvtársaim, lassan befogom a pofámat ( ez a Duma bojkottja ), mert újra jön értem a fekete autó...Lassan el kellene gondolkodni, hogy a Fidesz magán-ügyészség, magán-titkosszolgálat tudja, h honnan netezel ( IP-cím ).
Nem Kertész Imréért sírok én, hanem az egész Csonka-Magyarországért, hogy nemzetvesztők még ezt is elkúrják.
Elkúrás! Erről jut eszembe, hogy mindenről az MSZP tehet, mert a hüjemagyar bosszút állt rajtuk, de egészen a Fidesz 2/3-ig!
Igy aztán és csak a gátakat figyelem, meg az ürgéket. Csak a nyugdíjamat ne vegyék el. Pedig ez lesz a vége. Hüjemagyar nyugdíjas eszetlenek maguknak köszönhetik, mert a drága magyar fiúkra szavaztak, pedig annyi eszük sincs, hogy a tyúkólat össze ne sz.rják...
szóval pofa be! vagy netkávézóban írjatok, amig lehet.
Éljen a demokrácia.
Éljen a Fidesz.
Éljen az örök és megbonthatatlan fidesz-magyar barátság
Éljen Viktor király, Apánk, saját atyám helyett is.....
"de, hiszen még önmaguk-ért sem tudnak szót emelni.../pl.a Nobel dijas iró../"
Elnezest ez egyszeruen nem igaz!!! Kertesz Imre tobb nemet ujsagnak is igen hosszan kifejtette, hogy azert el Berlinben, mert Budapesten megint kezdenek a naci eszmek elolretorni. Meg hogy bizonyos magyarorszagi lapok Imre Kerteszeztek, es hasonlo dolgok. Szegyen, hogy egy ilyen ember is inkabb abba az orszagba el, ahol majdnem kivegeztek! Ezen kene elgondolkozni emberek!
Az ertelmiseg med azert nem mer szot emelni mert egyszeruen ellehetetlenitik anyagilag ot es csaladjat. Csak az ilyen takonygerincu Shmitt Palok elnek jol a seggnyalasbol. Ez itt puha diktatura emberek.
Mit nyafogtok?
A zemberek, a józan és bölcs magyar szavazók korlátlan hatalmat adtak annak a kollégiumi bandának, akik a többi, sárga rózsával felvonuló idealista fiataltól abban különböztek, hogy szövetkeztek a hatalom megszerzésére. Csak látszat volt minden korai "szimpatikus" megnyilvánulás. A lényeg ott volt a szűk vezetőség titkos vágyaiban: cél szentesíti az eszközt. Sasszé balról jobbra, majd utcai zavargások szítása , most újra Széchenyi-terves osztogatás, miközben a pedagógusok nem kapnak egy fillért sem, stb.
Akinek még nem nyílt ki a szeme, majd az önkorm. választások után kinyílik.
Úgy kell nektek, hüjemagyar, imádjátok Apátokat, aki most nem Rákosi, mert nem kopasz.
figyeled.
"..apám nem aludt el, jó időben húzta ki…."
Ha ígytörtént volna, most nem írkálnál hülyeségeket!
figyeled.
Megújulás, tényfeltárás!
Micsoda gondolatok!
Mondjuk, faterod is kezdhetné előllről.
Látva a tényeket!
Vér folyására nem kellene várni...
ujra csak az irástudók véleményét hiányolom, nekik kellene meg,- elmagyarázni a mit, miértet, hogyant....
de, hiszen még önmaguk-ért sem tudnak szót emelni.../pl.a Nobel dijas iró../
Olyan érzésem van, hogy a 20 év kárba veszni látszik, ...
akkor viszont nem kellett volna változtatni...legalább nem lenne ennyi hajléktalan, koldus, kilakoltatott, eladósodott polgár.;-{
Tisztelt őszike13! Igen, el kellene gondolkodnunk, igaza van! És... akkor mi lesz? Van itt most egyetlen ember, aki nyilvánosan hallatni meri az ellenvéleményét? Hacsak nem politikus az illető, akinek úgyis teljesen mindegy, hogy mit mond. Nekem ez az egész itt és most az ötvenes évekre kezd emlékeztetni, amikor apáink sem mertek nyilvánosan és nyíltan beszélni, mert egyszer csak jött a fekete autó. Talán itt MÉG nem tartunk, de legyen intő jel mindaz, ami most a Tvsekkel történt. Egyenlőre "csak áthelyezés", majd követi a kirúgás. Aki nem úgy táncol, ahogy a nagyvezír fütyül. Mindenki úgy érzi most: jobb félni, mint megijedni. Mindez egyelőre nem vonatkozik a talpnyalókra, de ők -talán hitből, talán józan megfontolásból - úgy sem tiltakoznának. Nekik elég hallani, hogy Gyurcsányt, meg Bajnait felakasztják. Végra igazi forradalom lesz, vér is fog folyni. Nesze neked magyar demokrácia. Éljen Orbán Viktor népünk legnagyobb (de talán a legalacsonyabb) vezére.
Ennek az irásnak nagyon mély értelme van...
ezen mindanyiunknak mélyen el kellene gondolkodnunk, mindanyiunknak lent is fönt is.....
szerintem.
Tudom hogy én vagyok az értetlen,s ezért ha lenne szíves kifejteni t.kommenetelő társam hogy mi az amit meg kellene csinálnunk-már mint ha a kedveskéim körébe sorolt minket-mert lövetem sincs,hogy mit akar mondani.
8 év alatt nem volt öt kormány,száz nap alatt egy csomó melléfogás is volt,politikai,gazdasági,mi?