Hetilap kereső

Pungor András írása

Nincs sok esély arra, hogy karcsúsodjék a parlament, változzék a jelenlegi választási szisztéma. Mégis mandátum-számtankönyvek fölé görnyednek a törvényhozók. Újabb és újabb ötletekkel állnak elő, hogy a politikától elfordult választók kedvébe járjanak. Szigetvári Viktor, az MSZP volt kampányfőnöke nem változtatna a jelenlegi rend-szeren. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója viszont tatarozná. PUNGOR ANDRÁS írása.

„Kiváltságosok a honatyák. Költségtérítésért nem adnak számlát, lopnak, csalnak, hazudnak. Közben henyélnek, békétlenséget szítanak” – ilyen populista szitokszavakkal ostorozzák a politikusokat villamoson, utcán, lapokban. A rendszerváltozás óta közhely: kitelt a becsület. Versengenek hát a voksokra éhes pártok: ki tizedeli meg ügyesebben a magyar parlamentet. Először az Antall-érában az SZDSZ rukkolt elő az ötlettel, később Horn Gyula miniszterelnök eresztett volna szélnek több mint száz képviselőt, aztán a Fidesz-kormány húzta elő a sublótból az elődöktől rájuk maradt reformpapirost. Medgyessy Péter sem volt rest, ő meghökkentő közjogi javaslatai közé csempészte be az örök slágert.

Olcsóbb demokráciát

Máig tart a divat, és válságban jól hangzanak az álszenteskedő igék. Régóta bombázza a Fidesz a 2002 óta regnáló szocialista többséget, hogy egyezzen bele a karcsúsításba. Mintha nem látták volna a terveket. Az óhaj szerepelt a Gyurcsány-kormány programjában is. Nemrég új ötletet fundált ki az MSZP: az ellenzék által javasolt 200 helyett egyel kevesebb törvényhozót alkalmazna, és egyfordulós, tisztán listás voksolást szeretne.
– A kis pártoknak kedvez a javaslat – állítja az MSZP.

– A szocialisták egyéniben vesztenének, de egy csak listás választáson bebetonoznák magukat – tromfol a Fidesz.

– Licitverseny – kárál középen az SZDSZ.

– Országos lista kell – mentené át magát az MDF.

Egyben mind egyetértenek: olcsóbbá kell tenni a demokráciát.

A Political Capital szerint kevesebb képviselővel sem lenne olcsóbb a parlament működtetése, hiszen akkor egy törvényhozóra nagyobb háttérszemélyzet jutna. Sőt, a szakmai munka rovására mehet a honatyák létszámának megkurtítása. Mégis mandátum-számtankönyvek fölé görnyednek a politikusok.

Jólesik a kampányrajt előtt a korteskedés?

Az MSZP megszüntetné az egyéni körzeteket, a Fidesz pedig felére mérsékelné az ott megválaszthatók számát.

Kevesebb képviselőhöz viszont új körzethatárok is kellenének. Két éve az Alkotmánybíróság a térkép átrajzolására kötelezte a parlamentet. Az ok: a taláros testület szerint aránytalan a magyar rendszer. Van, ahol néhány ezren, másutt több tízezren választanak meg egy honatyát.

Hiába a verdikt, nem történt semmi.

A pártok okkal nem bíznak egymásban. Internetes szimulátort készítettek a BME szociológia tanszékén a műkedvelő módosítóknak. Bárki átrajzolhatja a neten a magyar választási térképet, és „csalhat” az egyik vagy másik párt rovására. A határmozgatás után könnyen kiderülhet: ahol eddig szoci zászló lengett, ott fideszes lesz a befutó. Vagy fordítva.

– A választókerületek közötti nagy népességkülönbség önmagában nem csorbítja a választások demokratizmusát – állítja Szigetvári Viktor, az MSZP volt kampányigazgatója, aki most saját kommunikációs cégét vezeti. Példát is hoz: – A történelmi angol körzethatárok sem követték az urbanizáció, az elővárosiasodás folyamatát. Vannak olyan vidékek, ahol a korábbi grófságok miatt néhol a konzervatív párt érezheti nyeregben magát. De ettől még nem ők nyernek meg minden választást.

Szigetvári szerint a magyar választókerület-határok módosítása nem megy óvatosság és politikai konszenzus nélkül. Elképzelhetőnek tartja, hogy vannak olyan területei az országnak, ahol a határok áthelyezésével lehet torzítani, de több helyütt ez szinte lehetetlen.

– Kispestet például összevissza kellene szabdalni ahhoz, hogy „jobboldali” legyen, és nem is sikerülne igazán – magyarázza.

Megküzdenek egymássa
l
Szerinte nincs sok esély arra, hogy a pártok tilitolizzanak a választókerületi térképen.

– Talán egy kétpártivá váló parlamentben, egy letisztultabb helyzetben a szemben álló erők megegyezhetnének – tűnődik.

Szigetvári szerint ha a Fidesz 88 egyéni mandátumos ötlete megvalósulna, akkor a megyei jogú városok és Budapest után a vidéknek csak 40-45 választókerület maradna.

– Szinte beláthatatlan nagyságú területeken kellene dolgozniuk és kampányolniuk a képviselőknek. Lennének 120-130 településes választókerületek! – figyelmeztet.

Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója szerint óvatosan és nagy körültekintéssel kell kezelni a körzethatárok átszabását. A meglévő adottságokat nem szabad gyökeresen átalakítani, nehogy ez újabb, akár más típusú aránytalanságokhoz vezessen.

Nem kedvezne egy korteshadjárat központi irányítóinak a szocialisták elképzelése, az egyéni választókerületek tilalma sem. Szigetvári Viktor romániai példát hoz:

– A választójogi rendszer ottani, egyébként rosszul sikerült reformja előtt csak megyei listákra voksoltak a választók. Bãsescu elnök elitellenes politizálásához hozzátartozott, hogy meg akarta változtatni a vezető csoportokat bebetonozó rendszert. A helyi politikusok megküzdöttek egymással a pártlista helyeiért, a polgármester-jelöltségért, a megyei elnökségért, de utána nem voltak érdekeltek az országos kampány helyi támogatásában, hiszen a lista első helyezettjei úgyis képviselők lettek.

De ha nem lesznek egyéni képviselők, ki tartja a közvetlen kapcsolatot a választókkal?

Szigetvári szerint ebben az esetben felértékelődhet az önkormányzatok és a regionális fejlesztési tanácsok szerepe.

Kubatov Gábor létfontosságúnak tartja az egyéni törvényhozó és a választói közötti kontaktust.

– Egyéni képviselők nélkül arctalanná válhat a politika. A választók nem fogják tudni, kihez forduljanak segítségért, vagy kit kell felelősségre vonniuk az ígéretekért. A lokális civil érdekek képviseletében kulcsszerepük van az egyéni honatyáknak.

Szerinte ezeket a demokratikus elemeket veszélyeztetné a listás javaslat.

– A kis pártoknak viszont kedvezne a listás szavazás. Ezzel a rendszerrel a helyi beágyazottsággal nem rendelkező szervezetek könnyebben juthatnának be a parlamentbe – magyarázza Kubatov.

Szerinte változtatni kell a rendszeren, hiszen az Alkotmánybíróság állásfoglalása erre kötelez. A rendszerváltás óta nem változott érdemben a szisztéma.

Az elit ellen

A Fidesz támogatja az aránytalanságok visszaszorítását és a választások olcsóbbá tételét.

– Alkotmányos érdek, hogy közeledjenek az álláspontok – mondja.

Szigetvári Viktor szerint nem ez Magyarország legfőbb gondja. Ha rajta múlna, nem változtatna a választási rendszeren, mivel azt jól átgondoltnak tartja.

– Elitellenesség jellemzi a magyar nyilvánosságot, pedig alulfizetettek a magyar képviselők. Szigorítani kell az összeférhetetlenségi szabályokat, és háromszorosára emelni a fizetésüket – magyarázza.

De erre nincs sok esély. Sem a választójogi rendszer reformjára.

Marad tehát a kampányszagú mandátumszámtan.