Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Némileg növelni tudta a táborát januárban a Fidesz és az MSZP is, ezzel megfordítva egy hónapok óta érvényes tendenciát, hiszen eddig folyamatosan nőtt a bizonytalan szavazók aránya. Az LMP és a Jobbik nem növelte a támogatottságát. A biztos szavazók még mindig csak körülbelül 30 százaléknyian vannak - derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából.

Bár a társadalom többsége továbbra is a pártokat elkerülők csoportjába tartozik, arányuk valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban: a Fidesz és az MSZP javítani tudott, az előbbinek 16-ról 18 százalékra nőtt a választókorú népesség egészén belüli támogatottsága, utóbbinak 11-ről 13 százalékra bővült a tábora - derül ki az Ipsos február első felében végzett felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint a többi párt ezúttal nem profitált a választók enyhe aktivizálódásából, a Jobbik 8, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2 százalékos az összes választókorú körében - írta az Origo.

Ezzel együtt továbbra is nagyon sok a bizonytalan szavazó: csak 30 százalék tudja, hogy melyik pártra szavazna, és mondja biztosra a részvételát egy választáson. A biztos szavazók körében a Fidesz 40, az MSZP 27, a Jobbik 20, az LMP 6, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalékon áll.

Az őszi, téli hónapokban kifejezetten népes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban eddig soha nem tapasztalt magasságokban, 57 százaléknál járt az arányuk. Most viszont 4 százalékponttal kevesebben lettek. Emellett megállt a Fidesz augusztus óta minden hónapban érzékelhető visszaesése. (A mélypont a januári 16 százalék volt, innen lépett most feljebb a kormánypárt 18 százalékra.) A változásból ugyanakkor az MSZP is profitált, 2 százalékponttal tudta növelni táborát.

Úgy tűnik, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő tárgyalásokat övező kormányoldali és ellenzéki reakciók, az utcai demonstrációk, a miniszterelnök Európai Parlamentben, illetve itthon évértékelőként elmondott beszédei ráirányították a figyelmet a politikai szereplőkre - értékelt az adatokat az Ipsos.

Míg a múlt hónapban mind a kormányzat, mind az ellenzék munkájával kapcsolatban a rendszerváltás utáni időszak legerőteljesebb kritikája fogalmazódott meg, (19-19 ponttal értékeltek az emberek), most februárban a minősítő pontszámok valamivel javultak: a kormányzati tevékenységre 25 pontot adtak, az ellenzékére 23-at.

Az aktivizálódó választók javarészt kis településeken élnek, akik azzal, hogy a Fidesz és az MSZP felé mozdultak, némileg átalakították a szavazótáborok településtípus szerinti szerkezetét - közölte az Ipsos. Hozzátették: a változások a kiegyenlítődés irányába hatottak, azaz mindkét pártra igaz, hogy a fővárosban, a vidéki városokban valamint a falvakban közel azonos a támogatók aránya. A Fidesz tábora az előbbi sorrendben 20, 18, 18 százalék, míg az MSZP-é 15, 13 illetve 13 százalék.

A kormánypártnak széles a társadalmi beágyazottsága, az egyes lakossági csoportokban az Ipsos az országos támogatottságtól alig eltérő arányokat regisztrált. Amíg a Fidesz nagyjából minden rétegben azonos erőt képvisel, addig az MSZP-nél akadnak kiugró értékek, ilyen például az ötvenes korosztályban mért 19 százalékos, a náluk idősebbek körében mért 23 százalékos támogatottság vagy a harminc év alattiak körében mért 8 százalék.

A Jobbik pozíciói a húszas-harmincas korosztályban a legerősebbek (13 százalék), a hatvan év felettiek csoportjában a leggyengébbek (3 százalék). Az LMP csúcsértéke a fővárosban és a fiataloknál található 6 százalék, a falvakban és az idősek körében viszont csak 1 százalékos.

Négy hónap kutatásai alapján lehetőség van arra, hogy statisztikailag megbízható információkat adjunk a Demokratikus Koalíció szavazótáborának jellegzetességeiről - olvasható az elemzésben, amely szerint a DK támogatottsága az életkor és az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb és a párt sokkal erősebb a nagyvárosokban (különösképpen Budapesten), mint a kisebb lélekszámú településeken. A párt támogatóinak politikai-ideológiai beállítottsága elég karakteres: háromnegyedük baloldalinak tekinti magát, egynegyedük e tekintetben inkább középutas - állapította meg az Ipsos, amelynek közlése szerint a liberális-konzervatív tengelyen hattizedük az előbbi kategóriát érzi magára érvényesnek, kéttizedük az utóbbit és ugyancsak kéttizedük a centrumba sorolja magát - írta az Origo.