Hetilap kereső

Pungor András írása

Több, bűncselekménnyel gyanúsított jelölt indul az országgyűlési választásokon. Elvileg törvényhozó is válhat belőlük, de már most hasznot húznak a rájuk is vonatkozó mentelmi jogból: megakadt az ellenük indult eljárás. Van-e értelme a törvényhozó-aspiránsokra is vonatkozó mentelmi jognak? Meddig maradhatnak a választási rendszerben a potyautasok? PUNGOR ANDRÁS írása.

– Nem kertelek. Az egyik fő ok az volt, hogy Barna bácsi mentesüljön a vád alól – indokolja Szepessy Zsolt, Monok polgármestere, az újonnan alakult Összefogás Párt vezetője, hogy az emberölés kísérletével vádolt kesznyétei férfi miért indul a választásokon.
Szoboszlai Barna kertjét árammal védte a tolvajok ellen. Egy éjjel két férfi átmászott a kerítésén, egyikük a helyszínen meghalt. Az idős embert őrizetbe vették. Szepessy pártja miniszterelnök-jelöltjéül választotta a 68 éves kerttulajdonost, és Borsod megyében képviselőjelöltként indította az országgyűlési választásokon. Barna bácsi környezetében népszerű lett, hamar összeadtak neki ezer kopogtatócédulát.

És nem ő az egyetlen, aki kihasználja a jogi kiskaput.



A lavina a terrorizmussal gyanúsított Budaházy Györggyel kezdődött. Támogatói unszolására a parlamenti demokráciát elutasító szélsőjobbos az országgyűlési képviselő-jelöltsége révén akart kiszabadulni – ahogyan ő fogalmazott – a „rezsim börtönéből”. Nem rajta múlt, hogy nem sikerült: jobbikos társai cserbenhagyták, így nem tudta összegyűjteni a kellő mennyiségű ajánlószelvényt.

Budaházynál ügyesebb volt a milliárdos sikkasztással, csalással vádolt Földesi-Szabó László; őt paksi aspiránsként vette nyilvántartásba a választási bizottság. A Magyarok Egymásért Szövetségének elnökét azzal vádolják, hogy titkosszolgálati kapcsolattal hírbe hozott alapítványa külhonból behozott áruk után nem fizetett vámot. A férfi jelöltként egy darabig nem hallgatható ki, ügyében egy helyben topog az eljárás.

Illegális betétgyűjtő

Hivatalosan is független képviselőjelölt lett Leinemann Zsolt, aki adócsalás gyanúja miatt ül előzetesben. Ő a Scien-Net-ügy egyik kulcsfigurája. A törzsvásárlásra épülő rendszer kiépítői ellen kezdetben engedély nélküli betétgyűjtés miatt indult vizsgálat. Az igazságszolgáltatás elől Leinemann-nak most a képviselő-jelöltség lehet a kiút.

Vele még nincs vége a sornak: Hatvani Csaba terézvárosi alpolgármestert felbujtóként elkövetett hivatali visszaéléssel, Kolompár Orbánt sikkasztással, a számviteli fegyelem megsértésével vádolják, mégis mindketten képviselőjelöltek lettek.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a gyanúsított jelöltek abban hisznek, hogy a politika befolyásolhatja az igazságszolgáltatást.



– Remélik, hogy később politikusi támogatásukat ajánlhatják fel saját megmentésükért cserébe – magyarázza.
Vagy csak egyszerűen egy kis egérútra vágynak: a választásokig tartó néhány hét kínálta nyugalomra.

Magyar unikum

Rossz a jogszabály?
– Szomorúnak tartom, hogy ma Magyarországon egy tulajdonát védő embert így kell megóvni az eljárástól – magyarázza Szepessy Zsolt.

Azt azért hozzáteszi, hogy az áramütött uborkadézsmálót és Barna bácsit egyaránt áldozatnak tartja: – Ha az ország jól működne, egy romának nem kellene lopnia, és senkinek nem kellene védenie a vagyonát – állítja.



Hack Péter szerint viszont egy hibás jogértelmezés vált gyakorlattá. A jogász úgy véli, jó és félreérthetetlen a jelenlegi rendszer. Célja: megakadályozni, hogy a végrehajtó hatalom mondvacsinált okokkal vegzáljon egy képviselő-aspiránst. De a mentelmi jog nem sokáig védi annak a büntetőügynek a gyanúsítottját, aki ellen jelöltté válása előtt indul eljárás. Hiszen az Országos Választási Bizottság (OVB) kiadhatja az illetőt a hatóságoknak.

Ezt megerősíti Halmai Gábor, a testület elnökhelyettese is. Ebben a választási ciklusban eddig két mentelmi kérdést tárgyaltak: a rágalmazás miatt bíróság elé került jobbikos Egyed Zoltán, illetve Kolompár Orbán ügyét. Mindkét törvényhozó-aspiráns mentelmi jogát felfüggesztették.

A többi gyanúsított képviselőjelölt mentelmi jogáról nincs hír. A jelenlegi szabályozás haladékot ad nekik, átmenetileg megakasztja az ellenük indult eljárást.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint Európában unikum a magyar szisztéma:
– 1989-ben alakult ki ez a rendszer. A korabeli ellenzék jelöltjeit üldözte a rendőrség. Szükség volt arra, hogy már a jelöltek is mentelmi joggal rendelkezzenek, hogy akadályoztatás nélkül indulhassanak a választásokon. De ma már nincs ilyen veszély – nyilatkozza.



Szerinte el kellene törölni az elavult jogi passzust.

Az adócsalással, sikkasztással, rágalmazással vagy emberöléssel vádoltakból akár törvényhozó is lehet. De hogy mennyi ideig, az már nem az OVB-n, hanem a parlamenti többségen múlik.

Pajzsként véd

Répássy Róbert szerint az országgyűlési képviselőkre vonatkozó mentelmi jog alkalmazásával nincs minden rendben.
– Manapság a közvádas ügyekben sem adja ki a képviselőt a többség – magyarázza a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Pedig korábban más volt a gyakorlat. A néhai Isépy Tamás által vezetett mentelmi bizottság magánvádas ügyekben általában nem, közvádas ügyekben pedig mindig kiadta a honatyát az ügyészségnek.

– Isépy halála után megbomlott a rend: nem elvszerű, hanem politikai döntések születtek – állítja Répássy Róbert.

Szerinte a szocialisták miatt változott meg a gyakorlat:
– Még közvádas ügyekben is pajzsként használják képviselőik védelmére a mentelmi jogot – teszi hozzá.
Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke másképpen emlékszik.

Szerinte a csalással vádolt Simon Miklós ügyével változott meg a korábbi gyakorlat. A fideszes törvényhozót jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének kísérletével gyanúsította az ügyészség, a szocialisták javaslata ellenére mégsem adták ki a hatóságoknak. Géczi szerint az MSZP egy ideig tartotta magát a régi gyakorlathoz, de végül ez nekik sem sikerült.

Hogy miért álltak a kényszerítéssel, személyes adatokkal való visszaéléssel gyanúsított Dávid Ibolya és Herényi Károly mellé, és miért nem adták ki az MDF-es politikusokat a hatóságoknak?

Géczi nem tartja elhibázottnak a döntést:
– Az UD Zrt. ügyében gyanúsan intenzív volt a politikai nyomás.
Az MSZP és a Fidesz is jónak tartja a mentelmi jog szabályozását, mégis érdekeik szerint alkalmazzák a törvényt.

Ígér a Jobbik

Közben a Jobbik a jogintézmény eltörlésével kampányol: nehogy a képviselők kibújjanak a számonkérés alól. De mintha ők sem lennének következetesek: Morvai Krisztina nemrég tilosban parkolt, és a közterület-felügyelők szerint mentelmi jogára hivatkozott. A Jobbik államfőjelöltje állítja, nem bújt ki a büntetés alól: bár provokálták, ő kifizette a bírságot.

Répássy szerint nem a mentelmi jog eltörlésére lenne szükség, hanem a jogszabály következetes betartására. Azt ígéri, ha a Fidesz kétharmaddal győz a választásokon, valamennyi közvádas ügyben kiadják a képviselőket a hatóságoknak.

– Garantálom, hogy a jobbikos képviselők sem lesznek kivételek – teszi hozzá.
De ha kiadják a gyanúsított törvényhozót a hatóságoknak, és az illetőt a bíróság börtönbüntetésre ítéli, ad absurdum még képviselő maradhat. Mandátumának megszűnéséről ugyanis a mentelmi bizottság javaslatára ismét a parlament kétharmados többsége dönt.

Ha a következő parlament pártjai megtartják ígéreteiket, és nem tűrnek meg maguk között a közvádas bűnözőket, akkor így kieshet a rendszerből az utolsó potyautas is.